Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-17 / 212. szám
2 ZALAMEGYE1 ÚJSÁG 19 10 szeptember 17. f^esti telefon Szemergő \esőbein {ártól'áh' meg a tűzijátékot. A Szent Islván-napi elmaradt tűzijátékot tegnap este rendezték meg szemergő esőben- A közönség legnagyobb része az egész délután hol zuhogó, hol szemergő eső láttára jmem hitt a tűzijáték 'megrendezésének lehetőségében és ezért csak akkor kezdett gyülekezni gver sorokban a Dunupai Ion, amikor iaz első röppentyűk már felröpűllek és sziporkázva szórták szikráikat a Gellérthegy fölött- A tűzijáték az előzetes híradásokkal ellentétben negyed tízkor kezdődött és teljes egv óra hosszat tartott. * A sertés kivitellel kapcsolatban a kormány a következő rendelkezéseket hozta : 1. A külföldre kiszállítandó sertések ára (minden minőségnél, illetve súlykategóriánál élősúly kilogrammként 10 fillérrel csökkentetett- Nem vonatkozik ez az árcsökkenés (azokra a kivitel céljaira már beosztott sertéstételekre, amelyeknek beosztásáról a Magyar Állat- és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezet az érdekelteket hivatalosan kiértesítette. Tekintettel arra, hogy a külföldre beosztott sertéseknek egy része belföldi közellátási célokra belföldi átadási piacokra irá- nyíttatott, tájékoztatásképen közötjük, hogy a Magyar Állat- és Állati Termékek Kiviteli Szövetkezet útján így átveendő, de exportra beosztott sertésekért az esetben is ugyanaz az ár fizettetik, mintha a sertést külföldre szállították volna ki. 2- Az export sertészsír és szalonna ára megszűnt. Ezek szerint kiviteli célra is csak a belföldi maximális áron vásárolható sertészsír és szalonna. 3- A kormány rendelkezésére a Magyar Kir. 'Államvasutak a belföldön vasúton szállítandó élősertésekre nézve a ténylegesen érvényben lévő fuvarköltségeknek csupán 25 százalékát fogja elszámolni. Ezek szerint a belföldi szállítású sertéseknél 75 százalékos vasúti kedvezmény lépett életbe. Tekintettel arra, hogy Budapesten az 50 százalékos fuvar kedvezmény jelenleg is fennáll, a fenti rendelkezés úgy értendő, hogy budapesti viszonylatban tulajdonképen csupán 12.5 százalék fuvar- költség terheli a feladó felet, vagy pedig, ha már a meglévő kedvezményt számítjuk, úgy 25 százalék. A budapesti sertésvásárra felhajtott sertéseknél a 160 kg-nál nehezebb zsírsertésekre érvényben volt darabonkénti 15 pehgő prémium folyó hó 14-én déli 12 órával hatályát vesztette. A zalai borpiac A balatoni hegyvidékről érkezett legkésőbbi jelentések az alábbiakban számolnak be a szőlők állásáról és a boreladásokról : Révfülöp : Szeptember első hete végre szép meleget hozott. A fejlődésben elmaradt szőlő a napfényes meleg időt nagyon kívánja Még ina sem. igazán élvezhető a saszla sem, holott rendes években augusztus 20- körül beérik. A minőség egy ideális ősz esetén is nagyon kérdéses. Nem csak kévés, de igen gyenge minőségű szüretre számíthatunk. Az erős fürtperonoszpóra-íertőzés miatt sok helyen még megmaradt fürtök és bogyók hullásáról panaszkodnak. Sok szőlőben nem lesz termés,:míg egyes, magasabb fekvésekben feltűnően jo a hozam. A borárak emelkedők és rgen szilárdak. 60 filléren alul bor nem kapható. Borárak minőség szerint 80 __120 — 15 0 fillér. Bala Ion timed. A szőlőknek a szeptemberi jó napok, sokat használtak, a rothad.ás. megállóit, a bogyók szépen fejlődnek és érnek;, főbb eladás is történt kis mennyiségiekben, most már a múlt évi készletek teljesen ki is merüllek. Az árak minőség szerint 1 pengőtől 1.80, sőt elsőrendű boroknál 2 pengőm mozognak. “ A rádiócsoport gépkocsija robog el mellettünk, látjuk Pluhárt Később is látjuk, amikor bőrig ázva, de mosolyogva, lelkesen beszél. Istenem, a mieink is hallják otthon a szavát,, ez jut eszünkbe. Plúhár most az összekötő kapocs s így együtt vagyunk most, az egész nemzet. Mintha óriási nemzeti zászlóval borították volna be a Kárpátok medencéjét és Székelyországló 1 Göcsejig a Himnusz imádságos dallama zengene, az égig. Látjuk, hogy a nyüzsgő csoportban egy férfi valamit mondani akar, de iá megindult- ságlól képtelen rá. Végre kiderül, hogy van itt egy nyugdíjas magyar csendőr, aki még húszegynéhány esztendővel ezelőtt a román megszállás rémnapjaiban elrejtette az egyenruháját egy ódon láda és a pince legsötétebb fenekére és most lázasan élőkotorta és büszkén felvette. Kimondhatatlanul boldog. Diadalmasan leng a kalapján a kakastól! — Éljen a magyar csendőr ! A harangok egyre zúgnak és a virágeső rendületlenül hull ránk. Felejthetetlen élmény. A románnyelvű címtáblákat már átragasztot- ták, de az utcák nevei még számunkra érthetetlen ákom-bákomok. Rövidesen kicserélik az utcatáblákat is. Később eláll az eső és amíg szállást kerítenek nekünk, a századok énekelnek. Lányok, asszonyok szaladnak köAz Országos Bírói és Ügyészi Egyesület ezévi rendes közgyűlését Szombathelyen tartotta meg. A közgyűlésre az ország minden részéből mintegy 200 bíró és ügyész érkezett. A vendégeket Jäger Béla dr. törvényszéki elnök és Ujváry Ede dr. polgármester fogadta. Este a Sabáriában ismerkedési vacsora volt. Vasárnap az országos közgyűlés vendégei szentmisét hallgattak. A székesegyházban GrőSz József megyéspüspök celebrálta a nagy- misét. Mise után a vendégek Horváth Boldizsár szobrát koszorúzták meg. A szombat- helyi születésű, nagy magyar igazságügvmia magyar Honvédcsapatok birtokukba vették a csíki hegyeket, medencéket, sok-sok kis községével és városával együtt- Bevonultak Csíkszeredára, Csíkország1 székvárosába is. Az egyik szárny elkanyarodott Csíkszeredáról és megszállta a csíksomlyói dombokat is. Csíksomlyó a magyar egyháztörténelem- ben ősidők óta a legnevezetesebb búcsújáró helyek egyike. Nemcsak a Székelyföld, hanem az Alföld magyarjai is ide jártak Magyarország1 Védasszonyához a hazáért könyörögniCsíksomlyó tulajdonképen nem község, közigazgatásilag olyan, mint Máriabesenyő, ahol a régebbi időben a kegyhelyen kívül jóformán házak sem voltak, csak a búcsú járóhelyet gondozó szerzetesek kolostora állott. A csíksomlyói ferencrendi kolostornak irodalom- és műlörténeli szempontból csaknem egyedülálló könyvtára van. A csíksomlyói domb tetején áll a Sálv á tor-kápolna, amelyet a székely búcsújárók Silátór (Segítő) kápolnának neveznek. A kápolnában, hasonlóan a budapesti Mátyás-templom hoz, olt ál a csodatévő Mária-Szobor. Az elmúlt huszonkét szomorú esztendőben jóformán csak a segítő Szűz Mária maradt meg a székely népnek Erről a csíksomlyói Szűz Máriáról több történetet mesélnek, legendát mondanak- Az egyik legenda szerint a csíksomlyói templom már 1241-ben ott állott a mostani helyén és főékessége a Szűz Máría-szobor volt. A pogány tatárok, amikor el özön lőtték ezt a vidéket is, észrevették, hogy a magyarság csodálatos hittel ragaszkodik éhez a szoborhoz. Azt hitték, hogy valami különlegesen niagyérfékü .anyagból mintázta meg az ősrégi idők1 szobrásza, ezért amikor kitakarodtak Erdélyből, lemészárolták a templom védelmezőit és elzénk, előbb csak hallgatnak, később együtt énekelnek vélünk. — Hihetetlen, — mondja az egyik, — már azt hittük, hogy sohasem szabad itt magyarul dalolni, de Istenem, ezentúl szabad, szabad a magyar szó ... Az élet lassan elrendeződik Igen, ma már Kolozsvárott szabad a magyar szó. Hihetetlen gyorsasággal tér vissza a rendes kerékvágásba a forgalom Egy nap alatt már rendes vonatjáralok és póstafor- galom indult még. Egyébként a hangiratra az a legjellemzőbb, hogy a lakosság lulaj- donképen csak ma érzi. hogy újra szabadon magyar. Tegnap, az első pillamátokban az öröm hirtelen révületében eltek, hamarjában nem tudtak mit kezdeni azzal a fönséges ajándékkal, hogy újra nyíltan magyarnak vallhatják magukat. Mára azonban már tökéletesen átélték ennek a tudatnak minden izét- porát. És sürgősen rendét teremtenek ! A még itt-ott meglapuló román feliratokat letépik és új utcaneveken törik a fejüket. Szabad folyást engedhetnek magyarságuknak, hogyne, hiszen itt van végre a várva-várt honvédség. Szabadok, végérvényesen szabadok, mert a honvédség éberen őrködik felettük. Dávid Tibor. Az Országos Biró és leveszi Egyesület közgyűlésé Szombathelyen niszter szobra előtt Mészáros Lajos dr. kúriai bíró mondott emlékbeszédet. A közgyűlés a vármegyeháza nagytermében folyt le. Megjelent az igazságügyminiszter képviseletében Kalotay Viktor dr. és Grősz József püspök vezetésével Szombathely és Vas megye minden vezető tényezője. Mendelényi László dr., a pestvidéki törvényszék elnöke Jog és méltányosság címen igen emelkedett szellemű szakelőadást tartott. A közgyűlés azután egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy jövőre Kolozsvárott ül ösz- sze újabb gyűlésre. viLlek a szobroL is. A Gyimesi-szorosig köny- nyen eljutottak, ott azonban a szobor nehezedni kezdett. Minden lépés után súlyosabbá vált és még jóformán el sem hagyták Magyarországot, a szobor vivői össze rogytak sú- lyos terhe alatt. Újra, többen próbá ták felemelni és magukkal vinni, de nem bírták megmozdítani sem. Végül otthagyták a földön. A csodálatos történet híre eljutott a ferencesekhez is, akik követték a tatárokat és épségben, sértetlenül megtalálták a szobrot a magyar haláron. Felemelték és csodálatosképen a szobor olyan könnyű volt, hogy szinte a levegőben is megállt. Ünnepélyes körmenetben vitték vissza a hazához hű Nagyasszony Szobrát, akit azóta, ha lehet,, még nagyobb szeretettel övez a magyar nép Egy másik legenda szerint a későbbi időkben török hordák támadták meg Csíksomlyó t, felégették a kiás trónról és a templomot is, de a szobor a tűzvészben sértetlenül maradt. A legenda hasonlít a budavári Mátyás- templom csodálatos Szűz Máriájának történetéhez, amely szerint lőporrobbanás következtében légbe repült a vár nagy része, de a szobor, a befalazott kápolnával együtt sértetlen maradt. Csíksomlyó felszabadult. A Szűz Anya újra magyarokat vár, azokat, lakik húsz éven át a »határok«, a reánk parancsolt vonal miatt nem jöhettek ide imádkozni a hazáért, imád- íközni a magyarságért. A Szííz Anya védő karja ismét átöleli a Székelyföldet, az erdélyi részeket, az egész magyar hazát- A esík- somlyói Szűz újra és most már örökké magyar földön néz az elölte imádkozó könyörgő magyarokra. Török István Vince. A csiksomlyói Boldogasszony ingvar honvédosanatok birtokukba vet- vitték a Szobrot is. A Gvimesi-szorosis 1
