Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-12 / 208. szám

Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenvi-tér 4- Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : ACSÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 R. Hirdetések díjszabás szerint. Postatiakarékpénztári csekkszámla : 49-368. A honvédség a Székelyföldön Magyar őrség a keleti Kárpátok bércein A honvédvezérkar jelenti: Csapataink a mára megszabott területre reggel 7 órá­tól a legnagyobb rendben vonulnak be. — A székelység városai és falvai végtelen lelkesedéssel fogadják honvédeinket, min­denütt fel virágozott diadalkapukat állítot­tak fel és ujjongva éíjenzik a meneteló csapatokat. — Itt említjük meg, hogy a kormányzó vasárnap délelőtt vonul be ün­nepélyesen Kolozsvárra. — Grösz József, egyházmegyénk püspöke a mai napon a következő felhívást bocsátotta ki: A szombathelyi püspöktől. 2095|1940. sz. A szombathelyi egyházmegye összes plébániáihoz! Elrendelem, bogy folyó hó 15-én, vasárnap egyházmegyém minden plébániatem­plomában Észsk-Erdély örvendetes visszatéréséért a főistentisztelethez Te Deum kap­csoltassák. Erre az istentiszteletre a hatóságok meghívandók. Ugyanezen a napon délelőtt 11 órakor, amikor Kolozsvárott a bevonulási ün­nepély tart, a harangok az összes templomokban egynegyed órán át zúgjanak. Végül elrendelem, hogy a kormányzó ur őfőméltóságának Kolozsvárra történő bevonulása alkalmával a tanulóifjúsága folyó hó 15 én délelőtt a szentmise után min­den főhatóságom alá tartozó iskolában iskolai ünnepély keretében hálával gondoljon a gondviselő Istenre és emlékezzék meg mindazokról, akik ezt a sikert szívós mun­kával előkészítették és elérni segítették. Szombathely, 1940. szeptember 12 én József s.k. püspök Erdély visszatérését ünnepelte Zalavárme^ye törvényhatósági bizottsága Fontos időszerű kérdések is szóbakerűitek a megyegyűlésen Évnegyedes rendes közgyűlésre hívták ösz- sze a mai napra vármegyénk törvényhatósági bizottsági tagjait- Meg is jelentek szép szám­ban, de a közgyűlés kiemelkedett magasan iá rendes gyűlések sorából és nagy ünnepéllyé vált. Ünnepelte a vármegye Erdély egyré- szének visszatérését Szent István birodalmá­hoz. Az ünnepi közgyűlést kevéssel 10 óra után nyitotta meg vitéz Teleki Béla gróf főispán, aki a Hiszekegy elmondása után bejelentette, hogy a kormányzó családját ért gyászeset alkalmából a vármegye nevében részvéttáv­iratot intézett a kabinetirodához. Fölolvasta a kormányzó köszönő levelét. Majd elparen- tálta a májusi közgyűlés óta elhunyt bizott­sági tagokat, közölte a közben behívott úi ta­gok névsorát s ismertette a tb. kinevezéseket. Ezeknek tudomásulvétele után a következő beszéddel emlékezett meg Erdély visszaszer­zéséről: ; • . j | j Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! E napokban a magyar nemzet történelmé­nek új fejezetéhez értünk. Felragyogott a zágoni csillag ! Mindnyájan tudtuk, vártuk, hogy megjön ismét az igazság a magyar nem­zet számára és most, amikor Szatmárnémeti, Máramarossziget, Nagyvárad után Kolozsvárt elhagyva a Székelyföldet, a keleti Kárpátok gerincét, a szentistváni Magyarország hatá­rát birtokba vették derék honvédeink, még­is azt kell megállapítanunk, hogy csodálatos dolog történt. Nem tudom, mit csodáljunk inkább, váj­jon azt, hogy a kínos és reménytelen tárgya- • lások után, amikor úgy látszott, hogy csakis fegyverrel szerezhetjük vissza ezeréves jus­sunkat, mégis vér nélkül szabadítottuk fel erdélyi testvéreink nagyobb részét, — vagy azt, hogy amikor Európa egy rettentő nagy világmérkőzés hőfokában ég, az új Európát formáló két nagyhatalom lángeszű vezére 24 órán belül eldönti, hogy 22 év óta igazságta­lanság és vakság áldozataként sínylődő ’’er­délyi testvereint nagyobb részben a rab-igá­ból felszabadulva, ismét egyesülhetnek ve­lünk a megnagyobbodott hazában ? Ebben a nemzeti örömünnepet jelenlő tör­ténelmi időben, elsősorban hálatelt szívvel és alázatos lélekkel borulunk le a Mindenható előtt, aki a próbára tett nemzetet kegyel­mesen felemelte és megjutalmazta. Vissza­adta drága hazánk történelmi emlékekben gazdag kincses részeit, visszaadta a Székely­földet és visszaadott egy nagy lelki kincset js, az erdélyi lelket, amely a társadalmat Er­délyben mindig egységessé, a felekezetek együttműködését példássá tette és a magyar­ságot a legnagyobb megpróbáltatások közölt is megtartotta a bízó hitében és hűségében­Soha el nem múló hálával és köszönettel gondolunk döntőbíróinkra, a két baráli nagy­hatalom vezérére, Hitler Adolfra és Bénító Mussolinire, akik népeik nehéz harca és sú­lyos gondjaik közepette időt szakítottak ma­guknak arra, hogy igazságot téve, ismét kö­zelebb segítsék Európa újjárendezése kapi- csán a hű baráti magyar nemzetet jogos tö­rekvéseinek és céljainak megvalósítása felé­Mélységes tisztelettel, szeretettel, hűséggel és hódolattal gondolunk most a megnöveke­dett országunk főméltóságú kormányzójára, vitéz nagybányai Horthy Miklósra, akinek bölcs áll am vezetése, nemes egyénisége és bízó hittel teli lelke, a pusztulásból új életre kelt Magyarország feltámadásának korszakát je­lenti. Adja a Mindenható, hogy Kolozsvárra, Erdélyünk fővárosába leendő ünnepélyes be­vonulása erősítse meg Őt még inkább nemzete jövőjébe vetett hitében, hogy még sokáig ve­zethesse hű magyarjait tovább, előre a ki­tűzött cél felé­Büszkeséggel és hálával gondolunk azok­ra a százezrekre, akik fegyverrel a kézben, fegyelmezetten álltak készen a határon, várva, mindenre elszántan a parancsot. Külpoliti­kánk irányítóinak, (közelebbről Teleki Pál gróf miniszterelnöknek és Csáky István gróf külügyminiszter úrnak, akik tisztán látták Erdély visszaszerzésének mostani elodázhatat­lan lehetőségét, elszántságukhoz és határozott fellépésükhöz az erőt' kétségkívül honvédsé­günk ereje és felkészültsége adta. Meg tudták győzni az érdekelt tárgyaló feleket arról, hogy a magyar igazság kivívása minden kö­rülmények között biztosítva van­Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A nemzet nagy áldozata nem bizonyult hiábava­lónak, köszönet illeti érte az egész nemzetet, de úgy hiszem, a közgyűlés minden tagjá­nak véleményével találkozom, ha e két fe­lelős államférfiú előtt az Ő bölcs, fáradhatat­lan és nehéz munkásságukért az elismerés és köszönet zászlóját meghajtom. Szeretettel és büszke öntudattal gondolunk! azokra és közelebbről a mi zalai népünkre, akik itthon a legnehezebb munkaidőben helyt álltak a távollevők helyett is és nagy mun­kateljesítményükkel biztosították a kenyeret a nemzet számára. Ma még fel sem mérhetjük az eseményeket kihatásaikban, de az már bizonyos, hogy Ma­gyarország történelmi és európai hivatásá­nak megfelelően a Dunamedencében a ‘leg­jelentősebb állammá erősödött. És most, .ami­kor örvendezhet az egész ország, fogadjuk mi, Zalában élő magyarok is, hogy erőinket még jobban egyesítve dolgozunk mindany- nyiunkért, a még mindig idegen uralmat és gyászos trianoni sorsot szenvedő testvéreink­ért, hazánk boldogabb jövőjéért és hogy ér­demeseknek mutatkozzunk arra, amit a Gond­viselés rendelése szerint kaptunk. Ezután javasolta a főispán, hogy a követ­kező üdvözlő táviratot küldje el a közgyű­lés a kormányzó kabinetirodájának : Törvényhatósági bizottságunk mai közgyű­lésén ünnepeltük meg Erdély északi részének és a Székelyföldnek a Szent Koronához tör­tént visszacsatolását- Ebből az alkalomból egy­hangú lelkesedéssel adtúnk kifejezést a Fö- méltóságú Kormányzó Ur iránt érzett há­lánknak, tántoríthatatlan ragaszkodásunknak' és alattvalói hódolatunknak. Kérjük, hogy törvényhatósági bizottságunk hazafias és lel­kes megnyilatkozását a Főméltóságú Kor­mányzó Ur magas színe elé- juttatni méltóz- tassék-

Next

/
Thumbnails
Contents