Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-11 / 207. szám

1910. szeptember 11. SZERDA. XXIII- évfolyam. 207. szám. Ara 8 «»lép ZAUAMEGYEI Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4- Telefon 128. PO A C LITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : SÁDY KÁROLY Előfizetés : egy hóra 1.50, negyedévre 4 P. Hirdetések díjszabás szerint. .Postatakarékpénztári csekkszámla: 49 368. Magyar színekben kincses Kolozsvár Örömmámorban Mátyás király városa A honvédvezérkar jelenti: Ma reggel 7 óra óta a mai napra előirt területeket minden rendzavarás nélkül foglalja el a honvédség.— Kincses Kolozsváron újra felhangzott a magyar Himnusz, újra piros-fehér-zöldbe öltözött a lakosság. A honvédség kötelékei reggel óta vonulnak be a városba, minden egyes csapatot külön-külön ünnepelnek látható megilletődöttséggel. Az utcákat tele­szórták virágokkal s az ablakokban Horthy Miklós,e Hitler és Mussolini képei dísze­legnek. Lépten nyomon felhangzik egy-egy éljenzugás, ahol csak megjelennek a ma­gyar katonák. Ilyen boldog napja már régen nem volt a Szamos parti fővárosnak. Előkelőségek és egyéb polgárok egyaránt túláradó örömmel beszélnek a mai nagy nap jelentőségéről. A honvédség egyébként ugyancsak a mai napon vonult be a Székelyföld középső részébe, igy Székelyudvarhelyre és Csíkszeredára is. Mindenütt diadalmenet volt az ütjük, virágesővel, könnyesen boldog szónoklatokkal. ÍV '' •. ; A németek a gazdag belvárost bombázzák Az angolok a szegény negyedeket Szombat óta London lakossága a légvédelmi pincékben él London ki van szolgáltatva a német légierőnek Szombathelyi bölcsek (A- K.) Hárman valának ők is, miként va­laha amaz ékesen szóló napkeletiek. Csak­hogy az ő nagy bölcseségüket mindezideig szerencsére sikerült véka alá rejteniük Nyil­ván Sabaria ősi kövei alatt dugdosták, éj­nek idején gyönyörködve benne, lopva, hogy a világért se jusson belőle egy szikra se senki más emberfiának. És most itt /an, kipattant a nagy titok. Hogy van azért még okos ember Magyarhonban, nem is egy, de mindjárt há­rom is, méghozzá egy csomóban a szomszédos nemes Szombathely városában­Azt mondja ez a három tudós férfiú, hogy egy vörös krajcárt, egy huncut vasat se a magyar színészeknek. Elég volt a kultúrából, vigyék a pokol fenekére, vagy ahová akar­ják, úgyis az tette tönkre ezt a csúf vilá­got. Színészetet pártolni, még mit nem. A magyar szó és a hazaszeretet nem szorul a komédiásnépre. Inkább együk meg magunk azt a pénzt, amit a ripacsok eltáncolnának innen. Körülbelül imigyen szóla a három szom­bathelyi bölcs. És ha ez csak amolyan szófia­beszéd volna, derűsen simogatnók meg sza­kái lünk hely ét. Még a szem pillánk se rez­zenne, hiszen mondtak rhár ennél »nagyob­bat« is Pannóniában néhány ezer esztendő alatt- Csakhogy mostanában három okos ti­zennégyet csinál Szombathelyen és tizenhá­rom ellenében leszavazza a polgármester színpártoló javaslatát. Ennek aztán már a fele sem tréfa ! A helyi ügy egyszeriben or­szágos skandalummá nő, amolyan igazi, kö­vér kultúrbotránnyá, ezerkilencszáznegyven- ben Krisztus után, a rádió korszakában, Tria­non béklyóinak szétpattanása idején. Mit kerülgessük, akadt dunántúli kultúr- város, nem is messze, itt a szomszéd vár­megyében., ahol »illetékesek« összehordhattak hetet-havat, válogatott badarságokat a ma­gyar színészet ellen. Akadtak meglett fér­fiak, akik nem átallották az asztalt verdesni a kultúra dörgedelmes eltanácsolása közben. És ez nem valahol Kajászó-Breketyén tör­tént, az ördög lábanyomában, hanem itt, Szombathelyen, egyik legnyugatibb nagyvá­rosunkban. Ezen nem győzünk csodálkozni. Váltig ámulunk és bámulunk. Még meg is dörzsöljük a szemünket : csakugyan igaz ez, nem valami ostoba tévedésnek estünk áldo­zatul ? Sajnos, szó sincsen tévedésről. Szombathely város közgyűlésén hivatalosan kimondották, hogy nem pártolják a magyar színházat, sőt nagy szigorúságukban még a vigalmi adót sem engedik el. A főispán irul-pirul, dehát mit tegyen, ha az önkormányzat így akarja..., Hanem hiszen majd tudni fogja az alispán, ha felebbezés folytán hozzá kerül az ügy. Bizonyosan meg fogja magyarázni a jeles szombathelyi bölcseknek, hogy így, meg úgy, szép dolog a takarékosság, meg a bölcseség, külön-külön is, meg összesen is, de azért többet ilyen szégyenletes határozatot ne hoz­zanak, ha jóbarátsághan akarnak vele ma­radni. S bizonyára lesznek Vas megyében más, szerényebb magyarok is, akik tanáccsal szolgálnak majd, hogy azért a magyar nyelv­nek még ma sem árt meg a színpad pallé­rozó ereje, hogy ezt a világot,korántsem a kultúra keserítette meg, hanem inkább a kul­A Német Távirati Iroda értesülése szerint a keddre virradó éjszaka német harci köte­lékek tovább folytatták az angol sziget el­len megtorló támadásaikat és London, vala­mint több más helység hadászatilag fontos célpontjait megtámadták. Ellenséges repülők az éjszaka ismét bere­pültek Észak-Németországba és különböző he­lyeken bombákat dobtak le. így a birodalmi főváros néhány északi külvárosában is. Leg- többnyire nem katonai célpontok elleni ön­kényes támadásokról van szó, amelyeknek egész sor lakóház esett áldozatul (MTI). Német vadász- és harci rajok folytatták túrálatlanság s végül, hogy nemcsak kenyér­rel él az ember... A nemzet napszámosai ritkaszép fogadtatás­ban részesültek Vas vármegye székhelyén, ezt meg kell hagyni- Szemükre lobbantották, hogy ők az okai a züllött világ minden bű­nének. Talán még a nagy háborúnak is. Ve­szedelmes társaság lehet ez a színész-népség’. Sürögnek-forognak a rivalda előtt, nagy ár­tatlan képpel a szerepüket mondják és ti­tokban, a kulisszák mögött a világ békéjét ássák alá. Ki hitte volna ? Megmérgezik a jóakaraté emberek tiszta szándékait s még mindennek a tetejébe eleszik némely jóét­vágyú városatya elől a kenyeret is. Ebadta egymást követő megtorló támadásaikat az an­gol főváros hadászatilag fontos célpontjai el­len. Amennyiben az időjárás engedte, min­den méretű bombával támadtuk a kiköt ő- és hajójavító épületeket, gáz-, víz- és villa­mossági műveket, valamint raktárházakat és nagy olajtelepeket. Messziről látható tüzek1 mutatták kötelékeinknek az irányt. A német bombavetők eltalálták a déli elektromos mü­veket is és ezáltal az angol fővárosban tulaj­donképen megszűnt a világítás. Az utcákon, mint az elmúlt napokban, most is megrázó, drámai jelenetek játszódtak le. Minden csöpp helyért óriási küzdelem folyt a pincék mé­lyén- \ < komédiásai, legjobb volna őket olajba főzni, vagy olaj híján, máglyán elégetni. A három szombathelyi bölcs bizonyára szívesen hor­daná hozzá a piacra a fát, készségesen alá is gyújtaná ., de nem, ez lehetetlen. Inkább való­színű. hogy ők is megbánták nyilván elhamar­kodott felszólalásaikat és még elhamarkodot- tabb határozataikat. És most mélységesen fáj­lalják, hogy féltve őrzött bölcseségük ideje előtL napvilágot látott Bizonyára erősen ma­gukon érzik, mint egy tolvaj lámpa f ényét, a régi latin közmondást : ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna.

Next

/
Thumbnails
Contents