Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-07 / 204. szám
6 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 szeptember 7. Persze az iskolai karriernek egyszeriben vége lett- Miska bojtárnak állott be s éjszakánként boldogan terítette maga elé a ha* talmas térképet s a holdvilágnál méricskélte, hogy vájjon hány ujjnyira van az a fránya Afrika. Múltak az évek s Miska szorgalmasan gyűjtötte a pénzt a nagy útra. Homályosan érezte, hogy az ő igazi hazája valahol ott van, ahol mindenki fekete. Bojtárból kondás lett, majd újra bojtár, ahogy épen az alkalom adódott. A gazdája jólelkű ember volt, sose csúfolta, ahol lehetett, segítette, ö meg szófogadó, szorgalmas legényke volt, iparkodott mindenkinek a kedvibe járni. Igen lassan gyűltek a fillérek, de végül mégis csak annyira megsokasodtak, hogy kilellett belőlük a vasúti jegy ára egészen Pestig. Egy szép napon isten- liozzádot mondott az ismerős erdőknek-me- zőknek s megindult Afrika felé, az apját felkutatni. Egyelőre Pestig jutott- A vonaton a jó emberek felokosították, hogy legjobb lesz, ha a francia követségre állít be s ott adja elő, mi járatban van. A Nyugati pályaudvarról a körút forgatagába csöppent Miska, előszedte tarisznyájából a nagy térképet s buzgón böngészni kezdte. Ahogy felnézett, nagy tömeget látott maga körül. — Eltévedt — mondogatták jobbról is, balról is. — Hát nem Pesten vagyok ? — csodálkozott Miska. Felmorajlott a sok kabátos ember. — Hiszen ez magyarul beszél ! Egy pillanat alatt szenzáció lett a magyarul beszélő néger. Ámultak-bámultak az emberek, mindenkinek volt egy kérdése, lassan kifaggatták, hogy kicsoda, micsoda. Mi is ott láttuk meg, véletlenül, a körút zsivalyos áradatában- Gondoltunk egy nagyot. — Csakugyan az lesz a legjobb, ha a francia követségre megyünk — ajánlottuk Mis- lkának, amikor története végére ért- Taxit hozattunk s nyomban el is indultunk. — Légation de France, — olvasta betűsze- rint Miska a követség kapujára szegeit táblát, — ez volna az ? Már bent is voltunk a titkár szobájában. Érdeklődéssel hallgatták meg Miskát, bólogattak, gondolkodtak, de végül semmi okosat sem tudtak kitalálni Előkerült innjpn is, onnan is néhány pengő s ezzel útjára bocsátották a kis négert — Apád nevét nem tudod, — mondták részvéttel, — útleveled nincs, mit akarsz hát ? Eredj vissza Szegedre, az lesz a legjobböklömnyi könnyek gyülekeztek Miska szemében. Könyörgésre fogta a dolgot, mit sem használt. Megsimították gyapjas haját, adtak neki még néhány pengőt, s szépen visszaküldték a tanyára. — Mon petit, mon petit, — mondták neki szeretettel, de ő ezt nem értette s nem is hallotta. Konok elszántsággal megindult az utcákon. Csak annyit kért, mutassuk meg, merre van az országút, amely Afrika felé vezet. Többet egy szót sem szólt. Hiába volt minden, nem lehetett eltántorítani szándékától. Sokáig bámultunk Miska utáp amint elszántan bandukolt a Lánchídon át, a b'écsi országút irányában, néhány pengővel, egy faiját szalonnával s Afrika falitérképével a tarisznyájában és eget ostromló hittel a szívében az igazi hazája felé. Oda, ahol az apját sejti s ahol mindenki fekete. S hogy útlevél és minden nélkül oda fqg érni, aziránt nincs semmi kétség, mert minden határon át fogja segíteni az elhagyatol-* tak s árvák Istene így járt Tandari Miska Afrikával s ezzel a furcsa világgal. Úgy látszik, így rendeltetett, hogy mégis Európában kell megkeresni a boldogságát. Mert a német hatóságok bizonyos formaságok után Magyarországra fogják küldeni a szögediesen beszélő szerecsenl francia katonát- (a) HÁZ ELADÓ Zalaegerszeg főutcája közepén nagy kerttel. Érdeklődés: Kossuth Lia- jos-utca 39 A meg nem született gyermekhez: Irta: K o m f á t h y Aladár. Kik .nem vagytok, kicsi fiuk és lányok, rólatok a fájó szeretet szavával ugye, hogy szólhatok ? Nem lettetek, mert a kenyér kevés volt, vágy a kés ' megölt s így nem lett részetek öröm és szenvedés. Keresem fénybe nem borult szemetek sugarát, a röppenő mosolyt, amit la szív szívnek ad át. Szőke és barna fürtötök a szélben- nem libeg, nélkületek főn a tavasz s a téli, zord hideg. Nélkületek parázslik át a nyár, az őszi szép hervad ás ba s vili ód zik a csillagos messzeség. Áldott Icalászú magyar föld nélkületek terem, nem dajkált "eTétre a dús, isteni szerelem. Hiányoztok kis magyarok, oly kevesen vagyunk, a jövő titkain szorong izzó szívünk, agyunk. Siratok minden bő reményt, csodát, tettet, erőt. mi nem lett, mert meghaltatok a születés előtt. A Szociális Missziótársulat rendes havi gyűlését folyó hó 6-án tartotta a Kultúrházban. Ima és jegyzőkönyvi felolvasás után Pehm József pápai prelátus, egy- tíazi tanácsadó szólott a tagokhoz. — A misz- sziótársulat is — mondotta — mint az iskolák, Veni Sanctet tart, a mai nehéz időkben nagy szükségünk van a 'Szentlélek kegyeli mére, mert az ö segítsége nélkül nem tudunk eleget tenni a ránk váró feladatoknak. A megnagyobbodott ország természetszerűen több : szociális és egyéb munkát ró ránk, mint I amennyi eddig volt. Fel kell készülnünk a télre, amely súlyos lesz, mert a háromszoros árvízkár folytán nagyon megcsökkent termésből a visszakerült területeknek is kell juttatni. Azért készüljünk fel jól, hogy a szerető segítő kéz ott legyen mindenütt, ahol arra szükség van. — A beszéd után Varga Jánosné számolt be a fogházmisszióról, a fogház lakóinak érdekében levelezett, ruhát, táplálékot, útiköltségeket adott. Sperlágh Gézáné jelentését a kórházmisszióról a gondozónő olvasta föl, SperlághnéL családi körülményei akadályozták megjelenésében. Végül Léránt Margit missziós gondozónő számolt be kéthavi munkáról. A nyári napközi otthon, amely június 21-én nyílt meg, e hó 4-én zárult, 4445 ellátási nap volt, A gyermekek napi étkezése — ebéd és ozsonna — személyenként 22 fillérbe került,, összesen 986.74 P. A város hozzájárulása, kenyér, tej, cukor és zöldsége féle értéke 468.76 P. A napközi otthont Csiszár Erzsébet vezette gondos, odaadó szeretettel Az adományokért és a napközi otthon- vezetéséért köszönetét mondottak. Jelentette a Szent József Otthon egy lakójának szomorú halálát, akit részvéttel kísértek örök nyugvóhelyére. Az üresen maradt helyre a napokban jön új lakó Egy üres női ’helyre egy súlyos beteget vettek fel, aki nagy nyomorban élt három gyermekével. A gyermekekről a menhely gondoskodik A beszámoló után a gyűlés imával zárult<£ilm~Szinfíáz Zalaegerszeget leértékelték. . A múlt hét elején megtörtént a tszínikerü- - letek beosztása és kiadták a színigazgatói engedélyeket. Zalaegerszeg,- — mint megírtuk,.. — Galetta Ferenc kerületébe tartozik, amelynek állomáshelyei még: Balatonfüred, Bá- taszék. Bonyhád, Gyömrő, Keszthely, Körmend, Marcali, Nagyatád, Sárbogárd, Sárvár,. Siófok, Szekszárd, Szentendre, Szigetvár, Tat- polca. Galetta tehát igazi dunántúli direktor. Tizenhét állomáshelye közül csak egy fekszik a Dunának másik oldalán : Gyömrő- Három; állomáshely : Zalaegerszeg, Szekszárd, Szentendre megyei városok ; az első kettő megye- székhely. A többi nagyközség. Ennyi helyen kikötni, letelepedni és azután továbbvonulni: valóban nagy és költséges munka. Színháza talán egynek sincs. így bizony nagy nehézségekkel kell a színigazgatónak megküzdenie^ hogy az előadásokat megfelelő, ízlést nem' rontó keretek között rendezhesse meg. A közönség pedig sokszor többet törődik a kerettel, mint az előadások nívójával, Zalaegert- ,szegen, ahol szintén nincs színház, igen gyakran hallhatjuk : járnának a színielőadásokrá, ha »rendes színház« volna. Az azonban természetesen nem bizonyos, hogy, akik így beszélnek, járnának-e a »rendes színházba«. > Egyik tapolcai laptársunk szintén felső5- rolja Galetta kerületének állomáshelyeit és Zalaegerszeget illetően megjegyzi : »amelyet így jócskán leértékeltek«. Laptársunk ezzel azt akarja mondani, hogy megyéjének szék* helyét nem a kisebb intelligenciájú nagyközségek, hanem a városok közé kellett volna, sorolni. A városokban tudvalévőén több az értelmiségi, a kereskedő- és iparosztályhoz/ tartozó ember, akiktől inkább várható szín- pártolás, mint más társadalmi osztálybeliektől- Ha pedig nagyobb érdeklődés és pártolás várható a színházzal szemben a megye- székhelytől, akkor színház szempontjából! olyan elbírálásban kellene részesíteni Zalaegerszeget is, mint Szombathely és Nagyka* nizsát. Köszönjük Tapolcának, hogy védelmünkre kelt, de magunknak is kellene szót emelnühk a »leértékelés« ellen. Csakhogy akkor tennivalóink is volnának ám ! Elsősorban is, — amit alig merünk kimondani — színházépítés. Azután pedig olyan mozgalom a színtársulat beköltözése előtt, amely biztosítaná a társulat megélhetését. Ha ez a két föltétel meglenne, akkor a leértékelés miatt aligha kellene panaszkodnunk.., Jó lenne tehát a színügyekkel egy kicsit behatóbban foglalkozni Zalaegerszegen és talán lenne is a munkának kielégítő eredménye. Szombaton fél 6—fél 9-ig folytatólagosan HÍRADÓMŰSOR. Helyárak : 22 és 52 fillér. Fél 9-kor TISZAVIRÁGNagysikerű magyar film Helyárak : 22— 74 fillér. rí»™« ; ^ »•'wort. TICHLER JANOS PAPÍRÁRU, PAPÍRZACSKÓ ÉS gyógyszerészeti papíráruk gyára BUDAPEST, VI., Ó-UTCA 3 7. SZÁM. TELEFON: 129—748.
