Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-09-07 / 204. szám
1940- szeptember 7. SZOMBAT. XXIII évfolyam. 204. szám. ftpa 8 filléi* Megjelenik hétköznaponként délután. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenvi-lér 4- Telefon 128. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő : Előfizetés : egy hóra 150, negyedévre 4 R Hirdetések díjszabás szerint. ACSÁDY KÁROLY Postatakarékpénztári csekkszámla : 49 368. „Biharorszég.“ j A honvédség fokozatosan vonul előre. Ma Nagybánya és Sxilágysomlyó tért vissza. A Honvédvezérkar jelenti: »Reggel 7 óra óta csapataink minden rendzavaró körülménytől szemben folytatják bevonulásukat a mai napra előírt területre.* — Nagybánya lakossága igen lelkes ünneplésben részesítette a magyar hadsereget. Egyházi és polgári vezetöszemélyiségek köszöntötték a parancsnokot s a város valamennyi lakója fölvonult a főtérre, hogy gyönyörködjék a katonák diszfelvonulásában. Szilágy- somlyó képe ugyancsak hálatelt szivvel és bizakodó szemmekkel fogadta a bevonuló magyar csapatokat. Az összegyűlt lakosság könnyezve énekelte el a Himnusz és a Szózatot. Harmincnégyéves Zalaegerszegen a villanyvilágítás. A nép nyelve ezt a vármegyét iis, ugyanúgy, mint Somogyot »országinak, Biiharor- szagnak nevezi. Nem is csoda : 10.590 négyzetkilométer a területe. Hozzátartozott a mai Hajdú vármegye és Debrecen városa .’ isr. Csőn ka-M agy arországhoz területének csak egy egészen kicsi része tartozott és most, a második bécsi döntés után is még csak mintegy kétharmad része Magyarország. Bihar vármegye egyike a legszebb és leggazdagabb vármegyéinknek. Az alföldi síkság és az erdélyi hegyvidék találkozásánál fekszik. Nyugati fele egészen lapáiyos, középső része kellemes, a dunántúli dombvir dékekhez hasonló lankás vidék, keleti felén pedig már egészen komoly 1800, 1600, 1500 méteres hegyek emelkednek, — a Bihar- és a Réz-hegység vonulatai. A vármegye földjét dúsvízű hegyi folyók és patakok szelik át, közöttük Kiskőrös és a Sebeskőrös. A sík vidéken a patakok néhol nagykiterjeH désű mocsarakba, a Sárrét mocsaraiba torkollana!;. Ezek a mocsarak még1 ma is őrzik a régi magyar halász, pákász, lápi ember emlékét. A megye földje gazdagon teremi. Különösen termékeny az a föld, amely most visszakerült — az Érmellék. Szőlős dombjain Nagy-Magyarország egyik leghíresebb csemege-bora terem- Eddig 20 éven keresztül Bukarestben itták, most újra megjelenik majd a budapesti piacon és talán a nyugati országokba is utat talál, mint annyi híres magyar borTörténelmünk egész során Bihar vármegye mindig a legerősebb politikai, kultúráüs, gazdasági és katonai központok egyike volt. Kivette részét a magyar történelem minden szép és minden tragikus eseményéből. Azi Árpádok idejében a Biliar-hegység egyik ormán épült Bihar vara volt ia megye központja, ez a vár azonban a tatár dúlásban teljesen elpusztult. Ettől kezdve Nagyvárad, az István király alapította püspökség székhelye lett Biharország fővárosa. A püspök egészen a XVIII- század végéig egyben 'főispánja is volt a vármegyének ; csak Mária Terézia szüntette meg ezt az állapotot- A török uralom idején ez a vármegye lett a török megszállás alatt álló Alföld és Dunántúl, a Habsburg királyok uralma alá tartozó Felsőm agyarország és az önálló' Erdély között az összekötő kapocs. Várai, városai állandó háborúban éltek, a lakosság nagyré- sze el is pusztult, vagy elmenekült. A felszabadítás után azonban újra magyar családok népesítették be a megye legnagyobb részét- Bocskai és Rákóczi felkelései idején s azl 1848—49-es szabadságharc utáni elnyomatás korában Bihar lett a »bujdosók hazája«. A bujdosó kurucok, majd később a császár zsan- dárjai elől menekülő betyárok, szegénylegények százával és ezrével húzták meg magukat a Sárrét mocsaraiban és a bihari hegyek ir- tatlan rengetegeiben. A lakosság többsége magyar. Annak idején nagy jobbágy tömegek éltek és robotoitak| a bihari kiskirályok földjein, a jobbágycsaládok legnagyobb része azonban az évszázadok során nemességre emelkedett. Ezek a híres! bihari kurta-nemesek, újabbkeletü szóval ; »gentryk«. Közülük való Szalonta nagy szülötte : Arany János is. Az ő költészete Bihar életének, lelkének, magyarságának legtisztább lükre. i Zalaegerszeg’ 1935-ben ünnepelte várossá alakulásának félszázados jubileumát. Ezzel a jubileummal kapcsolatosan rendezte meg az első Göcseji Hetet- A Göcseji Hét megismertette az egész országgal Zala megyének székhelyét vidékével, Göcsejjel együtt. Akik addig Zalpegerszeget csak egy poros-sáros nagy göcseji falunak tartották, azok nagy dicsérettel állapították meg, hogy Zalaegerszeg csinos vidéki város és megérdemli a »virágos« jelzőt,, mert hát főútvonalait virágok szegjen lyezik s ezeket a szegélyeket kellőképen gon! dozzuk is. * Zalaegerszeg »város« első húszesztendejéí- ben bizony nagyon is falusi képet mutatóit], Utcáit petróleumlámpák világították — úgyf- ahogy. Az utolsó 1 ám pagyuj togatóval még mia is találkozhatunk az utcán. Meggjörnyedt a kilencven esztendőnek súlya alatt. Régi mesterségétől 34 évvel ezelőtt, 1906- április 30-án búcsúzott- Mert a város képviselőtestületei 1905 őszén mondta ki, hogy bevezeti a villanyvilágítást- A szót nyomban tett követte. A még véglegesnek nem tekinthető számítások szerint a visszacsatolt keletin agyar országi és erdélyi terület 43.591 négyzetkilométert tesz ki, amellyel Magyarország megnagyobbodott területe összesen 160757 négyzet- kilométer. Lakosságának száma pedig , jelenleg 13.5 millióra tehető. A lélekszámról az utoljára 1930-ban tartott román népszámlálás alapján rendelkezünk adatokkal, 1930-ban a visszaítélt területen ösz- szesen 2,394-657 lélek élt. A román népszámlálás az anyanyelv szerinti megoszlást így adja meg: román 1,167-466 (48.7 százalék),’ magyar 1,005.946 (42 százalék), német 59.992 (2.5 százalék) jiddis 100.874 (4.2 százalék). Helyesebb képet kapunk a népesség anyanyelv szerinti megoszlásáról, ha az 1910 évi I magyar népszámlálás adatait vesszük alapul. < és 1906 tavaszára már készen állott a villany- telep, elkészült a vezeték hálózata is. Április 30-án volt a képviselőválasztás. A darabont kormány bukása után kraliciós kormány választatott- Ünnepnap volt ez, mert helyre- állott az alkotmányos rend és törvényes országgyűlési képviselőket választott az ország. Ünnepélyessé tette a napot Zalaegerszegien .az; a körülmény, hogy elkészült a villamosmű és délután 3 órakor kigyúltak az összes villany- lámpák s világították a május 1-re virradói éjszakát. A szegényes petróleumlámpákat »leszerelték«- Eltűntek, hogy helyet adjanak a' modern világító eszköznek ; a villanynak. Tizenhárom esztendeig egyenáramunk volt. Nem volt vele bajunk. Azután kaptuk a váltóáramot Drága pénzért. Ennek »áldásait« élvezzük ma. Igaz, iaz élvezethez sok szó fér, de itt van a váltóáram, meg kell elégednünk! vele. Mi hoztuk ide. Talán... egyszer majdf...: nem zavarja meg működését semmi sem és egyszer talán majd ki is fizethetjük utolsói fillérig. 1910-ben a visszacsatolt terület lélekszámú 2,194 254 volt. A szóbanforgó területen 1910- ben magyar volt 1,125.732 (51.4 százalék), román 926.268 (42.2 százalék), német 90.495 (4.1 százalék), tót 12.807 (0.6 százalék). A visszacsatolt keletmagyarországi és erdélyi terület 7,574 522 kát. hold területet képvisel . Ebből szántó 2,326.769 (31.2 százalék), kert 118039 (1.6 százalék), rét 1,089.220(14.4 százalék), szőlő 27.063 (0.4 százalék), legelőd 951.943 (12.6 százálék), erdő 2,753.263 (36.3! százalék). A területgyarapodással Magyarország összes területe ma 27,933.519 kát. hold, ebből szántó 13,675.363 (49 százalék), kert 383.701 (1.4 százalék), rét 2,685.431 (96 százalék), szőlő 405.985 (1.5 százalék), legelői 3,077.592 (11 százalék), erdő 6,152.929 (22 százalék). A megnagyobbodott Magyarország területe 160.757 négyzetkilométer, lakossága 13 és félmillió.
