Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-09-04 / 201. szám

T XXIIí évfolyam. 201. szám.

1940- szeptember 4. SZERDA.

ára 8 fillér

Megjelenik hé Iköznapopként délután.

POLI TI K AI NAPILA

Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telefon 128.

Felelős szerkesztő : ÁCS ADY KÁROLYP

Előfizetés : egy hóra 1-50, negyedévre 4 P. Hirdetések díjszabás szerint. Postatakarékpénztári csekkszámla ; 49 368Horthy Miklós arcképe a nagyváradi

kirakatokban.

Nagyvárad még mindig a vasárnapi felejtÜnnepnapok.

Az egész történelmi Magyarország számára Ünnepet hirdetett a rádió, amikor a bécsi döntést bejelentette. Az öröm és hála »Te Deum«- ,ára hívó szózatként hatotta meg azokat, akiket ez a döntés felszabadított, de a gyász ünnep komor hangulatát árasztotta azokra, akik továbbra is kívül maradnak az anyaország határain. Mi, akik a Trianonban megnyirbált maradékországban éltünk, most együtt örvendezünk az örvend ezőkkel, de a gyászolók! szomorúságát is átérezzük. Közös az örömünk és a bánatunk.

De az egyéni érzelmek fölé emelkedve min- denekfölött azt kell kérdeznünk, mit hozott a bécsi döntés az egész országnak, az egész magyarságnak. Sokat hozott. Visszahozta a székelységet, ezt a lélekben és testben erős, szellemi képességekkel a Gondviseléstől gazdagon megajándékozott népet, amely a harcból és munkából mindig a legnagyobb részt választotta. Magas hegyei között szűk határú földjén a megélhetésért végzett nehéz munkájának kemény próbája és a huszonkét éves elnyomás keserűségei még erősebbé edzették. Hiába akarták őket történelmi hamisításokkal félrevezetni, névelemzéssel, erőszakos térítéssel, üldözéssel magyarságától megfosztani, az idegen uralom ereje mindig megtört önérzetes és szívós magyarságukon, szilárd jellemükön. A székelység mindig erős bástyája volt és lesz az egyetemes magyarságnak'.

Visszahozta Kolozsvárt, egész Erdélynek a szívét, az erdélyi magyarság szellemi központját- Visszatér ez a kedves város minden derűjével, lelkességével, történelmi hangulatot árasztó ódon házaival, s azoknak a díszes palotáknak a soraival, amelyeket a világháború előtti magyar uralom emelt. Visz- szatér vele Erdély egyetlen egyeteme is, amelyet a nagy összeomláskor az akkori rektor, Schneller István, ezekkel a szavakkal adott át a tudományegyetem erőszakos átvételére kiküldött román bizottságnak : »Az egyetemet átadom, de a tudományt nem adhatom át«. A magyar tudományos élet azonban az egyetemről száműzve sem £zűnt meg, hanem az »Erdélyi Múzeum egylet «-ben és a szaklapokban meghúzódva folytatta munkáját- Most az egyetem ismét csatlakozik a magyar tudományhoz s a kettő újabb lendülettel halad tovább a huszonkét évvel elhagyott közösi úton. De nem térhet vissza a régi színház egyszerű, ódon épülete, amely a magyar Színészetnek első állandó otthona volt egész Magyarországon. Ezt a román kormány, mint a magyarság egyik dicsőséges kultúrális emlékét, lebontatta. Különben ez az épület már a világháború előtti magyar uralom utolsó évtizedeiben is elnémult, mert kicsinnyé vált, de mint művészeti emléket féltő szeretettel őrizte a magyar állam, amely új, nagy, díszes színházat épített. Ebben az új színházban huszonkét év óta nem hangzott fel magyar szó, de most diadalmasan visszatér oda s a kolozsvári színház ismét azzá lesz, ami a múltban volt: a magyar művészet emelkedett szellemű otthona s az egyetemes magyar színészetnek egyik legjelentősebb nevelő iskolája.

És visszahozott a bécsi döntés sok más szép várost is, visszahozta a termőföldeknek, erdőknek, bányáknak, iparvidékeknek tekintélyes sorát s azokat a gyönyörű hegyeket,

hétetlen esemény, a magyar tisztek megjelenésének hatása alatt áll. Mindenki kint van az utcákon és tereken és lázas arccal járnak- kelnek az emberek. Nők és férfiak egyaránt nemzetiszínű kokárdát hordanak vagy kis zászlócskát visznek kezükben- Néhány fiatal leány már magyar ruhában, egy-két fiatalember Petőfi-nyakkendővel jelent meg a korzón, de a legtöbben még otthon tartogatják a már hetek, hónapok óta elkészült magyar ruhát — a bevonulásra- A kirakatokban már megjelent Horthy, Miklós, Magyarorsmg kormányzójának képe.

Maniu hétfőn este Kolozsvárra érkezett. A !

amelyeknek feltáratlan mélységeiben a geológusok szerint még sok természeti kincs rejtőzködik. Visszatérnek azok a szép vidékek, amelyekről annyi sok pompás képet festettek a régi és új erdélyi íróik s velük együtt a természeti szépségekkel és gyógyító hatású vizekkel megáldott székely fürdőhelyek. Mindez ismét Magyarországé.

De mit nem kaptunk vissza ? Sokat, Erdély nagyobbik részét. A Marosvölgy és a Barca- ság termékeny síkságát, az arannyal bővelkedő Érchegységet, a marosújvári sóbányát, a petrozsényvidéki kőszénbányákat, a gya- lári vasbányákat, a resicai.és vajdahunyadi vaskohókat s az idegen birtokban maradt! városok, különösen Arad, Temesvár, Brassói magyar munkával épített gyárait Idegen vonatok fognak robogni ezentúl is Erdély egyik fővonalán s a másiknak több, mint felén- De az anyagi veszteségeknél is fájóbb az, hogy továbbra is idegenekhez fognak tartozni a nekik semmit sem jelentő, nekünk szívünkhöz nőtt történelmi helyeink: Arad, a vértanuk városa, Gyulafehérvár, az egykori fejedelmi székhely, a gyönyörű vajdahunyadi vár, Hunyadi János pihenőhelye, Segesvár, amely mellett Petőfi hősi halált halt s Erdély- szerte elszórtan az ódon templomok, kisebh- nagyobb várkastélyok nagy sokasága. És pem tér vissza Szent István országához a magyar földnek sok szép vidéke :, a kedves Hátszegvidék, amelynek szélén a »hegyek nagyapja«, a havas csúcsú Retyezát emelkedik, a hatalmas hegyek tövében elterülő, pompás fekvésű Herkulesfürdő, á*"régi Magyarország legszebb fürdője, amelynek magas fokú fürdő^ kultúráját a magyar állam pazar bőkezűsége alkotta meg. S a Kazánszorosban zúgó Al- duna továbbra is idegen ország partjait mossa.

Nem lehet tehát csodálkozni azon, hogy örömünket szomorúság felhősíti be. De győzzük lé szomorúságunkat s örüljünk annak a ténynek, hogy hatalmas lépéssel közeledtünk Szent István országa szétdarabolt részeinek

pályaudvart a katonaság és rendőrség megszállta, úgyhogy nem kerülhetett tüntetésre sor.

Maniu terveiről a legkülönbözőbb hírek keltek szárnyra, de általános az a felfogás, hogy nem fog a kormány utasításával szembehelyezkedni.

Budisteanu kultuszminiszter ugy ancsak Kor lozsvárra érkezett, hogy a színházak és a többi román kultúrintézményt feloszlassa.

Dragalina tábornokot, a turnu-severini tárgyalások katonai szakértőjét felmentették állásától, három más tábornok pedig lemondott Egyik lemondott tábornok kijelentette, hogy beáll de Gaulle francia tábornok hadseregébe. (MTI)

újra egyesülése felé. Amit a jelen nem adott meg, meghozza a jövő- Ezt a jövőt megvédi számunkra a bécsi döntésnek egy negatívuma, t. i. az, hogy nem rendelt^ el Erdély két részében a magyar és román lakosság átcserélését, amit a román kormány erősen kívánt. A vissza nem tért erdélyi területeken élő sok Százezzer magyar hűségesen megőrzi a magyar múlt hagyományait, hogy a múltból jövő váljék. És ha nem is részesülnek a most visszatérő rész felszabadulásában, a huszonkét év zaklatásainak és üldözéseinek megismétlődésétől nem kell már féltenünk őket- Ezt a sorsot távol tartja tőlünk a tengely- hatalmak szövetsége, amely jó szándékával, erős akaratával, gyors intézkedéseivel teljes ellentéte a dicstelen múltú népszövetségnek. És kezeskedik jobb jövőjükért a hozzánk került egymilliónyi román, akiknek a magyar uralom hagyományos igazságosságával és em- berszeretétével biztosított jogai megvédik az ő jogaikat is.

Nézzünk tehát bizalommal a jövő elé- Legyen a jelent és a jövőt elválasztó idő az erkölcsi, hatalmi, gazdasági, szociális és kultúrális megerősödésé. És tágítsuk ki ezalatt politikai gondolkodásunk horizontját is. Sajnos, az elmúlt huszonkét év alatt a szűk határokhoz hozzászűkültek politikai gondolkodásunknak, sőt képzeletünknek és vágyainknak a határai is. Nézzünk mindig a történelmi határok felé. Gyógyuljunk ki a néprajzi statisztika bálványának minden másról megfeledkező tiszteletéből, amely épen olyan országbontó erő, mint a világháború végén a »nemzetek önrendelkezési joga« volt- És ne ijedezzünk attól, hogy a most még idegen uralom alatt maradó ősi magyar földdel együtt nagyszámú idegenajkú régi magyar állampolgár is visszatér majd hozzánk. Higyjünk a történelem és a földrajz államalkotó erejében, amely osztatlan és egységes Erdélyit ígér és ad majd nekünk — ha mi is akarjuk. (S)

A zalai zsirellátás biztosítva van.

Illetékes körök a néhány nap óta városszerte hangoztatott állítólagos zsír-zavarokkal kapcsolatban kijelentették, hogy a megye zsirellátása biztosítva van. A hentesek kötelesek bejelenteni készletüket, de ez is csak; azért történik, hogy az intézkedő hatóság minden zavarnak idejekorán elejét vegye.