Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-08-30 / 197. szám

XXIII évfolyam 197. szám B füléi* 1940. Augusztus 30 PÉNTEK 7ALAWEGYEI $*erk*sytőség és kiadóhivatal : Zate»gerszeg, yuéchenvl-tér 4. IVlefoKHzáiu : 128. Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.59 P., negye* évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Megvan a magyar-román új határ. v Arad még nem a miénk, da Nagyvá­rad» Kolozsvár, Marosvásárhely igen. Becsben az Imperial szálló első emeleti. fogadó termében tegnap délelőtt 11 órakor Teleki Pál gróf miniszterelnök és Gsáky Ist­ván gróf külügyminiszter Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszterrel két óra hosszat tartó előzetes megbeszélést foly­tattak: A magyar államférfiak összefoglalva ismertették a magyar álláspontot. A néniét és olasz külügyminiszter délután fél 4-Lől egy­negyed 0-ig Manoilescu román külügyminisz­terrel folytatott megbeszélést. Utána Ribben­trop német birodalmi külügyminiszter Pop Valért, a lurnu-szeverini román küldöttség vezetőjét fogadta, Ribbentrop német és Ciano gróf olasz külügyminiszter ezután a buda­pesti és bukaresti német cs olasz követtel folytatóit megbeszélést, amelybe később bele­vonták a szakelőadókat is. Ez a megbeszélés háromnegyed 7-ig tartott. Tulajúonképen inkább előkészítő megbeszé­lések folytak, amelyek a problémák mélyébe hatoltak, hogy mindenekelőtt meglássák azt a plattforniot, amelyről a további megbeszé­lések és tárgyalások kiindulhatnak. Ráma, augusztus 30 A Messagero »A kö­zös érdek« című vezércikkében rámulat arra, hogy amidőn a jelenlegi háborúban a béke- szerződések problémája napirendre került, természetes volt, hogy Magyarország és Ro­mánia között fennforgó kérdéseket is meg­oldják. A legutóbbi crajovai találkozón már tisztázták a román-bolgár problémát- Az er­délyi kérdés inár sokkal nehezebb. Itt a leg­nagyobb nehézség abban rejlik, hogy a ma­gyar és román népség összekeveredve él Er­délyben. Nem látszik tulajdonképen sehol sem egy teljes állandó azonosság összetételé­ben- Ebből következik az erdélyi probléma megoldásának nehézsége. A román bizottság Turnü-Severinben né­pességcserét ajánlott fel, ezt azonban a ma­gyarok visszautasították és mindenek előtt Erdély területe egy jelentős részének vissza­adását kérték Romániától. Miután megegye­zésre jutni nyilvánvalóan lehetetlen volt az egyes álláspontok közt rejlő nagy ellentétek miatt, a lurnu-severini tárgyalások megsza­kadtak, bár nyitva hagytak még egy utolsó lehetőséget a kérdések rendezésére Ennél a pontnál léptek közbe a tengelyhatalmak- A Tár évvel ezelőtt »Balatoni Könyvtár« címmel értékes sorozatot indított el a Bala­toni Intéző Bizottság. Az első kötetet Schmidt Ferenc dr. egészségügyi főtanácsos, a bala­tonfüredi szanatórium főorvosa írta a bala­toni szőiőgyógy módról A szőlő rendszeres fogyasztása — írja bécsi találkozó tulajdonképen a müncheni és salzburgi megbeszélések folytatása lesz. Mindenekelőtt rá kell mutatnunk arra — írja a Messagero —, hogy Becs nem fog1 döntőbírósági határo­zatot hozni és nem fog semmifété nyomási gyakorol ni a tárgyaló fe­lekre. A SelvediEFebsn. Becs, augusztus 30 MTI. Ma délben 12 óra után a kiküldött kormány férfiak a Belvedere palotában tanácskozásra jöttek össze, amely­nek menetét a béke és az igazság eszméi vezették. A magyar delegátusoknak, akik a Bistol szállóban ebédeltek, 1 órakor kellett volna a tanácskozás eredményeinek tudomá­sul vétele céljából a palotában megjelenni. Mivel azonban nem készültek' el a kormány- férfiak munkájukkal, a magyar- delegáció va lószínűen csak délután 4 órakor megy a Bei­vé derebe. A d$nt6bip>ósá{j Ítélet«. Becs, augusztus 30. MTI. A bécsi döntőbí­róság ma délután 3 órakor hirdette ki íté­letét a magyar és román delegáció előtti Az új határ Nagyszalontánál indul ki, Arany János születési helye oisz- srákerül Mágigarországhoz. Nagysza­lontától keletre húzódik Bánffyhu- nyadon. Kolozsváron alul vonul Ma­rosvásárhely irányában. Torért ki­esik. Marosvásárhely és Székely ud­varhely is visszakerülnek. Az új ha­tár a háronrszékmegyei Záyontól dél­keletre éri el a történelmi vonalat. Arad nem került vissza. A visszakapott területet szeptember Vt-ig kell megszól tanunk. ' j Schmidt főorvos előszavában — elsősorban í egészségügyi kérdés, de van gazdasági oh dalia is. Mini olcsó, erőtadó és kellemes táp­lálék alkalmas, hogy szőlőérés idején vele mindennapi étkezésünkéi olcsóvá, változatos­sá éé egészségessé tegyük. A továbbiakban élvezetes stílusban ismer­teti a füzet a balatoni szőlőkultúrát, a táplál­kozás módját, a szőlőben rejlő rengeteg táp­értékét, részletesen elmagyarázza a szőlőkú­rát, az orvostudomány gondos megállapítá­sai alapján szőlőgyógymód javallatokat ad s szinte költői melegség árad el sorain, ami­kor azt a kérdést taglalja, hol tartsuk a szőlő­kúrát. »A Balaton vidékének természetes szépségei : az erdő- és szőlőkoszorúzta dom­bok és begyek, a nagy tó víztükrének gyö­nyörű színpompái üdítik a telket, nyugtatják az idegeket.. .■« »A külföldön ősszel nagy tömegben tódulnak az emberek szőlőtermő vidékekre és szőlőkúrát tartanak. Már sok5 jó szokást tanultunk el a külföldtől, köves­sük őket ebben is. Tanulásunknak még soha­sem vallottak kárát, ennek sem fogjuk, mert nagy eredményünk lesz : egészségünk foko­zása, lestünk-lelkünk felfrissülése, ételünk meghosszabbodása. És az általánossá vált sző­lőkúrával talán azt is sikerül majd elérni, hogy nem zárul le — mint eddig — ősszel a sorompó a Balaton partján a vendégforga­lom előtt !« Szeptember és október havában folyik a szőlőkúra a Balaton partján, a Veszprémül és a zalai partokon. Bal-atonfüred, Balaton­kenese, Almádi, Révfülöp, Badacsony, Keszt­hely és más fürdőhelyek sétányai ilyenkor megtelnek sétálókkal, akik járás közben esze­getik a zamatos fürtöket- Az első adagot reg­geli előtt egy órával, iá másodikat ebéd előtt egy órával, a harmadikat vacsora előtt kéH) órával fogyasztják. Apránként fokozzák a napi mennyiséget: első nap egy kiló szőlőt fogyasztanak, aztán fokozatosan felmennek! 2—3 kilóra, amelyet öt részletben esznek! meg. Érzékeny gyomrúak — különösen ele­inte — nem nyelik le a gyümölcs héját és magvait. A kúrát kísérő étrend1 a betegség­hez igazodik, de általában kerülni kell az olyan ételeket, amelyek felfúvódást okoznak és tartózkodni kell a sör, a víz és a tej ivásától. A szőlő nagyon sok folyadékot tar­talmaz, úgyhogy ritkán szomjas az, aki sző- lőkúrát tart. Ha mégis megszomjazik, bort vagy teát iszik. A szőlő elfogyasztása után. pár falat kenyeret vagy kekszet kell enni és ajánlatos minden adag elfogyasztása után fogat mosni, nehogy a szőlőnedvben lövő savak és sók ínygyúladást okozzanak. A balatoni szőlőkúrázók idegeire kitűnő hatással, van a gyönyörű, meleg magyar ősz. A csodálatos színekben pompázó szőlőhe­gyek és a nagy ló víztükrének harmóniája! megnyugtatja az idegeket. Szép sétákon, szá­razföldi és vizis por tokon, hangulatos mulat­ságokon pedig elszórakozik a kúrázó, aki testben-liólekben megerősödve tér vissza a Ba­laton mellől Teleki Pál gróf miniszter­elnök a cserkészek között. Teleki Pál gróf miniszterelnök Bécsbe való elutazása előtt szerdán délelőtt a Hárshegyi Cserkészparkban meglátogatta a Honvédcser­kész Őrsvezetők Kiképző Karának Iá torát. K csővári Béla labor parancsnok vezetésével az aOO főnyi tábor tisztelgett Teleki Pál gróf miniszterelnök, az első magyar főcserkész, tiszteletbeli főcserkész előtt, aki megszemlélt* » : .............a_;! 1 i. I : L : lI, mQ((f .xLL. J -i A balatoni szőlőgyógymódról írt Schmidt Ferenc dr. i

Next

/
Thumbnails
Contents