Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-24 / 192. szám
4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1910 augusztus FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ Mind az anyja ládáját őrzi ! Hej, ide, aki legény ! A bíró előbbre furakodott. A kecskét maga előtt noszogatta. Kötelével babrált. Felelt a» legénynek. — Hm, legény ? Már hogyne volna! Bizony van ! — Hát lássuk ! Csetki háttal állt- Nem tartotta érdemesnek, hogy a hang irányába forduljon. Felnézett az égre. Két karját összefonta. Várt. A bírói meg nem. A kötelet eloldotta, rávert a kecske hátára. — Előre, Bikfic ! A kecske ölest ugrott. Még egyet. Megrázta rőfnyi szakállát. fejét. Csetki csak any- nyit érzett, hogy térdhaj fásába két kemény tárgy mélyed. Ijedten ugrott előre. — Huj ! Hát ez meg mi. .. Hirtelen megfordult. Nem ért rá gondolkodni, mert a kecske most meg !a térde kalácsát puhította. Oldalt lépett. A kecske is. (Keringtek, forogtak. A legény fuhözi-fához^ kapkodott- Hiába volt. Bikfic még dühösebb lett a handa-bandára. Hol érte, öklelte a legényt. Az megcsúszott s most már a hátára is került a döfködésből. A bíró meg1 egy ne > biztatta állatját. — Jól van, Bikfic ! Ng, még! Az arcok felderültek. Hangosak lettek a sátrak. A gyerek megint követelte anyjától a falovai. Cibálta, rángatta szoknyáját. -Öt nem érdekelte Bikfic, meg a legény dolga. Az anyját inkább. Előre furakodott. Cipelte a gyereket is magával. Lábára lépitek. Most már ezért visítozott- Az anyja karjára vette, az udvarba mutogatott— Látod ! Volt is mit- A gyerek sírása nevetésbe; hajlott- Még a falovat is elfelejtette. A legény akkor tápászkodott fel a főidről. Ruhája poros volt. Haja gubancos. Kifelé hátrált. Bikfic meg utána. Le nem vette volna szemét áldozatáról egy pillanatra sem- A bíró végre megelégelte. Rászólt a legényre. — Erre, no', majd segítek ! Csetki a tömegbe ért. Haját hátracsapta:. Porolgatta ruháját. Szégyenkezett. Körül hordozta tekintetét. Nem tetszett neki, hogy nevetnek' rajta. Elindult hazafelé. A bíró megj elfogta kecskéjét, ráhurkolta a kötelet— Rendben van, Bikfic! Ketten mégis1 cisak érünk egyfet ! Csiak azt nem tudom,, hogy melyikünk a községi rendőr : te, vágyi én • • • (bundák rendelésre mértékűién legolcsóbban Ifj. Laky Sándor BsCcsmesternél készülnek Alakításokat vállalok. Zalaegerszeg, Bethlen Gábor-utca 5. — Viola Mariska fehérnemű varrónő bármilyen fehérnemű varrását olcsón vállalja. Lakik : Zalaegerszeg, Madách utca 10. Váratlanul nagy órdeklédés mellett folynak a Balatoni Sporthét előkészületei. A Balatoni Nemzetközi Sporthét rendezősége óriási programmot állított össze ez évben is és minden előkészület megtörtént, hogy a hagyó mányos nagyszabású keretek között augusztus 31-én megtörténhessék az ünnepélyes megnyitás Siófokon. A változatos program Siófokon, Balatonfüreden és Balatonföldváron játszódik le és mindhárom fürdőhelyen a hét minden napjára több érdekes sport- és társadatmi esemény esik. így Siófokon nemzetközi tenniszbe- mutató, evező és uszóversenyek, vizipóló, ko csiverseny. kerékpárverseny, galamblövőbajnokság, futballmérkőzések, Balatonfüreden és Tihanyban motorkerékpárverseny, uszóversenyek, vitorlásbajnokság, tenniszversenyek. Balatonföldváron pedig a Nemzetközi Balatoni Ten- niszbajnokság és gyephockey mérkőzések kerülnek lebonyolításra. Balatonfüreden nagy érdeklődésre számit a nemzetközi bridge verseny. Kongresszusok, ülések, gyűlések és a mindezekkel kapcsolatos társadalmi események teszik felejthetetlenül szórakoztatóvá a Sporthét estéit. A közönség érdekeit P 3.50-es sportheti igazolványok szolgálják, amelyek 50 százalékos MÁV kedvezményre, ingyen strand:, hajó-,sport: és borheti belépésre jogosítanak, amelyek az utazási irodákban máris kaphatók a részletes programmal együtt. Két érdekes évforduló: a magyar csárdás százéves, a néger dzsessz harmincéves. Az 1940 ik év nemcsak nagy világtörténelmi események esztendeje, hanem fortos mü- velődéstörténelmi évfordulók éve is. A magyar lelket bizonyára melegséggel tölti el a délceg nemzeti táncnak, a csárdásnak százéves jubileuma. Ezt a jubileumot a magyar zenei élet megfelelő ünnepélyességgel kívánja emlékezetessé tenni, melyre az előkészületek már megtörténtek. A csárdás ugyan már több, mint száz éve ismeretes tánc volt hazánkban, de a kimondottan szalonképességet csak száz évvel ezelőtt érte el. Hetven esztendőn keresztül a magyar bálok megnyitója és legnépszerűbb tánca volt a csárdás, melyet még a bécsi valcer kellemes ringása s a polka szédítő forgása sem tudott közkedveltségben felülmúlni. Nem tudta kiszorítani a báltermekből a háború előtt lábra- kapolt tangó sem s csak a forradalmak után szivárgott be hazánkba a külföldön már 1910 óta divatos dzsessz zenével * kapcsolatosan a ma már kiszorithatatlan négertánc. A dzsessz-zene harminc éves jubileumát érte meg ebben az évben, melyet a dzsessz őshazájában, Amerikában ugyancsak nagy ünnepségekkel kívánnak megülni. Állítólag a dzsessz muzsika már évszázadok óta él és virágzik Ázsia dzsungeljeiben, az 1910 es dátum azt az évet jelenti, melyben a müveit világ is elfogadta s Európában is polgárjogot nyert. Az újfajta muzsika először Amerikában is csúfos kudarcot vallott, a közönség egyáltalában nem vette be, sőt kigunyolta a furcsa hangszereket, az élclapok hónapokon át mókáztak a bemutató felett. Azóta azonban fordult a világ és megváltozott a zenei Ízlés is. A dzsessz győzelemre jutott a régi klasszikus és nemzeti zene felett s úgyszólván száműzte a tánctermekből a szalonzenét, nálunk pedig a cigánymuzsikát. A magyar fővárosban 1927. évben mutatták be az első dzsessz operettet a Városi Színházban. A vélemények megoszlottak abban a tekintetben, hogy az uj zene megállja-e helyét a színpadon. A magyar színházak közönsége eleinte nagy idegenkedéssel fogadta, valósággal tüntetett ellene s a hazafias közvélemény ezzel szemben követelte a régi népszínművek és operettek felújítását. Ez az ellenhatás azonban csak addig tartott, mig a tánclokálokban a gombamódra fel burjánzó dzsessz-zenekarok az ugyancsak kimeríthetetlen leleményességgel megkomponált zenekari számaikkal s az ezekre koreografált uj táncokkal a táncosokat végleg el nem hódította a régi táncoktól. A szelíd tangót a foxok váltották fel, majd jött az andalító shimmy, a ringató blues, a vad Charles ton, a szeleburdi rumba és a többi „modern“ tánckompozició. Minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy ha már kénytelenek vagyunk tudomásulvenni az idegen zenei elemek és táncok térhódítását, emellett megmentsük nemzeti értékeinket a magyar muzsikát s a nemzeti táncokat. A régi betyárvilágból. Mit mondanak a szájhagyományok és fakult írások. Savanyu Jóskát életfogytiglani fegyházra Ítélték s az iilavai fegyházba szállították. Ott viselkedése ellen kifogás sohasem volt. Megtanult kertészkedni, megtanulta az esztergályos mesterséget és kenyérbélből különféle dísztárgyak készítését, színezését. Amikor a fegyen- cek Között zendülés támadt, Savanyu nem állott a lázongók közé, hanem rátámadt a zendülés vezetőjére is és általában olyan magatartást tanúsított, hogy szabadon bocsátották. Természetesen meghatározott időben jelentkeznie kellett a hatóságoknál. Pénzt is kapott jócskán, ami a munkás rabokat megillette. Kiszabadulása után Dunántúlnak vette útját j s az volt a szándéka, hogy valahol majd lete- ; lepedik s az esztergályos mesterségből tartja fönn magát. Végigjárta a Zalavölgyet is, de tanyát ütni sehol sem tudott. 1910 nyarán Nagykanizsára érkezett s bekopogtatott a „Zala“ cimü lap szerkesztőségébe, ahol Nagy Samu szerkesztőnek bemutatkozott és elpanaszolta, hogy sehol sincs megnyugvása. Bűnéért megszenvedett, a fegyházban jól viselkedett, hisz épen ezért szabadult ki, dolgozni akar, szívesen is fogadták több községben, de amikor megtudták, hogy ő az a bizonyos Savanyu, mindenki hátat fordítóit neki, szóba sem állnak vele. A szerkesztő vigasztalta, nagy cikkben meg is irta, hogy az egykor hires bandafőnök jóutra tért s becsületes munkából akar megélni: — hiába. Savanyu azután megint csak gyalog- szerrel tovább indult Veszprém felé. De nem érkezett el odáig. A vámosi erdőben eldobta magától az életet. Egy fának ágán találtak
