Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-24 / 192. szám
XXIII- évfolyam. 192. szám. 1910- augusztus 2-1. SZOMBAT. Ara 8 fillér* Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Srécfcenyi-íér 1. , TeíeÉonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.58 P., négyéé« évre f pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Töríéneimi hivatásukat mindig fölismertük és vállaltuk s annak — nem egyszer Európa szégyenére — magunkra hagyatva is eleget tettünk. Olyan tanulsága ez történetünknek, amelyet a legügyesebb önbirá- lat mellett is, a nemzeti hiúságnak való minden hízelgés nélkül, meg kell állapitanunk. Európa olyan pontján éltünk s élünk ma is, amelyen keresztülhuzódik a történelem véres és katasztrófákkal teljes országutja és mi állottuk a posztunkat és betöltöttük hivatásunkat. Ha talmunkkal — amikor birtokának teljében vol tunk — hivatásunkat szolgáltuk. Gyarmatosító nagy nemzetek múltjához a rabszolgatartás sötét foltja tapad. Napoleon katonai és szervező lángelméjét, amikor a forradalom hidráját letiporta, arra használta, hogy vérbe gázolja Európát. Ilyen véres dicsőség a mi múltúnkat semmikor sem tarkította. Mi mindenkor becsületesen az egész emberiség érdekét és a leg - nemesebb embereszményeket szolgáltuk. Es, habár tehettük volna, sohasem aljasodtunk rabszolgatartásra. Nemzetiségeinkkel való békés együttélésünk igazolja ; máskülönben nem volnának nemzetiségeink. Jogainkat kényszerűség nélkül megosztottuk azokkal, kikkel a sors a közöséletét juttatta osztályrészünkül. A honvédség horvát ezredéinek biztosítottuk a horvát vezényleti nyelvet akkor, amikor a közös hadseregben mi magunk sem kaptuk meg a magyar vezényszót;; kiegyezéskor egyik feltételünk volt az uralkodóval szemben, hogy osztrák örökös tartományainak is a mienkkel egyező alkotmányosságot biztosítson. Bizonyítéka mindez annak, hogy másokhoz csak méltányosak tudtunk lenni, hogy a népek világtársadalmának szolgálatára állottunk, hanem annak is, hogy mindig magasabb szempontból néztük és mérlegeltük az eseményeket és a helyzeteket, hogy mindig kerestük a jövő távlatait, hogy mindig a legmagasabb erkölcsi szempontok szerint igyekeztünk berendezkedni. Most történelmünknek egyik legválságosabb korszakát éljük Ilyenkor szükséges a történe lem tanulságai alapján megvizsgálni helyze tünket, rendeltetésünket. Szükség van alapos lelkiismeretvizsgálatra. Tisztába kell jönni mai feladatunkkal, azokat a lehetőséghez igazodva kell ugyan beállítanunk, de világtörténeti távlatokba beállítottam Végzetes hiba volna, ha tulméreteznők feladatukat, de még végzetesebb volna, ha csak a hétköznapok szükségleteinek a kielégítését tartanók szem előtt. Nekünk ugyan is sohasem szabad elfelejtenünk, hogy földrajzi elhelyezkedésünk nem változott és ma is olyan helyen vagyunk, ahol a történelem erői folytonosan működnek. Magyarország a kelet és nyugat, dél és észak határán lévén mintegy a mérleg nyelvét alkotja s ezért egyensúlyozó szerepéről sohasem mondhat le. Mostani meggyengülésünk is azzal az eredménnyel járt, hogy a Balkán művelődési és erkölcsi határai északra tolódtak s véglegesen megrendült az erők egyensúlya Középeurópában. Ennek a mi közreműködésünkkel kell helyreállania. És vagy képesek vagyunk betölteni ezt a hivatásunkat, vagy pedig bennünket is maguk alá temetnek a felfordulás romjai, hogy helyet ad junk más történelmi erők érvényesülésének. Ezt a nagyszabású történelmi hivatást hazánk területén okvetlenül vállalnunk kell. Fennmaradásunknak ez a föltétele. Ezért volna végzetes ránk, — de bátran elmondhatjuk, Európára is, — ha néprajzi kereteink között kellene elhelyezkednünk. Nekünk itt egy katonailag, gaz- j daságilag és mindenekfölött kulturális közép- hatalom erőit kell helyreállítanunk és képviselnünk, amelynek döntő és vonzó hatalma a minket körülvevő népkeverékben vitathatatlan legyen. A rendet itt nekünk kell biztositanunk, az egyensúlyt és nyugalmi állapotot nekünk l kell megőriznünk A gazdasági és szellemi kultúra eredményeit nekünk keli közvetítenünk. Ha ehez a szerephez nem juthatunk hozzá és ha ezt betölteni nem volnánk képesek, lemondi tunk történelmi hivatásunkról, de ezzel létünkről is. Azért szükséges, hogy ehez a hivatáshoz, — amely egyben létfeltételünk, de létjogunk is — megszerezzük az eszközöket. Ezek az eszközök pedig csak történelmi határaink keretében és a Kárpátok földrajzi egységében állhatnak rendelkezésünkre. Ezért ezt — nemcsak magunk, hanem Európa érdekében is — ki kell csikarnunk a sorstól. »>> o <<< ■uh*» m, — —u —n-1-r~n~iirk^irTriMn— ——— — Kezdődik Anglia ellen a nagy támadás. Berlin, augusztus 24- Hitler Adolf vezér I 'és kancellár ma délelőtt elhagyta a németi fővárost és a nyugati harctérre utazott- 01 as4 lapjelentések ebből azt következtetik, lio.gyi rövidesen a vezér parancsnoksága alatt megindul a nagy offenzíva Anglia ellen Újból megkezdődtek a romániai tárgyalások. Románia nem akar visazasttlyedni a Balkánba! Turnu-Severinből jelentik : Pénteken délután 7 óra .15 perckor futott be 55 perces késéssel az a román különvonat, amelyen Hóry András, a magyar delegáció vezetője és Ujszászy István vezérkari ezredes Turnu- Severinbe érkeztek. Odaérkezésük előtt megjelentek a turnu-severini állomáson a román küldöttség visszamaradt tagjai, a magyar bizottság részéről vitéz Náday István! altábornagy, Ujváry Dezső követségi titkár, Zilahi Sebess Jenő külügyminiszlériumi titkár, a külügyminisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője, Rudnay András bukaresti magyar követségi titkár, valamint több kül- és belföldi s magyar kisebbségi újságíró- Aj Máv termeskocsi ajtaját fehérkesztyűs magyar kalauz nyitotta ki a követ előtt Mögötte Ujszászy István ezredes volt látható- A román bizottság részéről Hiott román rendkívüli követ fogadta az 'érkezőket. Azután a román delegáció tagjai, a megye prefektusai és Turnu-Severin polgármestere üdvözölte! őket. Párszavas beszélgetés után Hóry András és kísérete a Zsófia gőzösre hajtatott. Az; állomástól a hajóhoz vezető úton díszruhás rendőrök álltak sorfalat A Basler Nachrichten budapesti magántávirata szerint a magyiar és roman javaslat között sokkal nagyobb a szakadék, mint eleinte gondolták. A román javaslat a lakosság- cserét helyezi előtérbe, mint a jóvátétel legfontosabb elemétAz ia rendszer, amit a román javaslat tartalmaz, csuk árrá irányul, hogy az eljárást minél jobban elhúzza* Budapesten a benyomás az., hogy a román javaslat célja csak az, hogy lehető hosszú- időre elodázza ;a jóvátételt, hogy. időt nyerjenek, míg Románia belsőleg megerősödik, és külpolitikailag is biztos — a román reményeknek megfelelő — más helyzet adódik. A' Neue Züricher Nachrichten szerint la* doh- rudzsai kérdés megoldásától a románok azt remélik, hogy ez bizonyos mértékben biztosíthatja hátukat- Ha Bulgáriát kielégítik, könnyebb lesz Erdélyt megvédeni, — mondják Bukarestben — és itt nem diplomáciai, hanem katonai védelemre gondolnak. Románia nem akarja elveszíteni Erdélyt, mert ha elveszítené, akkor visszásulyiedne a Balkánbaj Turnu-Severin, augusztus 24- A magyar-román megbeszélésekről, amelyek délelőtt fél 10-kor kezdődtek, nem adtak ki hivatalod jelentést A román bizottság katonai szakértője mä délelőtt lemondott, de lemondását később a miniszterelnök kérésére visszavonta. Gazdasági miniszterek tanácskozása. Budapest, augusztus 24- A magyar kormány gazdasági miniszterei a miniszterelnökségenj ma délelőtt hosszabb megbeszélést tartottak. A tanácskozásról hivatalos jelentést nem adtak ki. Behívások Romániában és Görögországban. Bukarest; augusztus 24- Romániában távi> irati úton hívták be az összes szabadságon! levő tiszteket és legénységi állomány belie két* Athén, augusztus 24- A görög kormány rba elrendelte a pót tartalékosok behívását. ,
