Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-23 / 191. szám
Felelős szerkesztő : Hcrboiy Ferenc.---------z-------------------------------- -■ -----------------Sz erkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákhfin. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negye*« évre * pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Egész Európa nagy politikai és gazdasági átalakulás stádiu mába jutott. Ennek körvonalai ma már egyre világosabban bontakoznak ki, teljes egészük ben azonban a most folyó háború befejezése után válnak nyilvánvalókká. Némi Ízelítőt kaptunk már belőle Walther Funk birodalmi mi niszter nyilatkozatából, amelyben a háború utáni Európában kialakítandó új gazdasági rend főbb alapelveit körvonalazta. Az új gazdasági rend fölépítésében tevékeny szerep hárul a délkeleteurópai államokra, ezek között elsősorban Magyarországra, mint vezető délkeleteurópai országra. Magyarországot ezek a tervek nem találták készületlenül, hiszen a tiszavirágéletü, szomorú emlékű forradalom által teremtett anarchiából és zűrzavarból talpraálló ország közel negyedszázadon keresztül készült erre a szerepre. Hogy ez eddig teljes mértékben nem járhatott eredménnyel, az elsősorban annak a kaotikus politikai és gazdasági rendszernek tudható be, melyet a páris-külvárosi békék szabadítottak a véráztatott európai kontinensre, elsősorban megcsonkított hazánkra; másodsorban pedig annak a magyar faj gazdasági létérdekeit semmibevevő idegenfajú befolyásnak, amely egyeduralkodóként elterpeszkedett a magyar gazdasági életen, igyekezve csirájában meg fojtani minden jószándékú kezdeményezést, amely egy elesett nemzet talpraállítását, megerősödését volt hivatva előmozdítani. * Az Európában szükségképpen elkövetkező új gazdasági rendbe való beilleszkedésre történő felkészülésnek kétségtelenül legjelentősebb állomása az volt, amikor az egyetemes magyar keresztény közvélemény sürgetésére megszületett az első és második zsidótörvény, azzal a céllal, hogy a hazai gazdasági életben, iparban és kereskedelemben, pénz- és hiteléletben egyaránt vezető szerepet játszó zsidóság gazdasági szerepelését számarányának megfelelő méríékre korlátozza és szállást csináljon a gazdasági élet minden ágából — a liberális kor jóvoltából — visszaszorított s alantas szerepre kárhoztatott keresztény magyar elemnek. Ezzel természetszerűen elindult az a folya mat, amelyet a keresztény magyar közvélemény óhajtott s amelynek befejezésével a magyar gazdasági élet megerősödve állhatott volna be az új európai gazdasági rendbe. Sajnos, a hozott törvények eddig nem érték el teljesen a kívánt hatást, mert a gazdasági egyeduralomra nevelt hazai zsidóság mindeddig nem [jutott el a belátás ama fokáig, hogy levonta volna a törvény konzekvenciáit és mindent elkövet nyíltan és titokban, hogy gazdasági pozícióit védelmezze, ahol lehet, ott törvényes, ahol pedig nem, törvénytelen eszközökkel, a törvények kijátszásával, az egész magyar gazdasági élet és az egyetemes magyar nemzet érdekeinek mérhetetlen kárára. Szomorú jelenségek ezek, melyek ellen küzdeni becsületbeli kötelessége minden jóravaló ; keresztény magyar embernek. | Az egyre szaporodó panaszok már állásfoglalást is váltottak ki a keresztény érdekvédelmi szervezeteknél. így a Baross Szövetség tiltako zott legutóbb az elburjánzó Strohmann-rend* szer ellen és a hatóságok közbenjárását, törvényes intézkedését sürgette annak meggát ]ása érdekében. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének Ipari Szakosztálya is hasonló természetű me morandummal fordul az illetékesekhez a Strohmann rendszer meggátlása, lehetetlenné tétele érdekében. Teszi azért, mert bár célja elsősorban a magyar keresztény nemzeti alapon álló ipari vállalatok tömörítése az állam érdekei által megkívánt erőkifejtés biztosítására és sa ját megerősödésére, de tudatában van annak, hogy a keresztény magyar gazdasági élet felépítésében egyformán jelentős szerep jut az iparnak és kereskedelemnek. Mert keresztény ipar nélkül nincs keresztény kereskedelem és fordítva s az idegenfajú kereskedelem újbóli lábrakapása, megerősödése a keresztény magyar ipar sorvadását vonná maga után. A Strohmann rendszer megakadályozása érdekében az egész keresztény magyar ipar és kereskedelem egyetemes állásfoglalására van ‘^szükség s remélhető, hogy az illletékesek rövidesen hozzálátnak a hibák orvoslásához s lehetetlenné teszik a magyar gazdasági élet újjászületésének megakadályozóit, parazitáit. A magfar követelések nem jelentenek imperialista politikát, írja egy svájci lap. Genfből jelentik : A Journal de Geneve au- | gusztus 20 iki száma budapesti jelentést közöl ■ a magyar—román tárgyalásokról. Aláhúzza, hogy Budapesten azt remélték, hogy Romániában megértették az idők szavát. Azt hitték, hogy a román államférfiak nem fognak visszariadni a besszarábiai kérdés elintézése után az olyan radikális lépéstől, amely a dolgokat egészséges alapokra helyezi. Az a szélsőséges visszautasitás, amellyel egyesek Magyarországgal szembeszállnak, abszurdumnak tűnik fel. Romániának tisztában kell lennie azzal, hogy az egész világ a háború végét olyan formában kívánja megrendezve látni, hogy a jövendőbeli ellenségeskedésnek ne maradjon talaja. Mindenki tisztában van azzal, hogy a huszévig visszatartott és ma erőteljesen formulázott magyar követelések nem jelentenek imperialista politikát, hanem egy, az európai megbékülés megvalósítását elősegítő igazságos helyzet feltételeit. A magyar kormány tárgyalási alapelvére a Pester Lloyd egyik legutóbbi cikkéből lehet kővetkező tetni — folytatja a lap — ez az alap a trianoni szerződést megelőző fegyverszüneti feltételekben megjelölt határvonal. Téves volna azt hinni, hogy ez a 900.000 Romániában élő székelyről való lemondást jelenti. Olyan román javaslat, amely ezen alul menne, már kezdettől sikertelenségre van Ítélve. Államkölcsön! és állam- scgéift kér a Kishalat on Vizlecsapoló Társulat. Felülvizsgáltatják a szabályozási terveket. — Történtek-e mulasztások a július 18-i árvíz alkalmával ? A Kisbalaton Vizlecsapoló Társulat csütör- j tökön délelőtt Keszthelyen a városháza nagy- [ termében rendes közgyűlést tartott, amelyen a j Társulat tagjai az ítéletidő ellenére is szép 5 számban jelentek meg s megjelent Bogyó Kálmán főmérnök, a szombathelyi kultúrmérnöki hivatal főnöke is. A gyűlésen Lénárd János dr. kormányfőtanácsos, hercegi főtitkár, alelnök elnökölt, aki az egybegyűltek üdvözlése után bejelentette, hogy Kroller Miksa kormányfőtanácsos, zala- vári apát, a Társulat elnöke, egészségi állapotára és másnemű elfoglaltságára hivatkozással nem jelenhetett meg s őt bízta meg a gyűlés vezetésével. Megállapította a gyűlés határozat- képességét s azután szólott azokról a károkról, amelyeket a tavaszi nagy olvadás, majd a július 18-i árvíz okozott a Társulatnak a védőmüvekben és műtárgyakban, valamint a Társulat egyes tagjainak a termesztvényekben. A választmány foglalkozott már azokkal a kérdésekkel, amelyek a közgyűlés napirendjén szerepelnek s amelyekkel a közgyűlésnek behatóan foglalkoznia kell. Utalt arra, hogy a közgyűlés napján is ránkszakadt óriási eső következtében újabb áradással kell számolni. Hálás köszönetét mondott Őrffy Imre társulati tagnak a kérdések megoldhatása érdekében kifejtett fáradozásáért, de sajnálkozással jelentette, hogy a földművelési miniszternek az államkölcsön és államsegély ügyében elfoglalt álláspontja nem kedvező a Társulatra. A Társulat kölcsönt és segélyt kért a kormánytól, A miniszter azonban a 150 ezer pengő államsegélyt csak a 150
