Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-08-22 / 190. szám

2 ZAL'AMEGYEI ÚJSÁG 1940- augusztus 22. A kormányzó országsának húszéves évfordulóján született zalamegyei gyermekek szülei vasárnap kapják meg a biztosítási kötvényeket. Vasárnap, folyó hó 25 én délelőtt 11 órakor a vármegyeháza közgyűlési termében azok az anyák gyűlnek össze, akiknek ezidén március 1 én gyermekük született, tehát azon a napon amikor a nemzet Horthy Miklós országosának huszadik évfordulóját ünnepelte. A Biztositó Intézetek Országos Szövetsége nagyszerű gon dolat megvalósításával tette emlékezetessé e Szeged egyik legjobban sújtotta árvizes te­rülete Somogyitelep. Már a télen legendák szálltak a somogyitelepi árvízről, az összedőlt házak sokaságáról. Panaszkodnak egyben a somogyitelepiek, hogy a hivatalos kárfelvélelnél alacsonyabban történtek a kármegállapitások, mint ahogyan az a valóságban volt, s a segélykiutalások a tényleges kárnak csak mintegy 50 százalékát teszik ki. Nehezményezik továbbá, hogy vissza nem fizetendő, tényleges segélyt csak nagyon keve sen, az egészen szegények kapnak, a többi segély csak kamatmentes kölcsön, amit a ká­rosultnak két-három év alatt vissza kell fizetni. Rövidnek találják azonban a visszatérítés ide­jét. Azok a szegény nincstelenek, akiknek sok szór még a betevő falatjuk is hiányzik, képte lenek többszáz pengős kölcsönöket 2—3 év alatt visszafizetni. Készpénzt csak igen csekély összegben kap­nak kézhez a károsultak és sokszor az a hely­zet áll elő, hogy sokan meg sem tudják kez­deni az építkezést. A segélyként kapott tégla, homok, mész ott ázik az udvaron, ő pedig a Még mindig rengeteg lehetőség áll rendel­kezésünkre a mezőgazdaság jövedelmezőségé­nek fokozására. Különösen fontos a tehenek életkorának helyes emelése. Beavatott szakemberek megállapították, hogy teheneink kétharmad része nem éri el a 6—7 évet. Már ez a körülmény is kedvezőtlenül hat tejgazdaságunk jövedelmezőségére, sőt ez ag­godalom is, mert teheneink legnagyobb része a legmagasabb teljesítőképesség korát még hozzávetőleg sem éri el. Többszáz üzemben végzett kísérletek azt mu­tatták, hogy ha a teljesítmény az első borjú után 4*! 5 százalék zsir mellett 2805 kg volt (tehát 170 5 kg. vaj), akkor az a harmadik borjú után 4 05 százalék zsir mellett 4295 kg tejre (1918 kg vaj) emelkedett és a hetedik borjú után 3*99 százalék zsir mellett 4441 kg tejre (tehát 196*2 kg vajra). A sokezer tehénnel végzett kísérletek min­den kétségen kívül mutatták, hogy a tehén csúcsteljesítményét általánosságban csak a 9— 10. életév után éri el. A teljesítmény a 7. borjú után kb. 50 szá­zalékkal magasabb, mint az első borjú után. A 7. borjú után a tejteljesitmény egészen las­san csökken, de még a 10. borjú után még mindig kb. 40 százalékkal magasabb, mint az első borjú után. gyermekek számára az államfő jubileumát. Úgy határozott a Szövetség, hogy minden gyér meknek, aki a nevezetes évforduló napján szü­letett, 500 pengőről szóló biztosítási kötvényt ajándékoz, ezeket a kötvényeket tulajdonosaik 18, illetve 22 éves korukban válthatják be. A kötvényeket a nőegyletek bevonásával a főispán fegja az érdekelteknek átadni. düledező szobában töpreng sorsa felett. Köz­ben lopják a téglát, ázik a homok, porlad a mész és közelednek az őszi esők . . . Sok helyre későn érkezik a kiutalt anyag. Pedig már augusztus végén vagyunk s az építkezésre kevés idő van . . . A környék mintegy ötszáz árvízkárosultjának egyöntetű óhaja s kérése az, hogy az illetéke­sek hosszúlejáratú olcsó kölcsön kibocsátásá­val segítsenek a bajbajutottakon. Nem kíván­ják az árvízkárosultak, hogy mindent az állam és a társadalom építsen fel! . . . Örömmel hozzájárulnak ők is, de adják meg ehez a le­hetőséget. 15—20 éves amortizációs kölcsönre volna szükség, olyanra, amit a legszegényebb kispolgár is igény­be vehet. A somogyitelepiek már kérelmezték is ezt. Gyors segítségre van tehát szükség, mert sok szegény család marad télire fedél nélkül, sok megrongált ház marad javiíatlanul, prédá­jára a jövő évi újabb áradásnak. Ezt a tapasztalatot a tejgazdaságban sokkal nagyobb mértékben kellene felhasználni, mint eddig, mert az idősebb tehénállomány előnye nemcsak az életkorral emelkedő tejteljesitmény- ben rejlik, hanem a fiatal borjak felnevelésében takarékoskodhatunk és egyidejűén abrakkal is. Az első borjúig 3003 takarmányegység (l egységül kg árpa) fogyasztással kell számol­nunk. Ez ugyanaz a mennyiség, amelyet az át­lagos tehén igényel, hogy 4000 kg tejet ter­meljen. Ahányszor tehát az üzemben az életkor helyes megválasztása által egy állat felnevelé­sét megtakarítjuk, annyiszor 400 márkát taka ritunk meg. Tekintettel arra, hogy a legtöbb tehén csak 6—7 évig él, a közepes üzemben évente 10 db. fiatal borját nevelhessünk fel szükségtele­nül, hiszen veszteségünk tehát 4000 márkára tehető. A 3 és féléves tehén eddig összesen 2805 kg tejet adott és ezért összesen 5730 takar­mányegységet (t. e.) fogyasztott, t. e-ként tehát 0*49 kg tejet termelt. Az 5 és féléves tehén addig összesen 9933 kg tejet és 11.870 t. e-t fogyasztott eltartásra és tejtermelésre. Minden fogyagytott t. e.- re tehát 0*84 kg tej­teljesitmény jut. Mig a 3 és féléves tehén 1 t e. után csak 0*49 kg tejet adott, a 12 és féléves tehén pedig minden t. e, után 113 kg tejet termelt. Az átlagos tehén csak 5 borjú után ad any- nyi kg tejet, mint amennyi t. e. t fogyasztott. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden tehén csak a 6. életév után jelent nyereséget. Attól kezdve azonban a jövedelem igen gyor­san és igen erősen emelkedik. A valóságos fe­lesleget a 6 évtől hozza 12. életévéig. Á le­hető legmagasabb jövedelmezés érdekében a tehenek életkorát 18 éven túl is kell terjesz­teni és ezáltal az egyes tehén összteljesítmé­nyét megfelelően kell emelni. Számos dán és német tejellenőrzési egyesü­let számadataiból kitűnik, hogy sok olyan te­hén van, amely életében 40 000, sőt 50.030 kg tejet is ad. Ezek igazán jövedelmezőknek mond­hatók. A mai árviszonyok közt minden tehén, amely kevesebb, mint évi 2800 kg tejet ad, 13 5 százaléknál alacsonyabb zsirtattalommaí nem hozhat jövedelmet. Egy 6000 kg évi teljesítményű tehén az össztakarmánynak csak 37 százalékát fordítja ellátásra és az össztakarmány 63 százaléka áll a tejtermelés rendelkezésére. Ezek a gyakorlati elgondolások azt mutat­ják, hogy milyen fontos az, hogy teheneinket 12 éven túl hagyjuk élni és hogy nagy súlyt fektessünk a magas teljesítményekre. Nem ne­héz a normális parasztüzemben a jövedelmező normálteljesitményt elérni. Egy gazda saját üzemében sokévi tenyész­tési kiválasztás és rendszeres 14 naponkénti ellenőrzés alapján 20 tehén átlagos állomány mellett a 10 legjobb tehén teljesítményeit átlag évi 6653 kg ra fokozta. Az összállomány át­lagteljesítménye több éven át 5200 kg tej volt 3 5 százalék zsir mellett. Ez az eredmény semmiképen sem rendkí­vüli és minden átlagos üzemben elérhető. A tejmennyiség, amelyet a tehén 4000 kg on túl ad, több pénzt hoz, mint a 3 —4000 kg-ig terjedő tejmennyiség, vagy másképen kifejezve az üzem jövedelmezősége kevés magasteljesit* ményü tehénnel sokkal nagyobb, mint sok cse­kély teljesítményű tehénnel. A jövedelem sa­ját gazdasági takarmány felhasználása és egy­séges tartás által (legeltetés, szabadon való mozgás télen is) még fokozható. Ha a teheneket átlagban a 16-ik életévig tartjuk, akkor a 14 tehenes állomány mellett évente csak 1 darab fiatal tehenet kell felne­velnünk, mig 6 éves átlagkor mellett évi 3 da­rabot kell felnevelni. Az Egyesült Államok és a háború. Tribuna tókiói jelentése szerint az Egyesült Államok és Kanada közt létrejött védelmi meg­egyezés a japánok szerint fontos lépés az Egyesült Államoknak a háborúba való beavatko­zása felé. Sör savóból. A Deutsche Molkereizeitung Dittmann igaz­gató tollából igen érdekes cikket közöl a savó nak sörgyártásra történő felhasználásáról. Ditt­mann igazgató megállapítja, hogy a sajtgyártás melléktermékeként jelentkező édes savóban a tejnek két rendkívül fontos alkotórésze csaknem sértetlenül marad vissza. Az emberi táplálko­zásra kiváltképpen alkalmas tejcukor és a szer­vezet, különösen a csontrendszer felépítéséhez szükséges sók csaknem teljes mennyiségben a savóba kerülnek. A savónak emberi táplálko­zásra való felhasználásával már hosszabb ideje foglalkoznak, azonban az természetes állapo­tában különleges ize és szaga miatt alig volt felhasználható. A legutóbbi kísérletek szerint a rendes sörgyártási eljárásnak megfelelően ki­váló minőségű sört lehet készíteni a savóból. Amint Dittmann igazgató Írja, a sörgyártásra felhasználandó savót ugyanolyan hygiénikusan kell kezelni, mint a fogyasztási tejet, viszont az ilyen kezelésen átesett és mélyen hütött savóból készített sört még a bajor sörivók sem tudták az árpából készített sörtől megkülön­böztetni. Hosszúlejáratú amortizációs kölcsönt kérnek a szegedkörnyéki árvíz­károsultak. A tehéntartásból folyó jövedelem és a tehenek kora.

Next

/
Thumbnails
Contents