Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-08-21 / 189. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 augusztus 21. A földművelési miniszter németországi látogatása. Berlin, augusztus 21. Teleki Mihály gróf földművelési miniszter tegnap hosszabb autó utat tett Darré német közélelmezési miniszter társaságában Keletporoszországban. Az állam férfiak hosszabb időt töltöttek Marienburgban a német lovagrend városában. A város polgár- mestere ebédet adott a miniszterek tiszteletére. Teleki Mihály gróf az ebéden hosszabb felkö­szöntőt mondott és hangsúlyozta, hogy Német­ország és Magyarország barátsága megingatha­tatlan. Ez a szoros baráti együttműködés pedig nagy kihatással lesz Európa jövő gazdasági életére is. »»»o««« A szociális tanácsadók megbízatásai augusztus végével megszűnnek. A belügyminiszter körülbelül két évvel ez­előtt minden vármegyében a főispánok mellé szociális tanácsadókat nevezett ki. A szociális tanácsadók legnagyobb része a fiatalabb nem­zedék olyan rétegéből került ki, akiknek iro­dalmi és közhasznú közéleti szereplése már szélesebb körben vált ismeretessé. Most, hogy az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló törvény életbelépett, a belügyminiszter a még érvényben lévő megbízásokat nem újította meg és ezzel a szociális tanácsadók munkás­sága augusztus 31 én végetér. Maga a szoci­ális tanácsadói intézmény valamilyen formá­ban életben marad és a törvény keretében ta­lál végrehajtási ftiegoldást. A szociális tanács­adói szerv intézményes állami szerv lesz, aki­nek hatáskörét, működési területét a belügy miniszter rendeleti úton fogja majd megálla­pítani. > >»o < < < Abbamaradt a rizspótló anyagok gyártása* Nincs többé „burizs". Az európai háború kitörése után, amikor attól lehetett tartani, hogy az angol blokád és a forgalom korlátozása következtében nehe­zebbé válik a behozatal, két vezető malomvál­lalat áttért a műrizs gyártására, amelyet búzá­ból állítottak elő, s amelyet könnyebben „bu rizs“-nek neveztek. A rizspótló anyag a föld­művelési miniszter engedélyével került forga Érdekes döntést hozott a Veszprém megyei Közigazgatási Bizottság Gazdasági Albizottsága Mesterházy Ferenc dr. főispán elnökletével. A gyűlés foglalkozott Festetics Sándor gróf dégi földbirtokos, a nyilas gróf ágoston ecsipusztai 3929 magyar hold 637 négyszögöl bérletének, valamint a 2985 magyar hold pálmajor pin kócpusztai és az 1550 magyar hold antalma jori birtokának bérleli szerződésével. E birto­kok közül az első kettőt Szegő Miklós ügyvéd, nagybérlő bérelte Festetics Sándor grót föld birtokostól. A bérleti szerződés csak 1953-ban járt volna le. A harmadik birtok az antalma- jori eddig házikezelésben volt, most okleveles gazda és környékbeli kisgazdák akarják ha­szonbérbe venni. A Közigazgatási Bizottság Gazdasági Albi­zottsága a következő döntést hozta a bérleti szerződések ügyében: Szegő Miklós nagybérlő mindkét bérletét alaki hiba miatt semmisnek mondotta ki és elrendelte, hogy úgy az ágos ton ericspusztai, mint a pálmajor-pinkórpusz- tai bérletek nagybérlet helyett kishaszonbér • let formájában értékesíttessék az igénylő kis - birtokosság között. Amint értesültünk, mindkét birtok haszon­bérbevételét már túljegyezték az igénylők. Az antalmajori birtok bérleti szerződését pedig jó­váhagyta a Gazdasági Albizottság. lomba és harmadrésznyivel volt olcsóbb a rizsnél. Mivel azonban közben már újból rend­szeresen bonyolódik 1$., Olaszországból a rizs­behozatal, sőt egy hónapon belül íOOO vágón rizs érkezik meg, a malmok elhatározták, hogy a pótanyag készítését beszüntetik és már csak a raktáron levő készletet árusítják ki. t>> O <<c Érdekes a Gazdasági Albizottság határoza­tának indoklása is. Ez kimondja, hogy az ér­dekelt községek képviselőtestületének tagjai az 1928. évi LXI. t. c. 11. §-ának alapján a kér­déses területeket kishaszonbérlet és örökbérlet formájában igénylik A közérdekkel volna tehát ellentétes, ha ilyen esetben épen az enyingi járásben ne lehetne a földbirtokreformot meg­valósítani. E járásban szokatlanul távol vannak egymástól a községek. A nagybirtok gyűrűjé­ben a szinmagyar lakosság nem tud népe­sebb lenni. Ellenkeznék tehát a közérdekkel, ha a földreformot épen ezen a he­lyen azért nem lehetne végrehaj­tani, mert az eljárás alá kerülő nagybirtokot 1953. szeptember 30- án lejáró bérleti szerződéssel egy, az 1939. IV. t. c. hatálya alá eső zsidó nagybérlő ügyvéd bérli. Kifejti az indokolás továbbá, hogy a terü­letet igénylők valamennyien hivatásos gazdák, egyeseknek közülük végzettségük is van. Fel­tehető tehát, hogy okszerűen fognak a bérbe­vett területen gazdálkodni. Jelenlegi bérlő pedig az okleve­FERENCJÓZSEF KESERÚVIZ les keresztény gazdik alka'mazá sát csak szószerint és nem a tör­vény szellemében tartja be, ameny- nyiben okleveles keresztény gaz­dák csak segédtiszti sllásban van­nak nála alkalmazásban A vezető tisztjei legnagyobb részben végzettség nélküliek. Emlékezzünk. Augusztus 21. 1915. Jónitz Jenő volt újvidéki 6. közös gyalogezredbeli tartalékos hadnagy fél száza­dával azt a parancsot kapta, hogy a Kőrös­mező környéki Rafailowa mellett álló ellenséget, jobbszárnyát megkerülve, támadja meg és igy a völgyben előnyomuló főcsoportot tára dúsá­nál támogassa. Körültekintő vezetéssel és példátadó személyes bátorsággal sikerük Jónitz hadnagynak az ellenség jobbszárnyába kerülni, és ezzel a völgyben előnyomuló erőinknek az ellenséges állásokhoz az utat megnyitni. Jónitz hadnagy 104 foglyot ejtett, és két géppuskát zsákmányolt. Ezért a tettéért újra a bronz katonai érdemérmet kap'a. 1916. augusztus 21-én különösen* kitűnt az ellenség előtti bátor és vitéz magatartásával Csoknyai Pál volt szombathelyi 83. közös gyalogezredbeli hadnagy. A Pienikai-Cepiele melletti harcokban száza­dát csodálatraméltó gyors lendülettel vezette ellentámadásra. Az erdőben előnyomulva, meg­lepetésszerűen nagyobb ellenséges erők arcba és hátba támadták. Csoknyai hadnagy rövid tűz után azonnal az ellenségre tört, véresen visszavetette és 40 foglyot ejtett. Csoknyai ezért a hőstettéért a 3^ osztályú katonai érdemkeresztet kapta. Augusztus 22. 1916 Önfeláldozó kötelességteljesitésével ki­magasló érdemeket szerzett ötven havi harc­téri szolgálata alatt Rédei Gerő volt egri 60. közös gyalogezredbeli tábori lelkész. A hitélet minden megnyilatkozásában fáradhatatlanul buzgólkodott, hogy ezrede legénységét a hit erejével lelkileg felvértezze a háborús viszon­tagságok bomlasztó hatásaival szemben. Lel- készi ténykedését számos esetben ellenséges gyalogsági és tüzérségi tűzben bátor szívvel végezte. Az állásharcok alatt a lövészárokban, mozgóharcokban pedig sokszor az első vonal­ban nyújtotta a hit vigaszát katonáinknak. Kimagasló érdemeinek elismeréséül ezúttal a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta. Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának vi­lághírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HORVÁTH IMRE műszaki vaakereskedönél Zalaegerszeg Telefoni 54. »»»o««« A nyilas gróf zsidó nagybérlőjének 7000 holdas bérleiét megszűntették.

Next

/
Thumbnails
Contents