Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-19 / 188. szám
XXIII- évfolyam. 188. szám. A««» 8 fillér 1910 augusztus 19. HÉTFŐ, ZAUAJAEGYE Felelős szerkesztő : Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széehenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra Í.5Ö P., negyedé évre * pengő. — Hirdetések díjszabás szerint* A nagy Király, a szent Király. Schnattner Szigfrid O. S. B. Tavaly ősszel Székesfehérváron jártam. Csak elfogódott és megszentelt áhítattal tudtam tekinteni arra a többmázsás, hatalmas kőkoporsóra, amely egykor a magyarok eiső királyának és apostolának hamvait magába fogadta Külön arra a célra épitett, nyitott szentély közepén magasodik az óriási kőtömb; a környező falakra az Árpádház családfáját, a Szent Jobb történetét, Nagymagyarország főrangú urainak a szent király érméké előtt való hódolatát álmodta színekbe és formákba Aba Novák művészete. Nagy időt 'láttak ennek a kőkoporsónak ko pott, töredezett faragásai; fedele felett kilenc évszázad robogott el ; néma tanúként maradt itt nemzetünk történelmének első szakaszából. E koporsónál csak imádkozni lehet és leborulni mélységes tisztelettel, alázattal és magyar büszkeséggel . . . Egykori lakója szétfeszítette a kőház mázsás j takaróját, elhagyta az enyészet hajlékát. Földi j maradványai drága aranyfoglalatu ereklyeként j költöztek oltárokra, lelke pedig örök hazát j keresett magának Isten országában, a szentek I világában. A koporsó pedig itt maradt, hogy j nemzeti életünknek legdrágább frigyszekrénye ; legyen. Minden augusztus 20 án úgy jelenik meg ! előttünk István király alakja, mint az erő telje I és a határozottság, a kiegyensúlyozottság szim- j boluma. Már földi életében monumentális ará- j nyuvá lett egyénisége, amelybei csodálatos I módon egyesül a nyugtalanul dolgozó, hiheteí- j lenül széles látókörű ember, a szervező, láng- j elméjű államférfiu, az okos törvényhozó, a kő- j rültekintő és bölcs diplomata, a hadintéző elme és a misztikus elmélyedés. Roppant tudása, európai műveltsége, páratlan emberi kiválósága csodálattal és hódolattal töltötte el már kortársait és az Egyház, amelynek egyik legbuzgóbb apostola volt, a szentség koszorújával díszítette homlokát és állapítsuk meg, hogy a szent király megdicsöült alakját körülsugárzó fény ezer év után sem vesztett semmit ragyogásából és tündöklő erejéből. Mint országalapító és törvényadó államférfiut csak az értelem logikus ; ereje vezeti, mindent szervez, rendez, századokra előre dolgozik, minden hasznos és nemes jót átvesz a nyugati kultúrából, minden aka- dékot erőszakosan is eltávolít, egy racionalista ember hidegségével vakittatja, akasztatja és négyelteti fel azokat, akiktől félti nemzetét és a kereszténység jövőjét. Az Isteneszme, a kérész ténység és az erkölcsi rend megszállottja István király! Koia fiatalságától fogva lefoglalja a legnagyobb gondolat: a kereszténység megho nositása a magyar földön. Mindent ennek rendel alá, mindent innen eredeztet és ide visz vissza, minden működését ez irányitja, minden tettét ez jellemzi. Ezer évre szóló eldondolásá- nak ez az eszme ad egyetemes jelleget, szervezetet, rendszert. Ezért oly bölcs, világos, okos és nyugodt a nagy király mindenben. Magába szívja a klasszikus és keresztény műveltség értékeit, ezek fényesítik értelmét fegyelemre, erőre, bátorságra, igazságszeretetre, rendre és komolyságra, széleskörű teljesítményekre. Csodálatos, rendkívüli egyéniség ! Emellett alázatos, mint egy gyermek, finom az érzelemvilága határtalan az irgalmas jósága. Csak egy mélyen érző, lírai költő tudna olyan bájos áhítattal versen énekelni, ahogyan István király ír imát az Egek Királynöasszonyához. Milyen bensőségesen gyengéd tisztelettel övezi Szent Márton püspököt, vagy a sárkányölő Széni György lovagot. Én minden kételkedés nélkül elhiszem, amit a legjelesebb történetírók állítanak, hogy István királyban valami sajátságos, bűnbeesés előtti, ádámi, ősemberi romlatlan erőteljességet érzünk. Isten kegyelméből való uralkodónak, Isten sáfárának tekinti magát. Ez a tudat adta országépitő munkásságának, nemzete élete alakításának és jövőjáró terveinek is az örökkévalóságba nyíló távlatot, transzcendentális jelentőséget. Igazi középkori király, aki tudja, hogy szinte papi hatalommal rendelkezik, nincsen ugyan pappá szentelve, de részesedik a papi hivatalban, mert ő is Krisztus helyetteseként kormányoz, minta püspök. Imre fiához így ír: „Drágalátos fiam, a püspököket azonképen őrizzed, miképen szemednek fényét, A királyoknak trónusát az ő rendjük ékesíti, az ő könyörgésük ajánl téged a mindenható Istennek, aki őket tette az egyházi méltóságoknak és az isteni szentségeknek elrendezőivé és kiszolgáltatóivá. Az ő közbenjárásuk által töröltetnek el az embereknek vétkei ha a főpapokat teljességgel szereted — országodat tisztességgel kormányzód.“ (3. fejezet) így ír az, akinek felesége Szent Wolfgang tanítványa, maga Szent Adalberté; István király, aki levelezésben állott Szent Odilóval, a clunyi reform- mozgalmat irányitó bencés apáttal, akinek buzgó imáiba is ajánlotta magát. Bensőséges kapcsolatok fűzik a szent királyt Szent Benedek rendjéhez. Legtöbbször egyedül, néha fiával együtt meglátogatja Szent Márton kolostorát, résztvesz a kórusban a karimán, fejedelmi ajándékokkal halmozza el a sok-sok kolostort. Bizalmával tünteti ki a bencés szerzeteseket, első és legbensőbb munkatársai Szent Benedek fiai közül valók voltak. Egész életére, államalkotására, sőt egyéniségére és gondolkodásmódjára is elvitathatatla- nul rányomja bélyegét a bencés szellem. Talán a bencés szellem is nyomatékosan hozzájárult a szent király nagy Mária tiszteletéhez, hisz a kolostorok, ahol István életében megfordult, úgy tisztelték az Isten anyját, mint a „bencések Gyönyörűségét“. Innen eredeztethető, hogy a templomok közül legtöbbet Máriának tiszteletére szenteltetett, hogy magát, népét és koronáját halálakor Máriának ajánlotta s ennek köszönhető, hogy hazánkat ma is Mária- országának nevezzük. Egyik erdélyi Írónknak van egy Szent István regénye. A nagy király úgy szerepel benne mindvégig, mint zárkózott, komor, magányos, hideg ember, aki idegen marad még édesanyjával szemben is. Csak halálos ágyán nyílik meg a nagy király lelke környezete előtt és az olvasó csak a szaggatott monológból döbben rá Isiván király életének értelmére. „Véres építést parancsoltál nekem, Úristen — panaszolja a haldokló — s én nem irgalinazhattam, s Te sem irgalmaztál nekem, Istenem . . . Kop- pánynak halni kellett . . . s Ajtonynak . . . Ponuzóbának is ... s az utolsó Vazul volt... s ez volt a legnehezebb, Uram ... — De én a gyermekeket adtam . . . s Imre volt az utolsó ... s az volt a legnehezebb terű, Usam, amit reám tettél . . . S mindent Te parancsoltál ... s én hiszek Neked . . E szavakban benne van a naey Király, a szent Király lelke. >mO ««cl A földművelésügyi miniszter vasárnap Németországba utazott. Vitéz Teleki Mihály gróf földművelésügyi miniszter Darré német birodalmi földművelési és közélelmezési miniszter meghívására, a né met birodalmi miniszternek az idei mezőgazdasági kiállítás és vásár alkalmával tett magyarországi látogatása viszonzásaképen vasárnap egyhetes hivatalos látogatásra Németországba utazott. A minisztert elkísérte útjára Ivády Sándor miniszteri osztálytanácsos, a földmivelésügyi minisztérium elnöki osztályának vezetője, Batta Pál miniszteri osztálytanácsos, az állattenyésztési osztály vezetője, Pettkó- Szandtner Tibor méneskari ezredes, a bábolnai ménes parancsnoka, Párvy Adolf Iván ménes- kari őrnagy, a kisbéri állami ménes parancsnoka és Vaszary László miniszteri titkár, a miniszter személyi titkára. A miniszter délután egy órakor, a menetrendszerű gyorsvonattal utazott Berlinbe. Elutazása előtt a következő nyilatkozatott tette : — Nagy örömmel teszek eleget ennek a meghívásnak, mert alkalmam lesz Darré német birodalmi földmivelésügyi és közélelmezési miniszter úrral, valamint a német mezőgazdasági szakemberekkel eszmecseréket folytatni és meglátogathatók több fontos német mező- gazdasági intézményt, közöttük a világhírű trackehneni ménest, amely a magyar lótenyésztéssel való szoros kapcsolatai révén különösen érdekel. A miniszter ma reggel érkezett Berlinbe, ahol hivatalos megbeszélései lesznek. Holnap ellátogat Marienburgba, majd onnan Kelet-Poroszországba utazik. Megtekinti a tannenbergi emlékművet is. Al- lensteinen, Bischofsburgon, Sansburgon keresztül Nikolaikenba megy, majd hajón folytatja utján az Angeburg melletti Jágerhöhéig. A trackehneni ménes megtekintése után a miniszter és kísérete gépkocsikon Königsbergbe
