Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-10 / 182. szám
XXIII- évfolyam. 182. szám. 19-10- augusztus 10. SZOMBAT. A»»a 8 fillér 7A LA *E GYE I Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóáivatal: Zalaegerszeg, Sréehenvi-íér 4. TeSeíonszám : 128. POLITIKAI NA P í LA P Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre f pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A magyar nemzet felől Eminden ország sajtója olyan elismerően, olyan kedvezően, mondhatni hízelgőén nyilatkozik, mintha kegyeinkért versenyeznének. Pedig mi egyáltalában nem reklámozzuk magunkat, kegyeket sem osztogathatunk, hanem egyszerűen csak úgy élünk, úgy dolgozunk, amint azt a magyar becsület előírja. Az tagadhatatlan, hogy a délkeleteuró pal esóin árnyéknek középpontjában állunk, hogy azok, iakik kezükben tartják Európa sorsát, ránk támaszkodnak a délkeleteurópai viszonyok rendezésére irányuló munkájukban. Igaz az is, hogy egységesnek, erősnek érezzük magunkat, hogy fölkészültünk minden eshetőségre, -de még csak kardot sem csörtetünk, megfélemlíteni senkit sem akarunk. Ellenben jogainkhoz ragaszkodunk anélkül, hogy azokat unos-imtalanul bizonyítgatnék. Mennyire üti la dobot a románok sajtója, — amelyet nem számítunk a mellettünk állók közé, — hogy Erdély jogos román birtok, mennyire.: hangoztatja ia román hadsereg hősiességét. És mi mind erre csak azzal válaszolunk, hogy jogainkat föntartjuk s azután nyugodtan' nézzük, hogyan rágódnak azon román szornszíé- f daink. A mi jogaink nem új keletűek. Ezer évre j nyúlnak azok vissza. A mi jogaink és igazsá- j gunk mellett a történelem, az élet mestere j beszél. És mi még sohasem nyúltunk orvke- j zekkel a történelemnek meghamisításához, j Nem fér ez a magyar becsülethez. Hiszen a j tőr ténelemh amisí tás a legvakmerőbb hazug!- j ság s a hamis emberi — közmondásként — hamarabb utolérik, mint a sánta ebet- A mi igazunk mellett nap-nap után egyre hatásosabban tesz bizonyságot az olasz és német, sőt legutóbb az angol sajtó. Egy cseppet sem izgat tehát bennünket a román sajtónak és egynéhány nyughatatlan román politikusnak 'dühöngése, akikét a világon senki komolyan •nem vesz. Azt megértjük, hogy valaki ragaszkodik j ■áthoz, amit birtokában tart, különösen, ha i ahoz könnyűszerrel, sőt hamis úton jutott. A románok is így vannak Erdéllyel és a tő- j lünk ellopott más vidékkel. Ma, amikor Nagyr j románia összekovácsoló! mindannyian a pá- riskcrnyéki békék áldozatainak lábánál fe- küsznek, nincs senki, aki szót emelné a románoknak Erdélyhez való joguk mellett- A Németország hátbatámadására és a mi megfojtásunkra szervezett Csehszlovákia úgy eltűnt a föld színéről, mintha soha nem is létezett volna. A nagy protektor, Franciaország pedig?... A románoknak tehát bele kell nyugodniuk abba, amit a páriskörnyéki békék összetiprói akarnak. Azoknak a viszonyoké nak alakításába, amelyek most a revíziót sürgetik, mi csak annyiban folytunk be, hogy becsületesen dolgoztunk, békehajlandóságün- kat hangoztattuk s vártuk azt, hogy igazságunk, amelyet Mussolini és Bother me re lord! hangoztattak a nagy dermedtségben, egyszer diadalmaskodjék. Méltónak talállak bennün- •kiet barátaink arra, hogy igazunk mellé álljanak. Oda is álltak s most módjukban van igazságot is szolgáltatni. Ä románok jónéhányszor fordultak a történelem hamisítás módszeréhez. De mindany- nyiszor megkapták tőlünk a választ. CsaktAz olasz és német sajtó Európának 1919 előtti térképére néz. Egyhangúan megállapítják, hogy az ideális földrajzi egységhez történelmi, gazdasági és kultúrális kapcsolatok tartoznak, ráemlékeznek Bismarcknak nagy kijelentésére : Ha a Kárpátok-övezle Magyarország] nem léteznék, azt a népeknek saját érdekükben is meg kellene teremteniük. Ez ä sajtó pedig hű tükre az illető országok köz vég te menyének, amelyet a kormányok irányítanak. ilyen megnyilatkozások mellett kiléphetünk az immár nyitott kriptából és rá^ léphetünk arra az útra, amely a szebb, a boldogabb jövőbe vezet bennünket. Elfoglaljuk! helyünket a nap alatt. hf< Kihallgatások a román királynál Romániának most már cselekednie keli, — írják az olasz lapok. hogy amíg ők könyveket írtak »jogaik« védelmében, mi csak nagyon röviden, félhasábos újságcikkben válaszoltunk nekik : S imi lett az eredmény ? Elhallgatlak. Mintha bukkanni sem tudnának. Egy-kettőre kirántottuk alóluk a gyékényt. Ilyenkor mindig eszünkbe jutott : zúg az éji bogár... A jég megtört Sőt össze-visszarepedezett. A kripta, amelybe Trianonban zártak bennünket, kinyílott. Itt már nem segít a románot- kon semmiféle üzleti bőbeszédűség, semmiféle amerikázás, de még kardcsörtetés sérüli iába mondják Maniuék, hogy minden román köszörüli a kaszál. Azzal most már leg- fölebb sár jut vág, de nem magyar tejeketBükarest, augusztus 10 Károly román király ma délelőtt kihallgatáson fogadta Bossy Raul t, Romániának Rómában akkreditált követét, aki a román kormány megbízásából szerdán Budapestien járt. Utána Gigurtu román miniszterelnök volt audiencián a királynál, majd több ismert nevű politikust hallgatott meg a király. Az Uj Nemzedék szerint a kihallgatások! az. erdélyi kérdéssel függenek össze, de azok! •eredményeiről nincsenek hírek. Az olasz lapok behatóan foglalkoznak aj i délkeleteuró pai helyzettel és azt hangoz lakják, hogy elég volt a szavakból, most már. elérkezett a tettek órája és Romániának sürgősen cselekednie kell, ha békében akar élni szomszédaival. »»»o««« Ébrándkép helyett szerencsém megoldást javasol a románoknak egy előkelő német lap Berlin, augusztus 10- A Völkischer Beobachter »Égy ábrándkép vége« című cikkében ezeket írja : Románia kapta az oroszlánrészt a szentistváni birodalom örökségéből : Erdélyt és a Bánátot. A magyar revizionisták szenvedélyes nem, nem, sohája elsősorban a romániai magyarokra vonatkozott. Budapest és Bukarest közt időnkint drámaivá vált a feszültség. Ez fokozódott, amikor Csehszlovákia feloszlatása kielégítette Magyarország követeléseinek egy részét. Romániának Besszarábia és Észlak-Bukovina átadása után még két rendezetlen kérdése van: Erdély és Dél-Dübrudzsa. Nagyrománia közbeékelt állam volt. Hatmillió embert, öt különböző nép tagjait lehetetlenség uolt tartósan hozzácsatolni ehez az állam-alakulathoz, Amikor a nyugati kezességek megbuktak, ingadozni kezdett a szegényesen összeenyve- zett építmény; Sem hősies kiáltványok, sem katonai gesztusok nem tudták feltartóztatni a ne,víziót Nem az erőszak, hanem az önural- lom, a jóakarat és a valóságérzék győz. Ha Bukarest ezekben a napokban sajtójában kizárólag a lakosságcsere gondolatát népszerűsíti, a bulgáriai és magyarországi kicsi román népcsoportok lénye majd visszavezeti a valósághoz, hogy a nem is iO.OOO magyarországi román nem egyenértékű a romániai . több mint másfélmillió magyarral. A salzburgi megbeszélésen a józan észhez intéztek felhívást Ezeken a megbeszéléseken Délkelet-Európa államail jövő együttélésük feletti döntésre hívták fel Felhívták arra, hogy az ábrándképet váltsák fel egy élő, szerencsés megoldással Bárcsak becsületesen döntenének-
