Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-08-07 / 179. szám

1910 augusztus 7. SZERDA. XXIII évfolyam. 179. szám. Apa 8 fillér ílizerbcszíőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Siréchenyi-tér t Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra L5U P., negyéé- évre f pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Lapjelenfések a magyar­román helyzetről. Belgrádi augusztus 7. A Politika tudósi Ló ja mértékadó helyen úgy értesült, hogy Magyar- ország1 továbbra is nyugodtan várja az ese­mények kialakulását, bár a tárgyalások fel­vételére eddig még román részről semmiféle biztató kezdeményezés nem történt. A lapok bukaresti tudósításai csaknem egybehangzóan * iáét írják, hogy a magyar követelések kér­dése sokkal nehezebbek, mint a bolgár kö­veteléseké. A lapok megállapítják, bogy a román politikusok kiengesztelhetetlensége Ma­gyarország irányában egyre szilárdabb lesz (és e pillanatban még nem lehet látni, bogvan jöhetne létre a megegyezés a két ország kö­zött­A Pravda vezető helyen közölt további tu­dósításában azt írja, hogy Németország' és Olaszország azt tanácsolta Magyarországnak, hogy mérsékelje követeléseit, különben nem kerülhet sor békés megegyezésre Magyaror­szág és Románia között. Magyar illetékes helyen kijelentették a MTI munkatársának, hogy ez az információ telje­sén légből kapott tendenciózus ferdítés. Bécsből jelentik : A Neues Wiener Tag- blatl hétfői kiadása »Ne gyógyíthatatlan se­beket !<< címmel vezércikket közölt, amely töb­bek között a következőket mondja : Az a tény, hogy Hitler Adolf a diadalmas Budapest, augusztus 7. MTI. Bossy római román követ, meghatalmazott miniszter, mint a román kormány kiküldöttje, ma délben Budapestre érkezett, hogy fölvegye a tárgya­lásokat a magyar kormánnyal. berlini bevonulása ulán Mussolini bizalmas munkatársának, Ciano grófnak jelenlétében fogadta Münchenben a magyar minisztere­ket, Magyarországnak a valóságban olyan po- cízióL biztosított, amely a szakadékos trianoni időkkel összehasonlítva, amikor Európában senki sem mert az összetört kettős monarchia és maradék állama irányában bármilyen ro­konszenvezi nyilvánítani, hihetetlennek tartott fellendülést jelent Minden más európai, különösen pedig mim den délkeleteurópai állam előtt Magyaron szág olyan kitüntetésben részesült, amelyet a nemzetnek csupán legjobbjai fogtak fel teljes terjedelmében. Azok a követelések, amelyeket Magyarország Romániával szem­ben támaszt, nagyobbak és mélyrehatóbbak a bolgárokénál. Az a pozíció, amely Magyar- országra, mint az új eúrópai rend tényezőjére vár, a magyar külpolitikát és természetesen Magyarország közvéleményét is arra kötelezi, hogy a Trianon és Neuilly megrabol tjainak javára történő revízió kompíekszusát maga­sabb felelősség szempontjából nézze­Belgrád, augusztus 7- A Vreme értesülései szerint Bossy román követ ma Budapestre ér­kezik és megkezdi tanácskozásait a magyar kormánnyal az erdélyi kérdés felől- >>» o <<< A római lapok azt írják, hogy a magyar- román kérdést csakis a salzburgi egyezség keretében és annak szellemében lehet meg­oldani. »>> O <ct Nagy vitát váltott ki Fülöp László dr. városi tanácsos nyugállományba helyezésének ügye. Fülöp László dr., aki három hónappal ezelőtt saját kérelmére vonult be katonai szolgálatra, or­vosi bizonyítvánnyal szeptember 1-től nyug­díjaztatását kéri 31 év beszámításával. Az ügyet Mikula Szigfrid dr. főjegyző ismer­tette s azután Árvay László dr. tisztifőügyész jelentette, hogy a közgyűlés ez esetben mást nem tehet, mint vagy teljesíti a kérelmet, vagy pedig orvosi felülvizsgálatot kér. Ezután megkezdődtek a felszólalások, amelyek kiter­jedtek mindenre, ami csak hozzátartozik az ügyhöz. A fölszólalók között volt vitéz Ta­rn ásy István dr. polgármester is. Megái lapí­tották első sorban is azt, hogy a nyugdíjvá­lasztmány a mull évben már megrögzítette, mennyi szolgálati idő számítható be Fülöp Lászlónak. Éhez képest most 28 év és 2 hónapi szolgálati ideje van, ami után java­dalmának 76 százaléka, havi 343-20 pengő nyugdíj illetné meg. Azonban nem nyugdí­jazását javasolják a közgyűlésnek, hanem aj felülvizsgálatot, amit a vármegyei m. kir. tisz­tiorvos ejtsen meg. Az árvízvédelmi intézkedések tervezetét Wölfer István városi mérnök mu­tatta be. A tervek a Vizslaréti árok szabályo­zására és műtárgyak építésére vonatkoznak. Négy méteres nyílású vasbeton híd épülne a Sip-utcában, áteresz a Rákóczi-u teában, Já- kuni- és Hegyi-utcában, a nekeresdi cigányte­lepen, védőárok a város nyugati részén- Az összes munkálatok 21-306 pengőbe kerülnének. Az előterjesztést a bizottságok elfogadásra ajánlják a közgyűlésnek azzal, hogy az összeget segélyképen kérje az árvíz- védelm i korm ánybiztosságtó 1. Hosszas vita után hoztak javaslatot a Bíró Márton utcai vasúti átjáró át­helyezése ügyében. A Máv végezteti ezt a munkát, amellyel megoldódik az ott keletkező új ut­cák közlekedésének és az áteresznek kérdése is. Csak a szükséges területnek átengedését kéri a vasút. Ilyen értelemben tesznek Javas­latot a bizottságok. Még egy, igen régen húzódó kérdés vár megoldásra : Németh János ár. városi orvos mm gánfelek érdekében végzett munkála­tai díjainak visszafizetése. f Az ügy egy kicsit zavaros. Történetét liosz- szú előadásban ismertette Árvay László dr. tisztifőügyész s azután előterjesztette javas­latát, amelynek értelmében 1929—1933-ig ren­dezettnek tekintik az ügyet ; 1934-ben Né­meth János dr. semmit sem fizetett be a vá­rosi pénztárba, 1935-ben viszont a város ezen a címen semmit sem fizetett ki Németh dr- nak. Mivel az összegek közölt lényeges különb­ségek nem mutatkoztak, a két évet is vegyék kiegyenlítettnek, ami öTyan megoldás, mintha a díjaknak 50—50 százalékát kapta volna a két évben Németh János dr. 1936-ban 50 százalékot szavazott meg részére a közgyűlés. Ezzel lezárul a dolog. A javaslatot elfogadták s a közgyűlésnek is elfogadásra ajánlják. Jiui'TíjLtf-i LfXjjixir^ na'yiti~rijTr<_rf|LJ|Tjilj- Iijijjl iptj.ll1».1 Uró ~ !_r .t ir‘nrrir’T iTíteVir^V '"i P‘1 Vs!! IiP'i •"Nr ’ Hosszas viták a jogi és pénzügyi bizottság ülésén. számvevő megfölebbezte. A kisgyűlés kor­mányhatósági jóváhagyástól feltételezetten úgy hagyta jóvá a határozatot, hogy az ösz- szeg. az 1941. évi költségvetésben nyerjen fe­dezetet. A kisgyűlés határozatát tudomásul vették s tudomásulvételét javasolják a köz­gyűlésnek. A városi képviselőtestület csütörtöki köz­gyűlésének tárgyait a jogi és pénzügyi bizott­ság keddi ülésén készítették elő- Az ülésen Telman Sándor dr. bizottsági elnök elnökölt. A bizottság tagjai közül csak öten jelentek meg ugyan, de egyes tárgyaknál azért liosz- szú vita fejlődött ki és a szóban forgó kér­déseket alaposan meg is vitatták. Az ülés megnyitása után első tárgyként be­mutatták a kisgyűl ésnek az or go na javít (isi munkálatokhoz való városi segély megszar Vazásában hozott II- fokú véghatározatát. A képviselőtestület az 1939. évi zárszámadások terhére 914 pengőt szavazott meg. A határa- j zatot vitéz Szécsi Ferenc számtanácsos, fő- | A zalaegerszegi ev. gyülekezet templomtatarozási költségek fedezésére szol­gáló segély iránt nyújtott be kérelmet a vá­roshoz. A kérést csak akkor veszik érdemle­ges tárgyalás alá, ha ismerik a hiányt, amely fedezetre vár. Ahoz képest tesznek majd ja­vaslatot a közgyűlésnek. A polgármestert meg­bízták, hogy az ügyben lépjen érintkezésbe az ev. egyházközséggél. Bossy megérkezett Budapestre.

Next

/
Thumbnails
Contents