Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)
1940-08-02 / 175. szám
2 zalamegyei újság 1940- augusztus 2. Hannover bombázása gyáva merénylet volt... Berlin, auguszLus 2. A német sajtó felháborító, gyáva merényletnek minősíti az angol légi flotta támadását, amelyet Hannover nyílt város ellen intézett s amely támadásnak öregek, asszonyok és gyermekek estek áldozatául. A német légi flotta ma délelőtt erős bombazáport zúdított Skócia partvidéke ellen- A támadás sok gyárat, hadikikötőt és katonai raktárt pusztított el, i. . ■ »»» o <<« Hány visszatelepülhető magyar él a külföldön. ’ Jugoszlávia nem Magyarországhoz tartozott részein 6 ezer, Óromániában 160.000, Németország 9000, Franciaország 30-000, Belgium 10-000, Oroszország 6—7000 (valószínűen még több az ott maradt hadifoglyokkal, de ellenőrizhetetlen), Európa többi részén 10—15.000. Az Egyesült Államokban 500 ezer, Kanadában 60 ezer, Argentínában tl5 ezer,, Brazíliában 59 ezer, Amerika többi részén 20 ezer, Ázsiában 4000, Afrikában kb. '4000- Ezek az 1930 körüli becslések és számítások. Tehát a visszatelepítésben szó bau jöhető magyarok száma 890 ezer, kereken 900 ezer. Ekkor nem vettük be az amerikai félmagyarokat, akik örökre elvesztek nemzetünk számára a szabadelvű (liberális) korszak bűnekép ! ! ! Mikor az erdélyi kérdés rendezése kapu csán a moldvai csángók haza telepítését fők 1 vetjük, érdemes megjegyeznünk, hogy volt már hasonló eljárás : a kisebbségek áttelepítését Venizelos görög miniszterelnök kezdeményezte. 1923-ban folyt le az első ilyen vállalkozás. Amikor ugyanis Kernül pasa a görög hadakat Kisázsiából kiűzte, Görögország kénytelen volt minden ottani igényéről lemondani s a felajánlott békét elfogadni, így ült össze 1923 elején Lausanneban az értekezlet- Első eredménye az a megállapodás lett, amelyet Görögország Törökországgal kötött 1923 január 30-án a görög, illetve török lakosság kölcsönös kicserélése tárgyában- Ez a lakosságcsere 1923—1927 között ment végbe. Eredménye az lett, hogy Thrácia nyugati területeiről mintegy 360-000 török költözött át Kisázsiába, míg ugyanakkor körülbelül 200 ezer görög települt vissza hazájába, Kisázsia nyugati partvidékeiről. »»»» O «<«! A zárszámadások és a Vizslaréti árok szabályozása kerülnek a legközelebbi városi közgyűlés elé. A városnál egyre-másra szaporodnak az! elintézésre váró ügyek, amelyekben a képviselőtestületnek kell döntenie. Az a körülmény, hogy a rendkívüli idők megsokszorozzák a tisztviselők munkáját, de ugyanakkor kevesebb munkaerő is áll rendelkezésre, meglassítja a munkát. Épen ezért úgy bizottsági előkészítő üléseket, mint közgyűléseket is ritt kábban lehet tartani. Zalaegerszeg városnál most a múlt évi zárószámadások várnak tárgyalásra. Ezt most már le is kell tárgyalni s épen ezért a polgármester a jövő hét valamelyik napjára össze is hívja a közgyűlést. Ezen a közgyűlésen még egy fontos bejelentés is történik. A mai napon ugyanis megérkezett Bogyó Kálmán főmérnöknek, a szombathelyi kultúrmérnöki hivatal vezetőjének műszaki véleménye a város víztelenítéséről, ami alatt a Vizsla-réti árok szabályozását kell érteni- A főmérnök részletes költségvetést is mellékelt a tervek mellé. Eszerint az ároknak 2500 m. hosszú szabályozása 4500, kétoldali parttöltés 300 méter hosszúságban 600, más egyéb munkák 900 pengőbe kerülnének. Ezt az összesen 6000 pengő összeget az árvízkormánybiztostól kéri a város. Ezeken a munkálatokon felül szükség van még átereszek építésére. Ezek a munkálatok azonban a városi mérnöki hivatalnak ügykörébe tartoznak. A mérnöki hivatal terveit szintén fölterjesztik, a kivitel azonban úgy történik, amint azt a rendelkezésre álló ösz- szeg megengedi. A legközelebbi közgyűlés elé tehát fontos ügyek kerülnek, amelyek megérdemlik a városatyák részéről az érdeklődéstA faellátás és az ellátatlanok. Megnyugvást keltett a kormányintézkedés a tüzifakészletek bejelentéséről és, hogy a tűzifa-ellátás biztosítva van- Éz a nyilatkozat azonban csak azokat nyugtatja meg, akiknek módjukban áll a 80 pengős faárat megfizetniJogosult aggodalommal néznek azonban a tél elé azok, akik nem bírják el ezt a faárat. Igaz ugyan, hogy a múlt példátlanul kemény telet is szerencsésen átvészelték a szegényebbek is, ez azonban nem ment fel attól, hogy tüzelő-szükségletükről már most ne gondoskodjunk. Ez két módon történhetnék. A kormánynak és társadalomnak kellene megsegítésükről gondoskodni. A kormánynak rendelkezésére álló alapból, vagy esetleg az jnségadóból kellene fedezetet találni a megsegítésre. De ehez szükséges lenne a segítségre igényt tartó szegényebb ellátatlanok összeírása különösen a városokban. De falun sem ártana, mert ott is sokan lesznek, akik a 80 pengős tűzifát s a nem sokkal olcsóbb szenet megfizetni nem tudják- Ahoz, hogy a társadalom is segítsen, szintén szükséges a segítségre szorulók összeírása. A társadalom pedig úgy segíthetne, ha úgy, mint a szegényadónál történik, önként ajánlanának fel vagy készpénzben, vagy természetben havonként néhány darab fát, vagy néhány kiló szenet, amit az arra vállalkozók összegyűjtenének s az érdekeltekhez eljuttatnának. Már csak kuriózumként is erre felelevenítek a mi korunkból (régi öregek) valamit, amin ma már inFERENCJOZSEF KESERŰVIZ kább csak mosolyogni lehetne. Gyerekkorunkban, amikor az iskolai közigazgatás még nem érte el a mai színvonalat, falun az »oskolások« kötelesek voltak egyenként és naponként egy darab fát vinni az »oskola« fűtésére. És nem emlékszem, hogy akármelyikünk is megfázott volna. Mert minden, még a napszámos sorbeli »oskolás« is hűségesen megvitte a hóna alatt az obiigát egy darab fát- Nem azt mondom, hogy a szegények fájánál is így tegyünk, bár erre is lehetnek falun is vállalkozók, akik összegyűjtik s helybeszállítják a szere tetadományokat. Csak szeretet, felebaráti szeretet kell ahoz, hogy szűkölködőkön segítsünk- És én remélem, a szeretet meg is találja a segítés módjátA kenyér mellett most a tüzélőellátás okoz majd legnagyobb gondot, mert a mai faárak mellett igazán csak a tehetősebbek tudják tüzelőszükségletüket beszerezniNagy keresztény összefogásra lesz szükség, hogy a jövő telet a szegényebbek is szerégiesé sen átéljék. Reméljük, a szeretet ennek is megtalálja a módjátNémeth János A méz bacillusokat öl. Régóta tudják, hogy a méz igen alkalmas gyógyszerekkel keverve arra, hogy előmozdítsa, illetve siettesse a sebek gyógyulását és ezzel a tapasztalattal él is az emberiség. Most azonban pontos tudományos kísérletekkel akarják megállapítani, honnan is ered a méznek ez a különös gyógyítóereje- Eg}' németországi tudós legutóbb többféle virágból származó mézből különös higítású oldatokat készített és bacillus-tenyészeteken, betegségekkel fertőzött egereken próbálta ki hatásukat- A méz minden esetben hatalmas bacillusölő képességet mutatott, de kitűnt az is, hogy hatását nem nagy cukortartalmának köszönheti, hanem egy különleges vegyi alkatrésznek, amelynek összetétele eddig még titok. Azt sem tudják, hogy ez honnan kerül a mézbe : a méhek váladéka-e, vagy pedig a virágoké, ahonnan a nektár származik. A vegyészek most fokozott gonddal tanulmányozzák ezt a rejtélyes csíraölő anyagot. Csontzsir forgalombaliozatala. A belügyminiszter egy kérésre adott válaszában a következőket mondja : Élelmiszer- rendészeti szempontból a sertés zsírszöveteiből olvasztott zsírt kell sertés zsír alatt érteni- Egyéb állati részekből (friss sertéscsontból, fejből, lábakból) termelt zsír ennélfogva nem. keverhető a sertészsírhoz. Ha azonban azt egyéb állati részekből termelt úgynevezett,- csontzsírt megfelelő kezelés és tisztítás során emberi élvezetre alkalmassá tették, nem lehet észrevételt tenni az ellen, ha ezt a finomított csontzsírt »finomított csontzsir« névéin élelmiszerként hozzák forgalomba. Az ilyen csontzsírt azonban a forgalombahozónák a forgalombehozatal előtt az Országos m- kir. Chemiai Intézettel meg kell vizsgáltatni abból a szempontból, hogy emberi élvezetre alkalmas-e. Nemesnépen egy korcsma kiadó, augusztus 11-én a legtöbbet ígérőnek.
