Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-07-30 / 172. szám

XXIII évfolyam. 172. szám. 1940 július 30. KEDD, Ara 8 fillér t ok ’.ös szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóimat;:! : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra L50 P., negy ed­évre t pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Jegyzetek. — Régi lemezek járják még egyre a magyar közéletei, mintha 1918 óla mi sem történt volna a magyar glóbuson. Ezt mutatja Apák és fiuk címen az a két­kötetes mű, amelyet Kornitzer Béla hallgatott .össze »nagy magyar értékeink« felől fiaink szájáról. Sokat megbocsáthat ugyan a fiák kegyeletes meglátása ; de nem mindent. A nyelvezet elég ódon, egykor a liberális sajtó jerikói trombitája nyekergette ezt. EzL a szót, klerikális (hilhű katolikust jelent) Károlyi Mihályék óta a megfeledkezett ímrédyn kí­vül csak a vallató Kornitzer Béla használja. De vannak történelmi elcsuszamlásai is. Gróf Csáky Károllyal például Csáky Albint miért ünnepük ? »A recepció körül kivere- kedte a magla igazát.« Tehát ünnepli a zsidó recepciót akkor, amidőn /a magyar törvény­ihozás a fanyar gyümölcsök ismeretében hely­telenítette és visszacsinálta ; sőt amikor — a történtek után — a zsidóság is el hibázó ttnak látja a korábbi túltengések biztosítását- Sze­let vetett, hogy vihart arasson. Csáky Albin igaza ? A liberálizmus igaza ? Megvert ben­nünket az Isten ezzel az: igazsággal, amely töl­tötte a kivándorló hajókat, nyi lógatta az északi határt, pénzelte az Albinát és ránk­hozta a Trianont minden nyomorával. Hiába mondja, hogy kétségtelen, hogy Csáky Albin new; ragyogó betűkkel él és világít a magyar nemzet lelkében- Mi kétségeskedünk mindén, a holtaknak kijáró kegyelet mellett is. »Kor­szakos reformjai rányomták bélyegüket egész kultúrpolitikánkra, művelődéstörténetünkre.« No, a bélyeg megvan, ropog bele minden csontunk, e,gy és más le is vált a testünkről. Hogy az el keresztelési rendelet ellen a feleke­zeti türelmetlenség ütötte fel a fejét és hogy egyházfejedelmek fedezték a hírhedt rende­letet, nem rossz fiu-érv, de történelemből nem áll meg. Hogy a recepcióval megindult »az állami hatalom érvényre jut tatása és üdvös tevékenysége«, 1937—39 szemüvegén valótlan­öreg Wekerle Sándort fiával ülteti piedesz- tálra azzal a kijelentéssel, hogy az egyház- politikai törvényekért a mai nemzedék há­lás lehet Wekerlének. Amiért mi hálásak le­hetünk, az aligha az a kampány, amelynek gyümölcse Zichy Nándor gróf szerint a kom­munizmus. Az ő második miniszterelnöksége alatt ért el a felbomláshoz az ország. Sze­gény közvélemény, mi mindent kell beven­ned a nyomtatott betűn keresztül ! — A leventeif jóság most teljesít elsőízben olyan szolgálatot, amelyben bizonyságot Le­het arról, hogy a levente valóban a magyar társadalom katonája. Ennek tartotta már a leventeintézmény létesítésekor a társadalom' (és a kormányzat egyaránt. A társadalom egyre fokozottabb érdeklődéssel tekintett a levenle- intézmény felé, egyre több áldozatot hozott fejlesztése érdekében és egyre többet is várt és vár a leventéktől. Az a körülmény pedig, hogy most már a kormányzat fontos honvéh delmi munka teljesítését bízza a leventékre, azt igazolja, hogy a leventék erre a szolgá­latra alkalmasak, hogy a magyar leventeifjú­ság megbízható, szolgálatra, tettekre kész. Za­laegerszeg város társadalma a legutóbbi idők­ben is kimutatta érdeklődését, szereletét a leventeifjúság iránt, amikor nagy örömmel vette tudomásul azt a miniszteri döntést, amely a volt ZTE pályát levente céloknál rendelte. És, hogy a leventék a kitűnő ott­honban igazán otthon érezzék magukat s lás- ság maguk mellett a város egész társadalmát, úgy alakult meg a levente egyesület vezető­sége, hogy az hű képét adja a város társadal­mának. A város társadalmának legelol- kelőbbjei : vitéz Teleki Béla gróf fó> ispán, Brand Sándor dr. alispán, Pehm Jó­zsef pápai prelátus és Udvardy Jenő dr. kor­mány főtanácsos, az ügyvédi kamara elnöke viselik a díszelnöki tisztet, az elnöki tisztet pedig maga a város polgármestere, vitéz Ta- másy István dr. polgármester. Ez is azt mu­tatja, hogy a társadalom büszke az ő kato­náira. A katonák pedig — tudjuk — büszkék vezetőikre. Ezért várunk sokat új munkakö­rükben is leventéinktől s bizonyosak vagyunk abban, hogy várakozásunkban nem is csa­lódunk. A város határában leventék örködé­nek a polgárság vagyona fölött- Biztonság- érzetünket ez is fokozza. — Az e(j\ész jobboldali közvélemény tudja, hogy a szociáldemokrata pártnak politikai alapelvei Marx és Engels fércműveiben nyer­tek megalapozási. Amit ezekből olvashatunk, mindennek mondható, csak nem keresztény­nek és nemzetinek. A szociáldemokrácia áb­ránd képe a második .internacionálé- Vagyis Szegedről jelentik : A bukaresti Curentul című lap híradása, amely szerint orosz hi­vatalos körök a magyar-román tárgyalások­kal kapcsolatosan felemlítették azt a Koguto- wilz-féle térképei, amellyel a román lap vagy másfél évvel ezelőtt beigazolta, hogy a tria­noni határon innen is nagy tömegekben élnek románok, nemzetközi viszonylatban is élénk feltűnést keltett. A térkép, amelyről szó van, a Kogutowitz szerkesztette atlaszban a világ­háború előtt jelent meg. A híradást az orosz hivatalos körök nyomban megcáfolták és a magyar rádió is megfelelt a Curentul térkép- hamisítási kísérletére. Kogutowicz Károly dr. szegedi egyetemi tanár a MTI-nak adott nyi­latkozatában elmondta, hogy a térkép még a világháború előtt iskolai atlaszban jelent meg és azt a gyufaskatulya nagyságú térképet nagyította fel a Curentul, amely az atlasz címlapján színes nyomatban jelent meg. Szán­dékos rosszakaratú térképhamisításról van szó- Térképet legfeljebb kisebbíteni lehet, mert amit a térképien feltüntetnek, kisebbítve eset­leg még látható marad, de a kisebb mé­retű térképet felnagyítani egyenlő a térkép­olyan népközösség, amelynek fokmérője a ke­resztény erkölcs helyett az anyag. Az ily mó­don einemzelietlenített szociális életformában a politikai és gazdasági hatalmat azután a »választott nép« vagyis a világ zsidósága gya­korolná. A II. internacionálé tehát nem akar sem többet, sem kevesebbet, mint azt, hogy az emberi társadalom a zsidó fáraók rab­szolga intézni én}^e legyen. A keresztény és nemzeti eszme szentségére és sérthetetlensé­gére hivatkozással tehát megtorlás jár azok ellen, akik a marxista társadaloméi 'miéletet akár nyíltan, akár burkoltan hirdetik és fia­inknak ajánlhatják. Nem talál senki egy kis fonákságot abban, hogy amikor a világtörté­nelem nagy leszámolásában épen a sovimiszla zsidóuralmat akarják letörni, hogy azután egész Európát a nemzeti életstílus alapján rendezhessék újjá, mi a zsidóízű II- interna- cionálénak salvus conductust biztosítunk? Mert hiszen a marxista irányzat papjai most is ott ülnek a magyar törvényhozás házában. Tartani lehet attól, hogy megrendül a nép­nek a megígért új időkbe vetett bizalma, ha ölhetett kézzel nézzük, mint hirdethetik a marxizmus apostolai a szabadság és demo­krácia cégére alatt a zsidó Englesék erkölcsi nihilizmusát. " | hamisítással. A szóbanforgó kis térképen pél­dául a legvékonyabb vonal egyötöd milliij- méter vastag és ez a vonal a valóságban két kilométeres sávot takar. Ezzel a térképpel bármit is bizonyítani olyan szédelgő vállalko­zás, amely a román állítólagos szakemberek minden trianoni cselekményét is felülmúlja. Az olasz király uralkodói jubileuma Rómából jelentik : Olaszország hétfőn ün­nepelte III. Viktor Eminuel király és csár- szár trónralépésének 10- évfordulóját. Az olasz lapok közük a király és császár arö- képét és meleghangú cikkekben foglalkoznak az évfordulóval. III- Viktor Emánuel olasz király és császár hétfőn délután fogadta báró Villani Frigyes kvirináli magyar követet, aki ünnepélyes ke­retek között adta át neki a Magyarország kor­mányzója által adományozott magyar Corvin A románok előbb a bolgárokkal tárgyalnak és velünk csak azután. Róma, július 30 Az olasz lapok behatóan foglalkoznak a salzburgi tanácskozások ered­ményével. Olasz poüükai körök szerint a két tengely nagyhatalom biztosította a békét a délkeleteurópai államokban. Magy aror szág és Bulgária területi igényeit Romániával szem­ben közvetlen tárgyalásokkal kell megolda- niok az érdekelt államoknak. Ha ezek a tár­gyalások nem vezetnének eredményre, akkor a két nagyhatalom dönt mint döntőbíró vég­legesen­Bukarest, július 30 A román kormány mi­nisztertanácson elhatározta, hogy először a dobrudzsai kérdést tárgyalja le Bulgáriával, és azután foglalkozik Magyarország követelé­seivel Erdélyt illetően. Térképhamisitással akart ellenünk dolgozni egy román lap.

Next

/
Thumbnails
Contents