Zalamegyei Ujság, 1940. július-szeptember (23. évfolyam, 147-223. szám)

1940-07-27 / 170. szám

XXIII- évfolyam. 170. szám­ás»s» R fülé«» 1910- július 27. SZOMBAT. ZALWÍGYF wm a nan a m Wmmm ül Szerkesztőség és fciaüóbivatai : Zalaegerszeg, Széchenvi-íér 4. Telefonszám ; 128. ! elütő* szerkesztő : HerbOly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órák hau. Előfizetési árak : egy hónapra 1.59 í\, negyed­évre * pengő. — Hirdetések dijszal>ás szerint« 4* •A salzburg-rémai tárgyalások. Berchtesgaden, július 27- A Führer pénte­ken délután 16 órakor fogadta Gigurtu román miniszterelnököt és Manoilescu külügyminisz­tert- A megbeszélések körülbelül két és félóra hosszat tartottak. A román államférfiak ez­után Ribbcntrop birodalmi külügyminiszter társaságában elhagyták Hitler nyári szállá­sát és visszautaztak Salzburgba, ahonnan rö­vid tartózkodás után 19 óra 30 perckor kü- lönvonaton utaztak Olaszországba. Rómába ma délelőtt 11 óra 40 perckor érkeztek­Róma, július 27. Illetékes helyen ismételten hangsúlyozzák, hogy Róma és Berlin egyet­ért abban, hogy a jelenlegi háborút nem enge­dik kiterjeszteni a dunai és balkáni területre. A tengely hatalmai eddig is állandóan azt a célt tartották szemük előtt s ezentúl is meg­tesznek mindent, hogy a háború átkát ma­guknak az ottlakó népeknek érdekében el­hárítsák Délkelet-Európa területéről. A belgrádi Politika jelentése szerint Ma­gyarország közvetlenül érdekeltnek tekinti magát a salzburgi megbeszéléseken és azt hi­szi, hogy azok a müncheni értekezlet egye­nes folytatását jelentik. Mértékadó körök igen tartózkodóan viselkednek és csak annyit je­lentenek ki, hogy ezúttal Délkelet-Európa problémáinak gyökeres megoldásáról van szó. Magyarországon lehetségesnek tartják, hogy a vitás kérdések megoldása után békésebb vi­szony alakul ki egyes délkeleteurópai álla­mok közt. A Vreme szerint a salzburgi meg­beszélések alapjait már a legutóbbi hetekben lerakták. A Regime Fascista berlini tudósítása hang­súlyozza : az Anglfa elleni ostrom, ha nem is gyalogsággal, tüzérséggel és harci kocsikkal, de máris megkezdődött. A német légi haderői és tengeralattjárók nap-nap után irtózatos pusztítást visznek véghez az angol hajózás­ban. JBár az olasz sajtó nyomatékosan^ hang­súlyozza, hogy a béke tekintetében már vége minden vitának, a lapokban itt-ott olyan ér­tesülések is feltűnnek, amelyek azt a látszatot keltik, hogy iangol részről talán még nem hang­zott el laz utolsó szó. A Popok) di Roma San-Sebastiano;n át ér­Nem felel meg! a valóságnak, hogy Románia közvetlen eszmecserét kezdeményezett Ma­gyarországgal, de igaz az, hogy hajlandóság mutatkozik Románia részéről területi enged­ményekre. Berlin, július 27- A német lapokat a salz­burgi tárgyalások foglalják le. Ezek a tárgya- j lások — írják a lapok — megmutatják, mi­lyen biztosan halad Európát átalakító útján Németország. A nagy háború gondjai közben is időt tudott magának szakítani arra, hogy el­simítsa a délkeleteurópai viszályt. Pozsony, július 27. Tuka Béla a német kor­mánnyal való tárgyalások végett ma Salz­burgba utazott. Tiso a német követtel délután követi a miniszterelnököt. A német lapok megállapítják, hogy a ma­gyar közvélemény nem vár semmiféle szen­zációt a román államférfiak útjától. A dél- keleteurópai helyzetet már Münchenben el­intézték a német, olasz és magyar államfér­fiak. Magyarország elhatározását már nem tudja semmi befolyásolni. v A Berner Tageblatt írja : Németország és Olaszország a most folyó tárgyalásokon nem tárgyaló felek, hanem döntőbírók. A románok pedig mint szenvedő Jél jöttek ide, mert/ ütött az óra. A Neue Züricher Zeitung ezzel szemben azt írja, hogy Romániát arra fogják utalni, hogy kezdjen tárgyalásokat Magyarországgal. A MTI jelentése szerint a román államfér­fiakat írna délután fogadja a Duce. végleges válaszát felhívására. kezeit londoni jelentése szerint bár az angol sajtó' igyekszik elhallgatni a közönség előtt Hitler beszédét, ez a beszéd mégis köztis- mertté vált és ' 1 ia londoni közvélemény körében sok szó esik arról, hogy mik volnának Hitler esetleges békef élt ételei. Londonban azt hiszik, hogy minden meg­egyezés előfeltétele a következő két pont lenne : 1. Churchill kormányának lemondása és a kormány átalakítása oly módon, hogy a külügyminiszter sir Osvald Mosley legyen. 2. Anglia fegyverkezésének azonnali korlá­tozása és Németország szárazföldi túlsúlya-« nak elismerése. Az angol közvélemény egyes rétegei erős benyomást gyakorolnak iá parlamentre, hogy határozza meg végre-valalfára Nagybritannia végleges válaszát Hitler utolsó felhívásával szemben­A kenyér. Az élet minden gondja, fáradtsága és küz­delme a kenyér körül zajlik le. Annyira hoz­zátartozik az élethez ez, mint a test és a vér a szervezethez, amely tőle nyeri erejét s amely nélkül elgyengül, el is hül az élet, amint a történelem nagy tragédiái mutatják. A római mitológia szerint a kenyér Páni istentől vette latin nevét: jranis. Anyagát a gabonaneműek szolgáltatják. Ott, ahol a ta­laj és éghajlat erre nem alkalmas, a Gond­viselés máskép gondoskodik az ember táplá­lékáról. Gyökerekkel s más efélékkel tengetik életüket az emberek. Hogy az örök jég hazá­jának, Grönlandnak lakói a jó eszkimók mit esznek a fókazsírhoz, azt talán csak Cholnoky Jenő, ez a nagy világjáró magyar mond­hatná meg. Ha a kenyér hozzátartozik az élethez, akkor története is egyvonalon mozog az enjherével. Az ősember köveken törte meg a gabonama­got, később mozsárban, utóbb már a mi maE maink ősében, a kézimalomban őrölte meg. A zsidókat pusztai vándorlásukban manná­val táplálta az Ur, Perzsiában, a mai Irán­ban valami mannaféle a szegény nép eledele. A kenyérsütést, ami már korábban történt, az egyiptomiak találták föl. őket követték a görögök, akik Dionysos ünnepén Athénben nagy kenyeret szoktak sütni. A rómaiak csak Krisztus előtt 170 körül ismerték meg a ke­nyérsütés mesterségét. Augusztus korában már 300 sütőkemence működött Rómában. A ro­maiaktól a gallok tanulták el a kenyérsütést. A németek és svédek még későbben. Panaszkodunk a mi korunk minden gépesí­tése ellen, ne felejtsük azonban, hogy már a 17-ik században kenyérdagasztó gépek végez­ték a kenyérdagasztást, amit a derék falusi gazdasszonyáink marokra fogolt öklükkel in­téznek el. Mivel az emberiség tekintélyes része nem őstermelő, vagy munkája bérében, vagy kész­pénzért kénytelen megvenni a kenyeret. Ne hogy a legszegényebb néposztály a kenyér- uzsora (árdrágítók) karmaiba kerüljön, már a középkorban hatóságilag kísérelték meg az árdrágítás letörését, az újabb időkben pedig kenyérgyárakkal védekeztek ellene ! Bár a nagyvárosok tömegélelmezésénél ma íSr szükséget pótol a kenyérgyár, a jó, ízes házikenyér mégis csak derék háziasszonyaink ügyességét hirdeti. A kenyérsütés valami ün­nepélyes hangulatban bonyolódik le. Máij ®lőző este a szorgos gazdaasszony előkészül a j: kenyérsütéshez. Megszitálja a lisztet, majd! kovásszal elegyítve letakarja s kelni hagyja. Hajnalban 2—3 órakor megdagasztja s a 250—260 fokra fűtött kemencében megsüli. Mire a ház népe felébred, a reggeli órákban már ott az asztalon a 6—8 szép pirosra sült puhakenyér, sorjában letakarva s a házat a kellemes kenyérszag tölti be. A kenyeret a háziasszony süti meg, de a kenyérszegés a A szovjet megfenyegette a románokat Bukarest, július 27- A román kormány az j tették, hogy jobban tennék a románok, ha új orosz határon bizonyos intézkedéseket tett, csendesen viselkednének. Ellenkező esetben amelyekkel kapcsolatban az oroszok kijelen- a szovjet kénytelen lesz új lépéseket tenni. Az angol közvélemény Nagybritannia sürgeti Hitler

Next

/
Thumbnails
Contents