Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-04-23 / 92. szám
XXIII. évfolyam. 92. szám. Ara 8 fillér 1940 április 23. KEDD. 1 Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Cukorjegy és liberalizmus. Hát ez a két szó úgy kerül egymás mellé, hogy egyik fővárosi hetilap, amelyen igazán ékes nevekkel találkozunk, legutóbbi számában a cukor- és zsírjegyekkel kapcsolatban a következőket írja: » — Semmi különöset nem látunk ebben, mint legfeljebb azt, hogy a kormány bölcs előrelátással meg akarja akadályozni az egyoldalú készletfelhalmozást, az egyenlőtlen készletelosztást. Csak a régi, liberális világ emlőin nevelkedettek nem tudnak belenyugodni az ő »szabadságuk« korlátozásába. Itt vége szakad minden spekulá- cius lehetőségnek, amely nem más, mint önző egyéni érdek szolgálata. Ez a szellem nem riad vissza a legképtelenebb állításoktól sem, csakhogy konkolyhintésével megkísérelje az elégedetlenség szítását.« Az bizonyos, hogy a jegy rendszer bevezetése egy kis meglepetést keltett a közönség1 kör rében, — amit talán elégedetlenségnek is nevezhetnénk, — de nem azért, mert bevezették, hanem a fejadagoknak egyenlőtlen megállapítása miatt. Ez az »elégedetlenség« azonban — hála a magyar nép fegyelmezettségének, amit rendkívüli időkben mindig is tanúsított, — nem is olyan veszedelmes. És nem is azok között jelentkezett, akik »a régi, liberális világ emlőin nevelkedtek« és ha jelentkezett is, nem ugratás, nem izgatás okozta azt. Jelentkezett a heti 7 és 12 dekás {falusi, illetően vidéki városi közönség soraiban, ahol liberális szellemről mpg akkor sem igen lehetett szó, amikor a liberalizmus aranykorát élte. Hogy honnan vették a félkilós fejadagokat élvezők azt az állítást, hogy az elégedetlenkedés szoros kapcsolatban áll a liberális szellemmel, azt nem tudjuk. Mi csak annyit tudunk, hogy több városban megmozdulások történlek a fejadagok fölemelése érdekében és, hogy a falvak a fejadagok megállapítása miatt méltatlankodnak : de tagadjuk, hogy ez a liberális szellemre, vagy a liberálizmus berkeiből kiáradó izgatásra volna visszavezethető. Lehet, hogy a fővárosi lap másról is tud- Ám akkor írja meg azt nyíltan és ismerje el egyben azt, hogy itt bizony az egyenlőség elve nem nyert alkalmazást. És ilyenkor szabad a keserűséget kifejezésre is juttatni. írjon úgy, hogy ne érezhesse magát sértettnek a vidék. Ne mutatkozzék a vidék előtt, — amelynek támogatását a maga részére annyira kívánja, olyannak, hogy észrevegyük rajta a nagy megelégedettséget, amit afölött éreZj hogy dupláját élvezi a városi fejadagnak és háromszorosánál is többet kap annál, ami a .falusinak jár. A liberalizmusnak az ügybe való belekeverése szerencsésnek, találónak természetesen nem mondható, de azért nekünk, a »jó vidéknek« ellene kell szólanunk és meg kell jegyeznünk, hogy a vidék sohasem volt termékeny talaja sem a liberálizmusnak, sem egyenes leszármazottjainak : a radikálizmus*- nak, szociálizmusnak ,s kommunizmusnak Ki buktatta meg a kommunizmust ? A 7 dekás falu. Ezt illenék tudnia az illető lapnak is, épen azért nem lett volna szabad úgy* írnia, hogy a vidéket furcsa színben tüntesse föl. A szegény falusi ember eddig sem élvezhette nagyobb mennyiségben a cukrot. Azt mondták rá : másból sem igen sok jut neki. Nem tűnt föl, hogy kevés cukrot fogyasztott. De fogyaszthatott, ha volt hozzá tehetsége. Most azonban kimondották, hogy kevesebb illeti meg, mint a városit, mint a fővárosit- Hogy az egyenlőtlenséget valaki észrevegye, hogy a mellőzést, a nem kellő értékelést megállapíthassa és — no, nem is olyan veszedelmes formában elégedetlenkedésének kifejezést adjon, ahoz nem kell a liberális élet emlőin nevelkedni. Szegény 7 és 12 dekás testvéreink nem tudják fölfogni, miért maradtak a fővárosiak mögött és joggal tartanak attól, hogy esetleges újabb jegyek kibocsátásakor megint hátrányban maradnak. TulajRómai jelentés szerint a Messagero római lap hosszú cikkben számol be arról, hogy a német vezérkar elhatározta a norvégiai megszállás előtt tornyosuló akadályok elhárítá>Róma, április 23. A Giornale d’Italia egyes francia lapok közleményeivel foglalkozva azt írja, hogy csak nevetni lehet a francia lí^ok cikkein. 1915-ben a franciáknak az volt az érdeke, hqgy az antant oldalán avatkozzanak be az olaszok a háborúba, most pedig, hogy támadást intéztek az angol csapatszállító hajók ellen, amelyek Norvégia felé tartottak. Ivét csapatszállító hajó elsűlyedt, egyen pedig tűz ütött ki. Német légierők bombázással és géppuskatűzzel sikeresen akadályozzák meg az angol haderők partraszállását. A Német Távirati Iroda jelenti, hogy az Északi-tenger felett német gépek fényképfelvételeket készítettek ellenséges hadihajók és egyes kereskedelmi hajókról, ezenkívül NorA büntetőtörvényszék Dorosy-lanácsa hét-. főn egy érdekes vagyonelkobzási ügyben tartott főtárgyalást. A Ferag & Co. zürichi cégnek annakidején Budapesten ötszázezer pengő zárolt számlája volt, amelyből a felmerült' adatok szerint Eitner Sándor salomvári föld- birtokos, dr. Polczer Ernő ügyvéd, Graner Imre volt bankigazgató és Samsula György a külföldi megbízottak utasítása szerint ösz- szejátszva, száznyolcvanezer pengőt felszabadítottak, mégpedig burkolt kölcsön formájában, mintha arra az Eitner földbirtokát terhelő tartozások rendezésére lett volna szükség. A Nemzeti Bank az összeget .fel is szabadította, ezt azonban nem a birtok ügyeinek rendezésére fordították, hanem 120.000 pengőt a zürichi cég megbízóttainak fizettek ki, donképen nem is elégedetlenkednek, csak azt bizonyítják, hogy nekik nem igen elég az, amit kapnak. Különben is a nagy nyári munkaidőben a falusi közönség is jó cukorfogyasztó volt. Az ilyen közlemények azonban, mint amilyenek közé tartozik az is, amelyről szóltunk, kiválóan alkalmasak arra, hogy a helyzetet elmérgesítsék és valóságos elégedetlenséglét keltsenek. Igazán csudálkozunk, hogy olyan lapban látott napvilágot ez a könnyelmű föltevés, amely épen a vidékre támaszkodik, a vidéket akarja maga mellé sorakoztatni. Nem várhat sokat a jó vidéktől. sát és a norvég katonai ellenállás azonnali Je törését. Az olasz lap értesülése szerint ez a teljes letörés két napot vesz igénybe. »»» o ««« az antant ellen harcoljanak. A lapoknak ezekí a közleményei vagy a hadierények szokásos támadásai ellen irányulnak, vagy valamilyen manővert lepleznek. Az olaszok tudomásul veszik és annak idején emlékeztetik majd1 P'ranciaországot — írja az olasz lap. végia nyugati részeint partraszállt angol hadi- seregről. Brit vadászgépek támadták a német gépeket, de hosszas sikertelen küzdelem után feladták a harcot. A Reuter Iroda jelentése szerint német repülőgépek repültek át Anglia délkeleti partjain. A légelhárító ágyúk támadták a német gépeket. A szigetország keleti részén később szintén vettek észre több német gépet. Angol vadászgépek üldözőbe vették. > ) > -- « € < a fennmaradó 60.000 pengőt pedig felosztották. . i A bűnvádi eljárás megindult, de a törvényszék Eitnerrel szemben megszüntette azt elmebetegség címén, a többi vádlottal kapcsolatban pedig, miután öt év eltelt, elévülés 'miatt. Ettől függetlenül az ügyészség indítványozta, hogy egyetemleges alapon az elkobzás alá eső értéknek megfizetésére kötelezzék Eit- nert és társait. A tárgyaláson Dorosy Jenő dr. táblabíró, elnök részletesen foglalkozott az ügy előzményeivel, majd a bizonyító eljárás során több tanút hallgatott ki. E vallomásokból olyan adatok kerültek a bíróság elé, amely; szerint Eitnerék az egész ötszázezer pengőt ki akarták vinni az országból. Az ügyészt A németek letörik a norvég ellenállást Olasz lap válasza a francia lapoknak. A német repülők Anglia felett. Berlini jelen lés szerint a nemet légierők1 Ötszázezer pengő vagyoni elégtételadásra kötelezték Eitner Sándor földbirtokost és társait.