Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-04-23 / 92. szám

XXIII. évfolyam. 92. szám. Ara 8 fillér 1940 április 23. KEDD. 1 Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Cukorjegy és liberalizmus. Hát ez a két szó úgy kerül egymás mellé, hogy egyik fővárosi hetilap, amelyen igazán ékes nevekkel találkozunk, legutóbbi számá­ban a cukor- és zsírjegyekkel kapcsolatban a következőket írja: » — Semmi különöset nem látunk ebben, mint legfeljebb azt, hogy a kormány bölcs előrelátással meg akarja akadályozni az egyoldalú készletfelhalmozást, az egyenlőtlen készletelosztást. Csak a régi, liberális világ emlőin nevelkedettek nem tud­nak belenyugodni az ő »szabadságuk« korlá­tozásába. Itt vége szakad minden spekulá- cius lehetőségnek, amely nem más, mint önző egyéni érdek szolgálata. Ez a szellem nem riad vissza a legképtelenebb állításoktól sem, csakhogy konkolyhintésével megkísérelje az elégedetlenség szítását.« Az bizonyos, hogy a jegy rendszer beveze­tése egy kis meglepetést keltett a közönség1 kör rében, — amit talán elégedetlenségnek is ne­vezhetnénk, — de nem azért, mert bevezették, hanem a fejadagoknak egyenlőtlen megál­lapítása miatt. Ez az »elégedetlenség« azonban — hála a magyar nép fegyelmezettségének, amit rendkívüli időkben mindig is tanúsított, — nem is olyan veszedelmes. És nem is azok között jelentkezett, akik »a régi, liberális vi­lág emlőin nevelkedtek« és ha jelentkezett is, nem ugratás, nem izgatás okozta azt. Jelent­kezett a heti 7 és 12 dekás {falusi, illetően vidéki városi közönség soraiban, ahol liberális szellemről mpg akkor sem igen lehetett szó, amikor a liberalizmus aranykorát élte. Hogy honnan vették a félkilós fejadagokat élve­zők azt az állítást, hogy az elégedetlenkedés szoros kapcsolatban áll a liberális szellemmel, azt nem tudjuk. Mi csak annyit tudunk, hogy több városban megmozdulások történ­lek a fejadagok fölemelése érdekében és, hogy a falvak a fejadagok megállapítása miatt mél­tatlankodnak : de tagadjuk, hogy ez a liberá­lis szellemre, vagy a liberálizmus berkeiből kiáradó izgatásra volna visszavezethető. Lehet, hogy a fővárosi lap másról is tud- Ám akkor írja meg azt nyíltan és ismerje el egyben azt, hogy itt bizony az egyenlőség elve nem nyert alkalmazást. És ilyenkor szabad a keserűséget kifejezésre is juttatni. írjon úgy, hogy ne érezhesse magát sértettnek a vidék. Ne mutatkozzék a vidék előtt, — amelynek támogatását a maga részére annyira kívánja, olyannak, hogy észrevegyük rajta a nagy megelégedettséget, amit afölött éreZj hogy dup­láját élvezi a városi fejadagnak és háromszo­rosánál is többet kap annál, ami a .falusinak jár. A liberalizmusnak az ügybe való belekeve­rése szerencsésnek, találónak természetesen nem mondható, de azért nekünk, a »jó vi­déknek« ellene kell szólanunk és meg kell jegyeznünk, hogy a vidék sohasem volt ter­mékeny talaja sem a liberálizmusnak, sem egyenes leszármazottjainak : a radikálizmus*- nak, szociálizmusnak ,s kommunizmusnak Ki buktatta meg a kommunizmust ? A 7 dekás falu. Ezt illenék tudnia az illető lapnak is, épen azért nem lett volna szabad úgy* írnia, hogy a vidéket furcsa színben tüntesse föl. A szegény falusi ember eddig sem élvez­hette nagyobb mennyiségben a cukrot. Azt mondták rá : másból sem igen sok jut neki. Nem tűnt föl, hogy kevés cukrot fogyasztott. De fogyaszthatott, ha volt hozzá tehetsége. Most azonban kimondották, hogy kevesebb illeti meg, mint a városit, mint a fővárosit- Hogy az egyenlőtlenséget valaki észrevegye, hogy a mellőzést, a nem kellő értékelést megállapíthassa és — no, nem is olyan ve­szedelmes formában elégedetlenkedésének ki­fejezést adjon, ahoz nem kell a liberális élet emlőin nevelkedni. Szegény 7 és 12 dekás test­véreink nem tudják fölfogni, miért marad­tak a fővárosiak mögött és joggal tartanak attól, hogy esetleges újabb jegyek kibocsátá­sakor megint hátrányban maradnak. Tulaj­Római jelentés szerint a Messagero római lap hosszú cikkben számol be arról, hogy a német vezérkar elhatározta a norvégiai meg­szállás előtt tornyosuló akadályok elhárítá>­Róma, április 23. A Giornale d’Italia egyes francia lapok közleményeivel foglalkozva azt írja, hogy csak nevetni lehet a francia lí^ok cikkein. 1915-ben a franciáknak az volt az érdeke, hqgy az antant oldalán avatkozzanak be az olaszok a háborúba, most pedig, hogy támadást intéztek az angol csapatszállító ha­jók ellen, amelyek Norvégia felé tartottak. Ivét csapatszállító hajó elsűlyedt, egyen pe­dig tűz ütött ki. Német légierők bombázással és géppuskatűzzel sikeresen akadályozzák meg az angol haderők partraszállását. A Német Távirati Iroda jelenti, hogy az Északi-tenger felett német gépek fényképfel­vételeket készítettek ellenséges hadihajók és egyes kereskedelmi hajókról, ezenkívül Nor­A büntetőtörvényszék Dorosy-lanácsa hét-. főn egy érdekes vagyonelkobzási ügyben tar­tott főtárgyalást. A Ferag & Co. zürichi cég­nek annakidején Budapesten ötszázezer pengő zárolt számlája volt, amelyből a felmerült' adatok szerint Eitner Sándor salomvári föld- birtokos, dr. Polczer Ernő ügyvéd, Graner Imre volt bankigazgató és Samsula György a külföldi megbízottak utasítása szerint ösz- szejátszva, száznyolcvanezer pengőt felszaba­dítottak, mégpedig burkolt kölcsön formájá­ban, mintha arra az Eitner földbirtokát ter­helő tartozások rendezésére lett volna szükség. A Nemzeti Bank az összeget .fel is szabadí­totta, ezt azonban nem a birtok ügyeinek rendezésére fordították, hanem 120.000 pen­gőt a zürichi cég megbízóttainak fizettek ki, donképen nem is elégedetlenkednek, csak azt bizonyítják, hogy nekik nem igen elég az, amit kapnak. Különben is a nagy nyári munkaidőben a falusi közönség is jó cukor­fogyasztó volt. Az ilyen közlemények azonban, mint ami­lyenek közé tartozik az is, amelyről szóltunk, kiválóan alkalmasak arra, hogy a helyzetet elmérgesítsék és valóságos elégedetlenséglét keltsenek. Igazán csudálkozunk, hogy olyan lapban látott napvilágot ez a könnyelmű föl­tevés, amely épen a vidékre támaszkodik, a vidéket akarja maga mellé sorakoztatni. Nem várhat sokat a jó vidéktől. sát és a norvég katonai ellenállás azonnali Je törését. Az olasz lap értesülése szerint ez a teljes letörés két napot vesz igénybe. »»» o ««« az antant ellen harcoljanak. A lapoknak ezekí a közleményei vagy a hadierények szokásos támadásai ellen irányulnak, vagy valamilyen manővert lepleznek. Az olaszok tudomásul veszik és annak idején emlékeztetik majd1 P'ranciaországot — írja az olasz lap. végia nyugati részeint partraszállt angol hadi- seregről. Brit vadászgépek támadták a né­met gépeket, de hosszas sikertelen küzdelem után feladták a harcot. A Reuter Iroda jelentése szerint német re­pülőgépek repültek át Anglia délkeleti part­jain. A légelhárító ágyúk támadták a német gépeket. A szigetország keleti részén később szintén vettek észre több német gépet. Angol vadászgépek üldözőbe vették. > ) > -- « € < a fennmaradó 60.000 pengőt pedig felosztot­ták. . i A bűnvádi eljárás megindult, de a tör­vényszék Eitnerrel szemben megszüntette azt elmebetegség címén, a többi vádlottal kap­csolatban pedig, miután öt év eltelt, elévülés 'miatt. Ettől függetlenül az ügyészség indítvá­nyozta, hogy egyetemleges alapon az elkobzás alá eső értéknek megfizetésére kötelezzék Eit- nert és társait. A tárgyaláson Dorosy Jenő dr. táblabíró, elnök részletesen foglalkozott az ügy előz­ményeivel, majd a bizonyító eljárás során több tanút hallgatott ki. E vallomásokból olyan adatok kerültek a bíróság elé, amely; szerint Eitnerék az egész ötszázezer pengőt ki akarták vinni az országból. Az ügyészt A németek letörik a norvég ellenállást Olasz lap válasza a francia lapoknak. A német repülők Anglia felett. Berlini jelen lés szerint a nemet légierők1 Ötszázezer pengő vagyoni elégtételadásra kötelezték Eitner Sándor földbirtokost és társait.

Next

/
Thumbnails
Contents