Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-04-19 / 89. szám

1 FcU'íos szerkesztő : Herboty Ferenc. Szerkesztő ét* é- Széchenyi-tér 4. kiadóhiviitul : Zalaegerszeg, Telefonszám : í28. P 0 L I 1' I K A I N A P I L A P Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.3Í) P., Uv gyed- évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. üémeterszág és a norvég király kiegyezés®. Róma, április 19. Az olasz lapok'azt írják, hogy Haakon norvég király törvényesnek is­merte el az Oslóban megalakult közigazgatási kormánybiztosságot, amely a német megszál­lás alatt álló területek ügyeit intézi. Mosil Milánóból jelentik : A Corriere Delia Sera az északi eseményekkel kapcsolatban arról1 ír, bogy a németek által elfoglalt városokban szabotáló kísérleteket fedezett fel a rendőr-^ ség. Egyébként a németek mindenütt megerő­sítették pozíciójukat. A Popofo d’Italia azt írja, bogy emlékezetes április 8-i éjszakán Miller Ki IbCl szemóig es,- n i: ánjjí. ot- ta <i i eu ’ze'ö ka unü. ch leket és n:osi is minden jonio abb t r: et maga dol­goz ki. Az 1'nited Press londoni távirata arról ér­tesül, bogy minden eddiginél nagyobb ará­Oslóból jelenti a Német Távirali Iroda : Szeptember óta Norvégiában áremelkedés1: csak most nem volt. A német megszállási alatt a viszonyok kedvezőek. Anglia és Fran­ciaország a norvég élelmiszer lényeges részé­től elesett. A román belügyminiszter middé let adott ki, amely szerint szigorúan ellenőrzik a Ro­mániában tartózkodó idegeneket. Külföldin.k tilos a fegyverhasználat és fényképezőgép­Rómában nagy feltűnést keltett az a bír, hogy Jugoszlávia kereskedelmi tárgyalásokat kezd Moszkvával. Lehetségesnek tartják, hogy, a kereskedelmi tárgyalások megindulása Fel­vezeti a moszkvai kormánynak jugoszláv rész­ről való elismerését. Belgrádban egyre job­ban megerősödik az a feltevés., bogy a két ország közeledése mögött Anglia kezét kell keresni. A jugoszláv-szovjet jóviszony ugyanis ellensúlyozhatná Olaszország szerepét a Bal­kánon. Annak a felfogásnak, bogy a jugo­szláv-szovjet közeledés mögött Németország diplomáciai akciója keresendő, Belgrádban már minden remény megvan arra, — írják — hogy Haakon király kiegyezik a németekkel. A király környezetének számos tagja be­látta már. hogy minden további ellenállás nemcsak hiábavaló, de felesleges is lenne. mind német, mind angol részről. Amíg a háborús akciókban ez az átmeneti stagnálás tart. a diplomácia újból előtérbe került- Az olasz magatartás igen nagy mérték­ben foglalkoztatja a hadviselő és a semleges államok külügyminisztériumait. Illetékes né­met helyen nem kételkednek abban — írják | az olasz lapok —, hogy Itália híven a bi- j irodalommal kötőit egyezményhez és meggyő- ződve követeléseinek jogos és halaszthatatlan voitá: ól, azoknak meg való sí !á át Németország oldalán fogja keresni. »»» o ««« A finn el látásügyi miniszter aggasztónak mondja az élelmiszerellátás terén a helyzetet. Különösen igen nyugtalanító a helyzet ga­bonakészlet terén. Kevés a burgonya is. Ezen­kívül nincs elég takarmány, szénkészlet pedig egyáltalán nincs. - 1 használat, valamint tilos /őszért tárténiolD A Romániába érkező külföldieknek letétbe keil helyezni megérkezésükkor fegyvereiket, fényképezőgépüket és esetleg lőszerkészletüket kevés híve van, de egyesek nem tartják ki­zártnak azt se, hogy a mindkét állammal jó­viszonyban lévő Bulgáriának is szerepe volt a közeledés létrehozásában. Rómából jelenti a Havas Iroda : Románia és Szovjetoroszország állítóan egyezséget kö­tött, amelynek értelmében a szovjet és román csapatok, amelyek jelenleg a Dnyeszler két partján állnak, visszavonulnak a határtól 10 kilométerre. A MTI belgrádi jelentés szerint a tegnap közzétett hivatalos jelentést a jugoszláv-szo\i jel közeledésről és kereskedelmi tárgyalások­ról a lapok minden megjegyzés nélkül közük. Róma, április 19. Az olasz külügyminiszter rium megelégedéssel vette tudomásul Jugo­szlávia és a szovjet közeledését, ami keres­kedelmi szerződés megkötése formájában tör ténl. Más formájú közlekedés a római kor­mány szerint nem is kívánatos, mert Oroszor­szág mai bármilyen formájú terjeszkedései csak ártalmára lehet a világ civilizációjának. Salleréi« vagy tét ? A Magyar Tudományos Akadémia a ma­gva; nyelv védelmére folyóiratot ad ki. En­nek a folyóiratnak a címe : Magyarosan« kifejezi az egész mozgalom célkitűzéséi, anya­nyelvűnknek ncm/.elies irányú műveléséi. A lap fellő szeretettel figyeli nyelvünk éleiét, fejlődését, új hajtásait, szépségeit feltárja, az idegen mintára történi képződéseket, a be­tolakodott idegen szavakat és a nyelvi idegen- szerűségekéi pedig kiirtja. A folyóiratnak egyik számában érdek s cik­kel találunk. Ennek tanulságait rövid össze­foglalásban olvasóink okulására ide iktatjuk: Tót vagy szlovák ? — veti fel a kérdést Pollner Ödön fejtegetése. Megállapítja, hogy a »tói« ősrégi magyar szó, a szlovák < elne­vezési csak 1918-ban kapták föl Lóíajkü nem- zellestvéreinket, mert a tót« .megjelölés sér­tett önérzetüket. A magyarság figyelembe vetio ezt a kívánságot és ma már általában csak szlovákokról beszélünk. Pedig ez épen olyan, mintha francia helyett ezentúl azt mondanék : »transzé«, az angol helyett inglis«, az olasz helyett »italiáno«, vágj' akár csak tállánv, a lengyel helyeit »polszki , vagy pólyák«. A lóinak »szlovák« elnevezése tökéletesen olyan, mint .amilyenek volnának ezek a megjelölések Miért kell tehát a »lót« elnevezést a ma­gyar nyelvből 20 év óla kiküszöbölni ? A mellőzésre irányuló kívánság egyedüli okául csak azt hallhatjuk, hogy a tót elnevezés sértő ; lenézés van benne. Hogy a »lót« elnevezésben van valami gú­nyos, lenéző, az merő ráfogás. Ellenkezően, ha van valamely elnevezésben csufondáros- ság, a »szlovák«-ban van épenúgy, mint a »polyák«-ban, vagy például ebben : niksz dájcs Épen a saját nyelvünkön használt, vagy abból lorzíloLL megnevezése az idegen népeknek a csufonááros, mert hiszen idegen szó állandó használala valamely nyelvben* mindig csúfság. Ezérl mi. magyarok nem is szeretjük a hangulati velejáró miatt, ha a németek minket »Madiaren«-nek és nem Ed­garen -nek neveznek. A tiszlességes elnevezés a »lót« és nem a »szlovák«. Elterjedt szokás volt ezelőtt a tótokat mint atyafiakat megszólítani. Milyen kedvesek Mik­száth Kálmán elbeszélései : »A lót atyafiak«. Egyetlen másnemzetiségről nem mondtuk azt, hogy atyafi. Atyafi pedig testvér. Tehát a :. magyar testvérnek nevezte a tótot már akkor is- Szlováknak csak akkor kezdte hívni, ami­kor ellenség lelt. Pia tehát ismét atyafiságos indulattal fordulunk feléjük, akkor csak tér­jünk vissza a »tót« megnevezéshez. A »szlo­vák« legfölebb a csehtótókra illik, azok azon­ban nem atyafiak. . Egyébként nem minden tót szégyenkezett azért, mert tótnak nevezték. Még a nagyok Olaszország jogos igényeinek kielégítése. nyü légicsatának az előkészületei Íolynakí! Az északi országok élelmiszerellátása Külföldiek ellenőrzése Romániában. Hogyan fogadták Olaszországban a jugoszláv-szovjet közeledést.

Next

/
Thumbnails
Contents