Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-04-17 / 87. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 Aprils 17. Még ezen a héten megkapjuk a három hétre érvényes cukorjegyeket. Az élelmiszeri egyek elosztását három közélelmezési iroda végzi A cukorjegyek kiosztását illetően ma a következő lel világosi tás L kaptuk Mikula Szig­frid dr. polgár mester helyettes-fő jegyzőtől : A közönségnek sürgősen keil az igénylési lapokat kitölteni, amelyeket a kereskedők uek legkésőbb csütörtökön kell g város közélel­mezési osztályához beszolgáltatni. Magánháztartások cukormennyis igé­nek számbavételére nem terjed ki a hatósági kiküldöttek megbízatása. Az első cukorjegyek kiadása gprilis 15-től három hétre szóló érvénnyel még a hét folya­mán megkezdődik. A városban három közélelmezési irodát ál­lítanak fel : a régi városháza első emeletén a volt főjegyzői irodában, a Mansz székházá­ban és a csecsemővédő épületében- A jegye­ket ezekben kaphatják meg az oda beosztott utcák lakói. Az új jegyek két, vagy három hétre szólnak, de csak egy hétre szólók érvé­nyesíthetők vásárlásnál. Elmaradás esetén az előző heti jegyek érvényesek. Mivel ez a munka jn^gíelelő számú sze­mélyzetet, felszerelést, berendezést igényel; a gyengélkedő polgármester helyett Mikula Szigfrid dr. főjegyző fölterjesztést intézett a belügyminiszterhez aziránt, hogy hájiy mun-v kaerő vehető föl és kérte, hogy ezeknek a díjazására havonkint utalja ki a megfelelő összeget, azonfelül az irodák felszerelésére, berendezésére legalább 1000 pengőt utaljon ki, mert a város nincs abban a helyzetben, hogy ezeket az új kiadásokat pótadóemelés nélkül teljesíthesse. Megtörténtek a szükséges rendelkezések fönt és lent egyaránt, csak épen arról íelecl- keztek meg, hogy a legtöbb szegény ember a rendelet hatálybalépése idején bizony nem rendelkezett napokra elegendő cukorral. így ezek most legalább egy hétig cukor nélkül maradnak, ami különösen ott, ahol kisgyer­mekek vannak, a táplálkozásban fennakadást okozhat­Hogy pedig a rendelet megtartását milyen szigorúan ellenőrzik, arra élénken rávilágít az alábbi hír, amely Győrből érkezett hoz­zánk : — Hétfő reggél már életbelépett a cukor- rendelet, amelynek értelmében a zár alá vett összes cukormennyiségből nem volt szabad többé eladni. Mivel jegy még senkinek sem állott rendelkezésére vidéken, így az üzletek­ből cukrot elszállítani tilos volt. Ennek elle­nére előfordult, hogy egyes kereskedők cuk­rot vitetlek a rendelő felekhez azzal, hogy még a mull hét folyamán történt a rendelés. Néhány esetben a rendőrség sikeresen lépett közbe és megállította a cukrot szállító kül­döncöket, akiket azután bekísérlek a rendőr­ségre. Gazdáik ott azzal védekeztek, liQgy a rendelés még a múlt hét folyamán történt, csak a leszállítás késett a múlt heti nagy for­galom miatt. A rendőrség csaknem egy mázsa cukrot foglalt le ily módon, a vizsgálatot pe­dig megindította- Olyan esetben, amikor meg­állapítják, hogy szándékos kijátszás történt, nemcsak az eladó, hanem még a vevő is bün­tetésben részesül- ’ t Nincs háború Németország és Norvégia között! Berlini jelentés szerint német politikai kö­rökben hangoztatják, hogy a Németország és Norvégia közti viszony Haakon király fel­hívása után sem változott, vagyis Németor­szág most se tekinti magát hadiállapotban lé­vőnek Norvégiával. Norvégia egyes részein továbbra is ellenállnak a német megszállás­nak, de ez nem tekinthető háborúnak. Kü­lönben is a háború szó Haakon király fel­hívásában sem fordul elő. Németország bé­kés szándékkal szállja meg Norvégiát, de ahol ellenállásra talál, azt minden eszközzel letöri. Berlini mértékadó helyen a leghatározot­tabban cáfolják egyes külföldi lapoknak azt a hírét, hogy a német légihaderő parancsot ka- poLt a norvég király megtámadására. Épen olyan alaptalan az az állítás is, hogy a német repülőket a norvég polgári lakosság megtá­madására utasították. »»»o««« Szombattól kezdve már féláron lehet Budapestre utazni. Budapestről jelentik: Szombaton, április 20-án ü órakor már életbelép a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából a félárú uta­zási kedvezmény minden vasút és minden hajó minden kocsiosztályán. Ugyanettől az időtől kezdve 25—40 százalék menetdíjked­vezményben részesülnek a MAVAUT autó­buszjáratain is a vásár látogatói. A kedvezmény igénybevételére természete­sen vásárigazolvány kell, amely minden uta­zási és menet jegy irodában és a vásár minden tb. képviseleténél mindenkinek rendelkezésé­re áll Budapesten a vásárigazolvány tulajdo­nosai háromszor díjmentesen léphetnek a vá­sár területére, a fővárosi villamosvas utakra] két napra 2 pengőért, három napra 3 pengő­ért kedvezményes bérletjegyeket válthatnak a vásárigazolvány megfelelő szelvényének le­adása ellenében- A vásár pénztárainál díjmen­tesen kapnak egy szelvénylüzetet, amely ked­vezményes jegyek váltására jogosít a buda­pesti látványosságra, színházakba, kiállítások­ra, fürdőkbe, szórakozó helyekre. A vásáriga­zolványban lévő levelezőlap felhasználásával bárki igényeinek legjobban megfelelő elszál­lásolást kérhet a Főváros Idegenforgalmi Hi­vatalától. A vásárigazolvány tulajdonosa budapesti tartózkodása alatt egy alkalommal kedvezmlél- nyesen utazhat bármely vidéki állomásra és onnan vissza Budapestre. A 'kedvezmények május 13-án éjfélkor szűnnek meg. A Városligetben természetesen már tető alá került az ezidén már valóban óriásivá nőLt vásárváros minden egyes csarnoka és pavil- lonja- Már a belső berendezés folyik, lassacs­kán már ki is bontakozik a pazar kiállítás teljes képe. Bár elsősorban az ipar kiállítása ez, a Vásár mégis ezernyi más szenzációt tar­togat. Ezek között egész bizonyosan nagy si­kere lesz majd a közintézmények kiállításá­nak. amely arról nyújt majd képet, hogy milyen az ország, a város, a falu megszerve­zett élete, pontosabban, hogy a társadalomi megszervezésének terén hol tartunk ma. Több mint húsz közintézmény kiállításán keresztül mutatkozik majd meg a társadalmi szerve­zettség mai állása. Sokat hall és olvas a kö­zönség arról, hogy milyen remekül működő országos szervezetei vannak nálunk a gyár­iparnak, a külkereskedelemnek, a kisipari kivitelnek, az ipari exportnak, a hazai ipar­nak, a társadalombiztosításnak, az idegen for­galomnak és az élet sok más ágának. Tűzol­tóság, köztisztaság, gáz, villany, falusi és vá­rosi építkezés is mind olyan hatalmas szerve­zetek ma, amelyek műid lépest tartanak a korral é- ^gújabb eredményeiket tár iák a vásáron keresztül az érdeklődő közönség elé. Maga a vásár április 26-án nyílik és visz- szavonhatatlanul május 6-án este zárul. A lái- togatóknak tehát legkésőbb május 6-nak déli 12 órájáig kell Budapestre érkeznie- »»» o ««« Árszabályozás a nemzeti divat érdekében. A Háziipari Kiállítás újabb lendületet adott annak a mozgalomnak, amely a magyaros motívumokkal diszíLetl ruhák terjesztését cél gyanánt vállalta. Misem természetesebb, mint hogy ezt a mozgalmai a halóságok is a lehelő­séghez képest támogatják és elhárítják az út­ból azokat az akadályokat, amelyek a divat népszerűsítésére irányuló törekvést megál­lásra vagy lemondásra kényszerítenek. A leg­felsőbb hatóságoknak ebből a megértő ma­gatartásából származott az árkormánybiztos­nak az a rendelete is, amely a zsinórok, sza­lagok és paszományok árát a megváltozott viszonyoknak megfelelően szabályozta. A magyaros ruhákhoz ugyanis rengeteg zsi­nór és paszomány kell s ha ezeknek forgal­mában a körülmények fennakadást okoznak, nagyon könnyen alakulhat a helyzet úgy, hogy a tervek megvalósításának útjába ilyen természetű akadályok hárulnak Ami már most az árkormánybiztos erre vo­natkozó rendeletét illeti, a rendelet megálla­pítja azokat a felárakat, amelyeket az 1939. augusztus 26-án rögzített árakhoz hozzászá­míthatnak. A pamut-, gyapjú- és valódi se­lyemből készült zsinór, szalag és paszomány árát 10 százalékkal, a leonin-, goldin- vagy műselyemből készült zsinór, szalag és paszo­mány árát 12 százalékkal szabad emelni. Az ezüstözött vagy aranyozott fonalakból készült ilyen természetű díszítő anyaghoz 18 százalék felárat lehet csapni, amíg az ezüstözött vagy aranyozott drótból készült zsinór, szalag és paszomány felárát 25 százalékban állapították meg. Kimondja a rendelet azt is, hogy a fél- valódi és valódi nemesfémből készült díszí­tőárúk után a fölvetődött költségek az árba belekalkulálhatok, a költségtöbbletet azonban mindig a cikkenként készített kalkuláció út­ján kell meghatározni. Ha a zsinór, szalag és paszomány pamutból, gyapjúból, valódi se­lyemből, leoninból, goldinból és műselyem­ből készül, a felár 40 százalékát a kereskede­lem viseli, 60 százalék pedig áthárítható a fogyasztóra. Nagy keres kedők részére való áru­sításoknál az egész felár, kiskereskedő szál­mára eladott árúnál a felár 80 százaléka, fo­gyasztónál 60 százalék hárítható át a vevőre- Nagykereskedő fia közvetlenül kiskereskedő­nek ad el, 80 százalékot, fogyasztónál 60 szá­zalékot számíthat, a kiskereskedő és a fo­gyasztó relációjában a nyersanyagfelár 75 százalékáig engedi meg az árkormánybiztos az áthárítást. Ezüstözött, aranyozott és nemes­fémből készült árúnál az egész felárat a fo­gyasztó viseli. Hogy a magyar ipar teljesítőképességét megalapozzák, a haszonkulcsot is újra sza­bályozták, mégpedig speciálisan a felsőruha és kabátkészítő iparosra vonatkozóan- Ez a szabályozás precízen megállapítja azt is, kit kell ezen a téren iparosnak tekinteni. Iparos az, aki saját műhelyében foglalkoztalolt mun­kásokkal végezteti a teljes előállító munkát, nemkülönben, aki csak a kiszabást végezteti saját műhelyében, de a már kiszabott nyers­anyagot nem a saját műhelyében, — külső iparosokkal végezteti. Ezek az iparosok mun­kabér címén a darabbéren kívül üzemi köz­vetett költséget is számíthatnak. Az üzemi költségszázalékot úgy kell megállapítani, hogy az előző év közvetett, a műhelyt terhelő költ­ségek összegét elosztják az ugyanabban az év­ben fizetett közvetlen munkabérek századré­szével. Aki a munkásoknak időbért fizet, a közvetlen munkabért maga számítja ki, de külön kell elszámolnia a valóban megfizetett, valamint a készárú eladásánál megállapított közvetlen munkabéreket. Ezt a két elszámo­lást hónaponkint egyeztetni kell s ellenőrzik, hogy a számított munkabér a valóban meg­fizetettnél magasabb ne legyen. Ezekkel a rendelefcekkei mintegy reMizál- törekvést s mi sem állja útját annak, hogy fezt a szép és hazafias divatot minél szélesebb körben terjesszék és meghonosítsák, iák a nemzeti divat megteremtésére irányuló »»» O «<< I

Next

/
Thumbnails
Contents