Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-04-13 / 84. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 április 13. Német közigazgatást bevezették Norvégiába is. lehetett következtetni, hogy a kivite­lezés a legrövidebb időn belül meg­történik, marasztaló ítéletet hozott, a perköltségeket azonban kölcsönösen törölte. Árvay László dr. tisztifőügyész az ügynek ismertetése után bejelentette még, hogy a fel­peres ügyvédje levélben egyezségi ajánlatot tett A közgyűlés Láng Nándor és Árvay István dr. hozzászólása után elfogadta a bizottságok javaslatát, hogy a város felülvizsgálati kére­lemmel él a Kúriánál Az egyezségi ajánlatot illetően pedig kimondta, hogy abban később dönt Nyilasok kérelme. Ifj. Eilner Sándornak bérleti ajánlatát, amelyben a régi városháza polgármesteri szo­báját az előszobával 'együtt havi 100 pengő­ért a nyiiaspárt részére kívánja bérbevenni, a bizottsági javaslat értelmében elutasították mert az épület ma is közcélokat szolgál, pártpolitikai cé­lokra tehát ki nem adható. Árvay István dr. hangoztatta, hogy a kér­dést tisztán csak gazdasági szempontból le­het elbírálni, — nézetével azonban egyedül maradt Kimondta még a közgyűlés, hogy, ha a hon­védelmi kincstár megteszi az ajánlatot két kisebb helyiségre havi 70 pengő bérért, az ajánlatot elfogadja. Tímár János, a Villamos Művek üzemvezetője fizetésének rendezése azért került napirendre, mert még nincs miniszteri döntés abban, maradhat-e Timár a Villamos Művek élén, avagy mér­nököt kell alkalmazni. Ez idő alatt Timár fizetési ügye megakadt. A közgyűlés január, Ü-től kezdődően a fizetését 30 pengővel einelr ibe és ez abban az esetben is jár Tímárnak, ha a miniszteri döntés mérnököt kívánna vezetőül, amely esetben Timár főszerelőként működnék tovább. Egyébként Timárnak veze­tői jogosultságát egy ügynek kapcsán a bíró­ság is elismerte. Léránth Imre, javadalmi hivatali pénztári tisztnek azt a kérelmét, hogy állandó jellegű íizetéskülön- bözetet állapítson meg részére a közgyűlés, jogalap hiányában nem teljesíthette a köz­gyűlés, de kimondotta, hogy az 1941- évi költségvetésben havi 20 pengőt vesz föl ré­szére költségmegtérítés címén. Kisebb ügyek. Lebontatja a város a felsőerdei karámot? a Shell benzinkút területfoglalási szerződését egy évre meghosszabbították 300 pengő bér­ért, az iparostanonciskolai felügyelő bizott­ságot újra alakították, Puhr Ede városi bog­nárnak hat havi betegszabadságot ■engedél­lyé ztek, Rodbard Sándornak kérelmét hono­sítása esetére a község kötelékébe való felvéte­lének kilátásba helyezése iránt, a közgyűlés elutasította, mert Magyarországon zsidó ál­lampolgárságot nem szerzhet. Ennél a tárgy­nál Árvay István dr. megkérdezte a polgár- mestertől, hogyan keveredett Rodbard a Mó- zes-féle ügybe ? A polgármester azt vála­szolta, Mózesnek bizonyos magánügye révén. Árvay ezzel vette tudomásul a választ : Rod­bard tehát nem tűzoltó- (Nagy derültség). Hermann István pincérnek visszahonosítása esetére kilátásba helyezték a község kötelé­kébe való if öl vételét. ■' . A közgyűlés fél 6-kor fejeződött be. Itt a jegyrendszer. Budapest, április 13- A Belügyi Értesítő közli a kormány rendeletét, amelyben pár napon belül bevezetik Magyarország terüle­tén a jegyrendszert a zsírra és cukorra. A Reuter angol hírszolgálati iroda közli Stockholmból, hogy a német csapatok nem vonultak még be Stavanger, Christiansund városokba. A német légi haderők támadásokat végeztek Fornebu Mangesund városok ellen és utána teljesen kiürítették a városokat. Több hidat aláaknázlak, elvágták a távirdahuzalo­Londonból jelentik : A Reuter Iroda dip­lomáciai munkatársa szerint a norvég hely­zet még mindig igen homályos és még meg­közelítő képet sem lehet alkotni arról, hogy mi történt valójában. Úgy látszik, hogy a norvég védelem Berlin, április 13. A Völkischer Beobach­ter írja, hogy a norvégiai német támpont teg­nap este S angol bombavető repülőgépet lőtt le. A lap szerint a skandináviai védelmi áltál sokat 3 nap alatt sikerült a németeknek tel­jesen kiépíteniük és megerősíLeniök anélkül, hogy az ellenség meg tudta volna akadá­lyozni. Norvégiában mindenütt a legnagyobb Göcseji Egyesület (?) Táj- és Népkutatók, Göcseji Múzeum 1 Megalakultak és hisszük, hogy életerős fává terebélyesednek. Ha nem: szomorú ránk nézve, mert ezek már nem­csak megyeszékhelyeken, hanem sokszor jel­legnélküli tájegységeken, kisebb helyeken is eredményes munkát folytatnak. Ezek azon­ban a nép felemelésében, öntudatosításában, kultúrhiányainak pótlásában nem vesznek részt. Ma pedig mindenki a paraszttal törő­dik, mindenki róla beszél, ír, hangoskodik, de cselekedetet nem látunk. Hiszem és tu­dom, hogy hiábavaló addig minden szociál­politikai, gazdasági intézkedés, hiábavaló lesz a földbirtokreform, míg a magyar parasztot e bódullságából föl nem rázzuk, míg nem adunk át neki gazdasági szaktudást, míg nem érzi minden csepp vérében, hogy először ma­gyar s neki itt a helye. Népoktatásunk a túlzsúfolt anyag miatt a gyengébb gj^ermekből szellemi nyomorékot csinál. Mindenből sokat kap, csak abból és akkor nem, amikor és amiből legtöbbet kel­lene kapnia. 14 éves kora után munkára megy, amikor legjobban rászorulna az irá­nyításra. Belezuhan a felnőtt emberek tár­saságába, keresi helyét, de nem találja. Ed­dig göcseji népművelésünk gyenge volt, úgy az előadások tárgya, mint az előadások el­maradása miatt. Tudok olyan községet, ahol egész évben négy előadás volt és sem a falu tanítója, sem a jegyzője, sem a Lörorvosa nem tartott egy előadást sem. De a paraszt­tól megköveteljük, hogy jó magyar legyen, s ne szedje fel a különböző színű ingeket. Ha kell, ezt terrorral is megcsinálják. Pedig ezzel nem megyünk semmire. Tessék foglal­kozni őszintén, lelkiismeretesen és sok szere­ltettél a néppel s akkor olyanná lesz, amilyen­nek a magyar embernek lennie kell • A rettenetes félrevezetések, mételyezések, kultúrhiányok pótlására és kiküszöbölésére kát és az áramszolgáltató telepeket isj kikagő csolták. Oslói rádiójelentés szerint a németek fel­hívták a norvég lakosságot, hogy bevezették Norvégiában a német közigazgatást és a ka­tonai bíráskodást. A jelentés szerint több halálos ítéletet hoztak már. egyre jobban megerősödik, de nagy hátrányt jelent, hogy Norvégia nem tudott idejében mozgósítani. Ha az angol zár­lat továbbra is sikeresen tudja a német után­pótlások beáramlását csökkenteni, a hely­zet hamarosan jóra fordulhat. / békesség uralkodik a lakosság és katonák! között. A Német Távirati Iroda jelentése szerint az angoloknak az a híresztelése, hogy a né­met csapatok Oslótól az ország belseje felé való benyomulásukkor igen sok polgári cél­pontot bombáznál^ nem felel meg a valóság­nak, mert csak ott fejtenek ki tevékenységet, ahoi fegyveres ellenállásra találnak. rendezik meg a népfőiskolákat. Mondhatnám1 így is : téli kéthónapos tanfolyam a 16—22 éves parasztfiúk számára. 5—6 kiváló előadó leegyszerűsítve adja át az anyagot. Az elő­adók fele gazdasági szakember, a másik fele pedig a magyarsággal összefüggő tudomá­nyok előadója. Gazdasági előadók csak azok lehetnek, akik Göcsejt gazdaságilag és talaj- földrajzilag jól ismerik. Mert nem általános ismereteket, hanem konkrét útmutatásokat akarunk nyújtani. Nem elég a Zöldmező Egyesületet ismertetni és beszámolni arról, hogy mennél több takarmányt termeljenek, mert vannak olyan községek, ahol nem terem­nek nieg. Például Zalabaksa és környéke. Keresni, mi az oka? (mészhiány). Mivel és hogyan lehet segíteni ? (meszezéssel) Ráte­relni a figyelmet, hogy csak az egyfajta árút tudják jól értékesíteni, tehát ne termeljen egy gazda többféle gyümölcsöt is, hanem egy egész táj, ami annak legjobban megfelel, s akkor tömörülve vagontételben lehet szállí­tani. S még többet kapnának érte, ha tárol­nák is télire a gyümölcsöt. Azltyen munká­nak nemcsak anyagi, hanem erkölcsi értéke is van. A parasztember, ha látja,, hogy törőd­nek relé, segítenek rajta, nem fog! a hordón szófrázisokat üvöltő demagógoknak felülni. Épen ilyen fontosságú a kultúrhiányok pót­lása Elkerülhetetlenül szükséges a magyar történelem, földrajz és az irodalom isinert- tetése. Történelemből részletesen ismertetni a fel­ivel ő, kevésbé a sűlyedő korokat. Mindig po­zitívumokat és sohasem negatív eredményű eseményeket. Feltűnően és alapos részletes­séggel azokat a problémákat, amik a magyar­ság sorskérdésérel foglalkoznak. Beleverni a lelhekbe a faji öntudatot s hogyf a kisnemze- teknek is van létjogosultságuk s nekünk, ma­gyaroknak rendeltetésünk, hivatásunk és ve­zetőszerepünk van, — ha nincs, ^esz — a Duna medencéjében, s nincs olyan biroda­Megerősödik a norvég védelem. Jelentés a németek előrehaladásáról. Göcseji Népfőiskolát!

Next

/
Thumbnails
Contents