Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-04-12 / 83. szám
XXIII. évfolyam. 83. szám. Ara 8 fillér 1910- április 12. PÉNTEK, Felelős szerkesztő : Herboiy Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Szőehenvi-fér 4. Teleíonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Megyedfél óra alatt öt ügyet tárgyalt le a képviselőtestület. Zalaegerszeg megyei város képviselőlesi lilébe csütörtökön délután 4 órai kezdettel vitéz Tamásy István dr. polgármester elnöklete mellett rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek napirendjére 20 tárgyat vettek föl. E tárgyak közül azonban csak hárommal vés- geztek, mert mindegyik körül hosszasan vitáztak. Volt napirenden kívül is két kérdés, amelyek szintén hosszabb ideig foglalkoztatták a városatyákat, így tehát fél 8-ig tulajdonképen öt ügyet tárgyaltak le. Szállodák érd és. Vitéz Tamás}7 polgármester a Hiszekegy elmondása után bejelentette hogy Farkas; Béla dr.-nak napirendelőtli felszólalásra adott engedélytFarkas Béla dr. a szállodanélküliségei; tette szóvá, ami úgy gazdasági, mint erkölcsi tekintetben óriási hátrányára szolgál a városnak, a megyeszékhelynek. Cholnoky azt írja Zalaegerszegről : ideális fekvésű, ősi ielepü- , lési hely... Az idegenforgalomra megváltnak a külső és belső adottságok, de azért idegenforgalmunk a nullával egyenlő. Ennek egyik oka a »gyalázatos« vasúti összeköttetés, a másik a modern szálloda' hiánya. Volt ugyan egy szállodánk, amelyet azonban a hatóság bezáratott. Ezt az állapotot a város nem tűrheti, hiszen elkerül bennünket minden idegen s akinek mégis ide kell jönnie, az éjjeli szállásra Szombathelyre, Kanizsára, sőt Gell- dömölkre megy. Bárha szegények vagyunk is, ezt az állapotot tűrnünk nem lehet, fejlődésünket biztosítani kell, arról le nem mondhatunk. Hivatkozott a főispánnak arra a kijelentésére, hogy csak a celldömölk —réáicsi vasútvonalnak elsőrangusí- tása és a szállodakérdésnek m-g'felelő rendezése viheti a várost előre. A város a kezdeményezést sem engedheti ki a kezéből. Kéri a polgármestert, hívjon ösz- sze sürgősen értekezletet, amelynek feladata lenne megtalálni a lehetőségeket a szállodakérdés megoldására (Általános helyeslés). Vitéz Tamásy István dr. polgármester köszönetét mondott Farkas Béla dr.-nak, hogy ezt a súlyos, elodázhatatlan ügyet ilyen formában szóvátette és a mozdulatlanságból kilendítette. A szállodakérdés régi fájó sebe Zalaegerszegnek. Az ügynek elindítása most már könnyebb, mert Szép Ferenc önként lemondott a szálloda föntartásáról. Mindenbon osztja Farkas dr. nézetét. Bejelenti, hogy a szaki- előadókat és az ügy iránt érdeklődőket, szakembereket értekezletre hívja össze. Varga Mihály felszólalása után a közgyűlés helj’eslően vette tudomásul a polgármester válaszát. A közgyűlési terem átalakítása. j A polgármester ezután a napirenden nem I szereplő másik kérdést, a közgyűlési terem átalakítását tette szóvá, amellyel a jogi és pénzügyi bizottság is foglalkozott. Wassermann Frigyes műszaki tanácsos ismertette a kérdést részletesen. A megoldásnál figyelembe kell venni, hogy az a helyiség, amelyet a nagyteremhez akarnak csatolni, alacsonyabb, mint a nagyterem, tehát abból amolyan előszoba lenne. A falon három ívet vágnának, azokat oszlopok tartanák. Az előadói emelvény |a nagyterem déli falához kerülne. Ez a rneg'r oldás 500 pengőbe kerülne. Briglevics Károly dr. szólt elsőnek a kérdéshez. A mostani helyzet, hogy a közgyűlési derein nem a város székházában vám sokáig fönn nem tartható, azért csak kisebb kiadásokba menjünk bele. Ha parancsoló szükség nem kívánja az átalakítást, akkor pedig ejtsük el azt- • /- • Horváth István arról szólott, hogy kelp, szálloda, de városháza is kell- Alakítsák át az új városházát szállodává, s a régi városháza megfelelő bővítésekkel maradjon újra székháznak. Jancsú Benedek dr. alapos megoldást ajánl. A nagyteremhez mellékhelyiségek is kellenek. Széli György dr. szerint még ideiglenes megoldásnál is azt keli tekinteni, hogy a képr viselő testület méltó helyen ülésezzék. Belátható időn belül olyan változás nem várható, hogy a gyűlésterem a székházban legyen, de ezt a helyzetet tűrni nem lehet- Az átalakítások legfölebb 1000 pengőig terjedőjének. . Horváth István ismételt fölszólalása után a polgármester nagy kavarodásban tette föl szavazásra a kérdést és 6 képviselő arra szavazott, hogy maradjon minden a régiben. Mivel azonban sokan nem voltak teljesen tisztában az üggyel, abban állapodtak meg, hogy terjesszen elő a műszaki tanácsos újabb terveketEzután áttérhetett a közgyűlés a napirend tárgyaira és Fülöp Jenő dr. javaslatára először Wassermann műszaki tanácsos előlegügy ét vették tárgyalás alá. A jogi és pénzügyi bizottság — mint megírtuk — azt a javaslatot terjesztette a közgyűlés elé, hogy a Gazdakör épületének tervezésével kapcsolatos 2080 pengőt, amit Wassermann fizetett bírói ítélet alapján Svastics Géza keszthelyi építészmérnöknek s amit a város a villamosüzemtől utalt ki előlegképen Wassermannak, a város ne vállalja át- Az ügyet Árvay László dr. tisztifőügyész ismertette s a javaslatot elfogadásra ajánlotta. . , A kérdés körül egy óránál hosszabb ideig tartó vita fejlődött ki, amit Briglevics Károly indított meg. Wassermann nem követett el hivatali mulasztást, vagy gondatlanságot, ezt meg kell állapítani. Legfölebb magával szemben követett el gondatlanságot, mert nem fedezte magát feletteseivel. Wassermann különben pót kér vényt nyújtott be aziránt, hogy 1930 július 1-től, — tehát amikor a villamosüzem gazdátlanná vált — 1933. január 1-ig a villamosüzemnél teljesített szolgalátaiért szavazzon meg részére a közgyűlés jutalmat, amiből az felő- legiet visszatérítheti. Javasolja, vegyék le a tárgyat napirendről és majd a pótkérvénnyel együtt vegyék újra bizottsági tárgyalás alá. Fülöp Jenő dr. jóhiszemű tévedésnek mondja Wassermann eljárását, a kérdést tehát, nem szabad függőben hagyni. Reméli, hogy a Gazdakör egyszer belátja, neki volt haszna és segíti ezeket a költségeket lefizetni., Holczer Ernő az előleg levonásának technikai lebonyolításáról szólKováds Ferenc Fülöpnek válaszolva a Gazdakör helyzetéről szól. Tornyos főszámvevőhelyettes szintén az ügy technikai részével foglalkozik, majd Nagy Lajos és ismételten Holczer Ernő és Láng Nándor szóltak a kérdéshez s a közgyűlés úgy határozott, hogy az ügyet a pótkérvény- nyel együtt újra a bizottság elé utalja. A költségvetés tárgyában érkezett miniszteri leiratot Tornyos főszám- vevöhelyettes ismertette részletesen, amelyhez Holczer Ernő szólott. A tőle megszokott alapossággal beszélt a város helyzetéről. Jóleső érzéssel veszi tudomásul mindenki, hogy fölösleg mutatkozik. Ez elsősorban a polgár- mester és vitéz Szécsi főszámvevő körültekintő munkájának köszönhelő. Sem időt, sem fáradtságot nem kímélnek akkor, amikor a város érdekeiről van szó. A város háztartása zökkenő nélkül megy s a fizetéseket legalább időlegesen biztosítani LudjáOdMinden társadalmi osztálynak nehéz a helyzete, nehéz a városoké is. A bajokon segíteni az adórevízióval lehetne- Ezt a városoknak egyetemlegesen kellene szorgalmaz- niok. A súlyos kamatterheken is enyhíteni kell. Hűtőházak felállítása is lényeges bevételhez juttatja a városokat- A Hangya és a Köztisztviselők Szövetkezeiének bekapcsolásával lehetne ezt a kérdést megoldani nálunk is. A szállodakérdés megoldása is sürgős- Ezt a bankok bevonásával lehetne dűlőre jultalni. Javasolja végül gazdasági és közjóléti osztály fölállítását a megoldásra váró kérdések fel- színentartása végett. Hálás köszönetét mond a főispánnak és alispánnak, akik szívükön viselik a megyeszékhely ügyeit és iparkodnak, amint csak lehetséges, a városon segíteni. Holczer felszólalását a közgyűlés nagy figyelemmel hallgatta végig s élénk helyesléssel és tapssal fejezte ki megelégedését. A városrendezési terveket Wassermann Frigyes műszaki tanácsos ismertette. Előadásában hangoztatta, hogy a városiasítást illetően a város vezetősége már korábban belterületnek nyilvánította azt a részt, amit a tervek szerint városiasítás alá I kell vonni. Briglevics Károly dr. a plébánia mellett megkezdett útról szólott- Ez ennyiben nem maradhat. A pénzügyi palota környékén is rendezési munkálatokat kell végezni. Szóval a félbemaradt kérdéseket meg kell oldani.
