Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-06-28 / 146. szám
4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1910 június 2S. Minta szőlőgazdaság a Csángóban. A Badacsonytól északra húzódó hegyes- völgyes területei nevezi Zala népe Csángónak. Talán, meri a kopár, termékeden terület Tt*g- iölebb csak birkalegelőnek volt jó, mini ahogyan méjg a nyolcvanas években is csak arra használták. Ez a terűjel a herceg Esterházy uradalom tulajdona Az Esterházy hercegi családról pedig tudjuk, hogy nála hagyomány volt mindig az okszerű gazdálkodás s így nem nézheti sokáig az ilyen haszontalan területet, hanem be fogja állítani azt is gazdasági Programm jába.' Mert a hercegi család nem a lóversenyei: favorizálásában s nem külföldi költekezésekben látta életcélját. Ez a főúri család sohasem, tartotta hercegi rangjára lealá- zónak. ha például a malomiparból is kivette részéi s zalai, különösen gyulakeszi malmaiban őröli liszt értékesítését saját kereskedésében bonyolította le. .V hercegi ranggal azt sem tartotta összeférhetetlennek, hogy liszt kereskedésének cégtáblájára odapingállák a hercegi címert s cégfeliratul ez volt olvasható : Herceg Esterházy! Pál malmainak lisztelárusítása. Pontosan így van ! Bizony tanulhatna sok tékozló úrfi hogyan kell a földi javakkal sáfárkodni s azok jövedelmét a köz hasznára fordítani. Ezt a kis el kalandozást (megbocsátja a t olvasó, mert sok panasz hangzott már el bizonyos latifundiumos uraságok ellen, akik. abban szerettek brillírozni, hogy vagy parlagon hagyva, terméketlenségre kárhoztatták földjükéi, vagy az utolsó fillérig eltékozollák k> vedelirüket a közügy kárára. Ezeknek a példáját nem követte az Esterházy hercegi család s tevékenyen kivette részét a nemzeti termelésből s megmutatta, hogy a terméketlen területeken is lehet életet varázsolni. Jele ennek az a körülbelül 100 katasztrális hold virágzó szőlőtelep ott a Csángóban A nemes fajtákkal betelepített szőlőbirtok nemcsak birtokosának, a vidék- munkásnépének is javát szolgálja az ott termelt évi 2500 hektoliteres nemes zamalú aranysárga borral, amely vetekedik Badacsony híres boraival is. Ez a ^zőlő-mintagazdaság egyben iskolája- a vidék kistermelőinek is, ahol megtanulhatják, hogyan lehet gazdaságossá Lenni a szőlőbirtokot még olyan mostoha körülmények között is, mint az utóbbi idők szőlő- és borválsága idején, amikor a bor úgyszólván a kutyának sem kell. Csángó, Csobánc, Badacsony szőlőtermése, bora sohasem maradt gazdája »nyakán«. A csángói szőlő termésének befogadására olyan pince áll rendelkezésre, ahol égy »négyökrös« szekér könnyen megfordulhat s a két óriási 1000 hl. ürtartalmű hordó játszva elfér. A szőlő kimunkálását a legmodernebb eszkor zökkel, hidraulikus sajtóval eszközük. A -közeli és távoli vidék munkás népének tavasztól őszig, sőt télen is (rigolírozás stb-) állandó munkát és keresetet jelent, közöttük azzal a 40—50 hónaposmunkással, akik ha,- vonként két métermázsa gabonát és 15 pengő készpénzt megkeresnek. — Az Esterházy hercegi szőlők vezetéséi Budafokon végzett szakember intézi, aki feladatának emberül meg is felel. Sok olyan mintaszőlőgazdálkodást adjon az Isten, mint azt Csángóban láttuk, akkor nemcsak ;> tej jel-mézzel folyó ország lesz a magyar föld, hanem tüzes borai nedvesítik is a »száraz torkokat . emelik a nemzeti gazdaságot s lesznek javára tulajdonosnak és a munkás népnek. Ennek mi hármashegyi kisbirtokosok ott túl a Csángó déli oldalán csak örülünk, mert ott mindig találunk látni- és tapasztalnivalót. A tapasztalás pedig többet! ér minden elméleti okoskodásnál, mint ahogyan kisgazdáink mondani szokták. Németh János. angol-francia l'ekete-tengeri flottát a vihar szétszórta s részben elpusztította. Egy francia tudós ekkor mutatott rá először, hogy az időjárás vonuló valami s a vihar végigsöpörte egész Európát s ha megfelelő állomás és rendes időjárási szolgálat lett volna Európában, a vihar útját könnyen lehetett volna előre jelezni, s a pusztításokat megelőzni- Ezután kezdődött meg Európában a rendes időjárási szolgálat s azóta megfigyelő állomások hálózzák be ■az egész világot. Ezeknek egy része naponta többször számjeles (schiffrírozott) táviratot ad fel, amelyeket az egyes államok fővárosaiban összeg gyűjtve, rádión továbbítanak s ezeket a különböző államok meteorológiai intézeteiben működő rádióosztályok felveszik. Az időjelző osztály tisztviselői a táviratokat megfejtik s térképekre rajzolják az időjárási adatokat- Egy távirat 30 számból áll s tartalmazza az összes időjárási elemekei, légnyomási, hőmérsékletet, szelet, felhőzetet, légnedvessége 1, csapadékot. Ila ánkban körülbelül 950 állomás van s ezekből 130 naponta sürgőr nyöz. Nálunk mindennap kétszer készítenek időjárási térképet, délelőtt és este. A térképekre rárajzolják az egész európai szárazföldről, Ázsia és Afrika egy részéről, a tengeri hajókról, hegyi állomásokról, repülőgépes, valamint műszeres ballon felszállásokból származó magas légköri adatokat. Egy térkép körülbelül 25—30.000 számadatot, illetve jelel tartalmaz. Az egyidőben észlelL adatok alapján készült térképeken látható egész Európa időjárásának minden mozzanata egy bizonyos időpontban. Az intézet tisztviselői tudományos módszerekkel e térképek alapján következtetnek a várható időjárásra, amelynek beválási százaléka a rádió, a nemzetközi együttműködés, a magas légköri kutatások fejlődésével, általában a meteorológiai tudomány és hírszolgálat,, haladásával egyre tökéletesedik. A háború megbízhatatlanná tette az időjóslást. Hogyan készülnek az időjárás- jelentések. Az idei rendkívüli tél és az utána követ- i kező rendellenes tavaszi időjárás az eddigi- j nél is nagyobb mértékben tereli mindnyájunk figyelmét az időjárásra. »Az idő a gazda« — mondja a közmondás — és az idén különösen érezzük énnek súlyát. A téli fagy és az árvizek állal megkímélt növényzel a hideg, borult, napfényben szegény, túlságosan esős időjárásban rosszul fejlődött s részben tovább pusztult. Többfelé újabb árvizek pusztítanak. Már pedig a mai európai háborús helyzetben sokkal nagyobb érdekek fűződnek a jó terméshez, mini máskor. A gazdák, közgazdák nagy érdeklődéssel figyelik a rádióban, s újságokban a Meteorológiai Intézet időjárásjelentéseit. Az intézetben sűrűn cseng a telefon, s a türelmetlen érdeklődők nem tudják, hogy a háború milyen nehéz helyzet elé állította az időjárási szolgálatot. A nagy érdeklődés közepette nem lesz érdektelen, ha röviden megemlékezünk arról, hogyan is készülnek a Meteorológiai Intézet időjárásjelentései. Sokan azt hiszik, hogy a fölötte változó és szeszélyes időjárás egy helyen születik,j változik és múlik s épen ezért elegendő az időjárás jelenségeit egy helyen megfigyelni ahoz, hogy az időjárás további alakulására következtethessünk. A népies időjárási szabályok, amelyek apáról fiúm, nemzedékről nenv- zedékre szállnak, részben nagyon sok értékes megfigyelésről tanus kodnak s egy részüket a 'tudomány is felhasználja, azonban leginkább abban a hibában szenvednek, hogy csupán egy bizonyos hely időjárásából következtetnek a várható időjárásra. Ezzel szemben a valóság az, hogy az időjárás nem egy helyen születik és múlik el, hanem vándorló jelenség s nem elég a barométert, a felhőket, az ég alját, az időjós házikót, stb. egy helyen megfigyelni, hanem egész országrészek, sőt világrészek időjárását ismernünk kell ahoz, hogy a szeszélyes időjárásban uralkodó \ törvényszerűségeket fölfedezhessük. A mostani háború az időjárási szolgálatra súlyos csapást mért. ugyanf- is az' összes hadviselő államok be\- szünietlék a táviratozási, nehogy azokat az ellenség salát céljaira felhaszr nálhassa. Az időjárásnak és az ebbői következtethető várható időjárásnak ugyanis hadviselés szem pontjából igen nagy és mondhatni sokszor döntő jelentősége van. főleg légi támadásoknál. Ezért az időjárás háborús államoknál szigorú hadititok s közlése súlyosan büntetendő cselekmény Jelenleg az északi és nyugati államokból semmiféle adat nem érkezik, ami nálunk azért nagy csapás, mert időjárásunk kormányzása főleg nyugatról történik. Olaszország is beszüntette az adatok küldését, amint belépett a háborúba. Ennélfogva az időjárási prognózisok beválási százaléka a háború óla hanyatlott s ha a jelenleg még semleges államok is beavatkoznának a háborúba, sajnos, tovább hanyatt lanék. A hiányos és bizonytalan időjárási jelentések oka tehát nem a meteorológusokban), hanem a háborúban keresendő. K. I. >»>o««« Hévizf ür>dőn Varga Mihály volt Lakics>féle étteremben minden este »Így Veres Lajos budapesti cigányprímás és zenekara muzsikál. Kitűnő borok. Állandóan frissen csapolt sör. Olcsó jó szobák. Telefon Hévizszentandrás 24. 1854-ben, a krimi háború idején,'az egyesült »»»o«««
