Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-06-26 / 144. szám

XXIII évfolyam. 144. szám. 1940- június 2(>. SZERDA., Apa 8 fiilép Peleiős szerkesztő : Herbolv Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyi-lér 4. kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Teleíonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Pétéin halotti beszéde. Most, amikor nyilvánosságra hozták a fegy­verszüneti szerződéseket, amelyek teljesen né­met és olasz hatalom alá hajtják a béke- g szerződésekig a régi, büszke Franciaorszá­got, nem tartjuk érdektelennek, hogy visz- szaemlékezzünk Pélain halotti beszédére. Mert a bűnöktől, ellenségtől letarolt Jeruzsálem nagy Jeremiásaként magaslik ki a legyötört Franciaország fölött a marsall-miniszterel- nök : Bétáin nemes alakja. Tragikus külde­tésében egyszerre idézi föl a múlt dicsőségét a jelen szörnyű megaláztatásával. Pélain, aki Verdun ércfalas városából látta két évtized előtt Németország összeomlását, ma Bordeaux kikötővárosából szemléli a váratlanul gyors német lerohanástól letiport Németországot Nem csoda tehát, ha nemzetének friss sírja fölött mondott halotti beszédében a nemzet halálának okait tárta föl előttünk. S mivei katolikus ember létére hisz a feltámadásban — nemzete feltámadásában is, azérL a halál okainak feltárásával egyúttal a feltámadás csíráit is el akarja hinteni honfitársai szívébe. Megrendítően szól a halotti beszéd a ha­lált okozó nemzetgyilkosság vádjai : 1- keve­sebb jóbarát, 2- kevesebb gyermek és 3. az élvezet szellemének diadala az áldozatkészség1 szelleme fölött Nem kutatjuk, amint Pétain sem részle­tezi, miért van ma kevesebb jóbarátja Fran­ciaországnak. De nem kételkedhetünk, hogy ennek okai a versaillesi békeszerződésekben rejlenek. A népek elnyomása, a gőg, a győze­lem jogottipró kihasználása soha sem adott jóbarátokat a győzelmükre s erejükre föl­tétlenül büszke nemzeteknek a történelem' során­j'Kevesebb a gyermek«, mondja el Pélain marsall kíméletlenül vádját saját nemzeté­nek szemébe. Keserű szemrehányás, mélyen a nemzet belső erkölcsiségébe bevilágító vád, amelynek magva az, hogy a Szent Lajosok, a Nap-királyok, a Napóleonok országa önmaga ásta meg sírját a nemzetirtó bűnnel, am elv­ivel erkölcsi erő hijjában nem tudott meg­küzdeni. S ennek a bűnnek hatása kiterjedi a jövőre. Elvérzett Franciaország if júságának legjava. Sok gyermek nem volt azelőtt sem, most virága holtan fekszik a harctereken, ki fogja azt pótolni ai jövőben ? Ez a vád a fran­cia nőket, a francia anyákat érinti. De Pétain vádja nemcsak vád saját nem­zete ellen, hanem intelem Európa minden né­pének, Európa egész értelmiségének, a mienk­nek is. Ahol vannak hivatalok, amelyek sze­mélyzete együttvéve sem tud annyi gyermeket felmutatni, ahány személyből a hivatal áll, ott az értelmiség még önmagát sem, annál ke­vésbé tudja fentartiani a nemzetet. Ez az ér­telmiség1 csak az élősdi szerepét jáLsza a nem­zet életében, mert, hogy ki nem hal, azt csak a népben rejlő egészséges magnak kö­szöni, amelyből kiegészíti megritkult sorait, de sajátmaga nem teljesíti kötelességét a ha­zával szemben. Hazafis ág elsősorban erkölcsi erőt jelent, erkölcsi erőt a családi életben-, Jaj, ha egyszer a métely nagyobb rétegeket fertőz meg a francia nép körében ! Akkor már nem lesz utánpótlása az értelmiségnek a nép fiai közül s mi is arra a sorsa jutunk, amiért Pétain marsall saját nemzetét vádolja. , A bajnak szociális gyökerei is vannak, de elsősorban erkölcsi természetűek. Nagy éles­látással mondja azért a marsall, hogy »az élvezet győzött az áldozatosság fölött« Nem lehet naggyá tenni egy nemzetet és fentar- tani nagyságában áldozatok nélkül. Ezt bizo­nyítja az a nép, amely ma diadalát üli a ver­saillesi békediktátor fölött- Nem a nemzeti szociálizmussal kezdődött ez a titáni munka, amelyet a német nép végzett saját maga talpraállításában, hanem azonnal az össze­omlás után. A német nép jelleméből fakad. Ebben utánozzuk ; a keret nem lehet azonos, de az erő : igen. Az élvezet győzött az áldozatosság fölött a francia családban : azért »kevesebb a gyer­mek ■ Lehetetlen egészséges nemzeti életet Berlinből jelentik : A francia csapatok a főparancsnok utasítására tegnap éjjel minde­nült letették a fegyvert,, az olasz és német hadsereg pedig megkezdte elhelyezkedését azokon a területeken, amelyeket a fegyverszü­neti feltételek kijelöltek. A német-francia fegyverszüneti szerződést a compiegnei erdőben június 22-én német nyári időszámítás szerint 13 óra 50 perckor, az olasz-francia fegyverszüneti szerződést pe­dig Rómában június 24-én 19 óra 15 perckor írták alá és 25-én este hozták nyilvánosságra. A németek részéről Keitel vezérezredes, az olaszok részéről Pietro Badoglio tábornok, a franciák részéről Huntzinger hadseregtábor­nok írták alá és kedden este hozták nyilváp nosságra. A német-francia szerződésnek 24, az olasz-franciának 26 pontja van. A szerződések szerint német csapatok ál­tal, már megszállott és még megszállandó te­rületeken a Németbirodalom gyakorolja a megszálló hatalom valamennyi jogát- A fran­cia kormány kötelezi magát, hogy azokat a rendelkezéseket, amelyek e jogok gyakorlá­sából folynak, minden eszközzel támogatja és végrehajtja. A német kormány szándéka az, hogy a nyugati part megszállását az Angliá­val való ellenségeskedések megszűnése után a feltétlenül szükséges mértékre korlátozza. A francia kormánynak jogában áll, hogy kormányzati székhelyét,, ha kí­vánja. akár Pár is ha is áthelyezze, A francia szárazföldi, vizi és légi véderő még meghatározandó határidőn belül lesze­relendő- Ez alól csakis azok a kötelékek men­tesek, amelyek a belső rend fen tartásához szükségesek. Ezeknek erejét és felfegyver­zését Németország, illetően Olaszország ha­tározza meg. A szerződés rendelkezik mindennemű harci eszközöknek átadásáról. Ünnepélyesen kijelenti a német kormány, hogy a francia hadi flottát, amely a német ellenőrzés alatt álló kikötőkben van, nem szándékozik a há­borúban a maga céljaira felhasználni olyan egységek kivételével, amelyek a partőrzés és az aknaeltávolítás céljaira szükségesek ; to­vábbá riem szándékozik a békekötéskor a i felépíteni arra a felfogásra, hogy a házasság csak az élvezetért van. Azért a vád nemcsak az anyákat, hanem az apákat, a férfi tisztán élvezetet kereső sexuális életét is érinti. És; érdekes az a tünet, hogy ugyanott, ahol a család erkölcsi ereje sorvad, a legnagyobb az ellenállás a korszerű szociális reformokkal szemben is, amelyek a »kevesebb gyermek« jelenségének másik oka és forrása is. Pétain gyászbeszédének szavait győző és legyőzött egyaránt vegye tudomásul : mert az abban megállapított halált okozó kórtü­netnek szemünk elé varázsolása megadja a múló még oly nagy jelentőségű politikai ese­mények szintjét is és az általános emberi törekvés vezérfonalait rajzolja meg előttünk. francia hadiflottára igényt támasz­tani. A repülőkre és rádiókra is kiterjed a szer­ződés. Az átadandó anyagoknak rongálásáért kártérítés jár. A közlekedési utakat és esz­közöket a franciáknak rendbe kell hozniok. A megszálló csapatok ellátásának költségeit a francia kormány viseli. A francia kormány kötelezi magát, hogy a rendelkezésére álló véderőkkel semmiféle ellenséges ténykedést nem fog kifejteni. A francia kereskedelmi hajóknak további intézkedésig kikötőiket elhagyni tilos. A repülőgépek eltiltandók attól, hogy a francia területeket elhagyják és Németország rendelkezésére bocsátandók. A meg nem szállott francia területen az összes rádió beszünteti leadását. Az átmenő forgalmat a követelt terjedelem­ben Franciaország teljesíti Németország felé. A német polgári és hadifoglyokat át kell adni, a francia hadifoglyok békekötésig német fogságban maradnak. Ez a szerződés a békeszerződés megköté­séig marad érvényben, de Németország előbb is felmondhatja. Az olasz szerződés bizonyos területi ren­delkezések kivételével nagyjában megegyezik a német szerződéssel. PÉTAIN TÁBORNAGY RÁDIÓBESZÉDE. Géniből jelentik : Pétain tábornagy francia miniszterelnök a francia rádióállomások köz­vetítésével kedden este fél lö-kor rádióbeszé­det mondott. Röviden ismertette a fegyverszü­neti feltételeket • és összetartásra, valamint! építő munkára hívta fel a francia népet. Rámutatott arra, hogy a németek óriási fö­lényben voltak a francia hadsereg felett, amely vitézül harcolt, de Í50 német hadosztály nyomásának nem tadott ellenállni. Ityen körülmények között a francia kor­mány számára nem maradt más választás, mint tárgyalásokat kezdeni a fegyverszünet­ről. Franciaország katonai becsületén nem esett csorba. Uj rend kezdődik és megkezdődik az egész vonalon az építő munka — fejezte be rá­dióbeszédét a miniszterelnök. ’ ^ Hetiden este nyilvánosságra hozták a fegyver- szünet! szerződéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents