Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-06-22 / 141. szám
XX111 évfolyam. 141. szám. Ára 8 fillér 1910. június 22. SZOMBAT. ZALA*EGY Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A mm gyár- élet egyik régi tájé »eiseA távoli történelmi idők, II. Endre király, óta, mint a nyílt seb vérzik a magyar élet testén a csángó-kérdés. Keserűen érdekes, ' hogy a tej jel,-mezzel folyó' magyar Kánaánból még a legrégibb magyar múltban számosán vándorollak ki, főképen Erdélyből magyarok és székelyek Moldvába és Havasalföldre. Bizonyára nem jókedvből. Hajtotta őket a kenyér kérdés. Ez a kivándorlás II- Endre korától később is folytatódott s az 1426 és 149Q-es években Csik-megyéből és Marostordából is sokan vándoroltak ki a termékeny és gyér lakosságú aldunai részekre. Mária Terézia és II. József uralkodása alatl is sok volt a panasz a kivándorlás miatt- Csak Moldvában és a Havasalföldön 70 ezerre tehető a kivándoroltak száma. Más részeken is nagy volt a magyar letelepülés. Ahány kivándorolt testvérünk hagyta el a hazát a megélhetésért, annyi súlyos vád a magyarság akkori vezetői ellen, akik tűrték a nagy vérveszteséget és, tétlenül nézték, hogy, idegenfajú népek, főleg az oláhok ezrei szivároglak be s vették birtokukba a magyar földet. Ez a lázas seb a múlt század végén már szinte epidémiává fajult el, üszkösödése pedig a trianoni megcsonkításkor állott be, aminek árát ma is siránkozva fizetjük. Hogy mennyire csak a kenyérkérdés vitte idegenbe az akkori magyarságot, jele ennek a magyarsághoz . való ragaszkodásuk, hogy a vadidegenben is a települő községeket jóhangzású magyar névre keresztelték el. Bukovinában : Andrásfalva, Hadi kialva. Boldogfalva, Magyarfalva, Józseífalva, Istensegíts,' Istenfogadjfalva varinak. Katolikusok részére régebben magyar püspökség is alakult, gondozásukat pedig lelkes magyar papok látták el. A felhangzó panaszok mellett a magyarság nagyon csekély érdeklődést mutatod a kivándoroltak sorsa iránt- A később Somsich József vezetése alatt álló Csángó-Magyar Egyesület sokat lett érdekükben s visszatelepítésükre törekedett, de — és ez jellemző a magyar mentalitásra — érdeklődés és támogatás hiányában ez az egyesület is kénytelen volt működését beszüntetni. A feloszlott egyesület hiányát pótolta a másik alakulás : a Szent László Társaság s támogatta adományaival, könyvekkel s lelkes magyar papok kiküldésével a csángó-magyarokat. Jó lenne, ha a magyar társadalom megszívlelné Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspöknek a Szent László Társulat idei közgyűléséből hozzáintézett szózatát s melegebben karolná fel a csángók ügyét s iparkodnék mulasztását jóvátenni azzal, hogy újra felvetné a csángók vissza telepi lésének egyszerre abbamaradt kérdését. Ezt a kérdést időszerűvé is tenné az itthon most folyamatban lévő telepítési akció. Nem vagyunk ugyanis olyan sokan, bogy annyi sok ezer magyar testvérünket nélkülözhetnénk. A magyar püspöki kar évenként Szent László király ünnepén — június 27- — gyűjtést rendel el a templomokban külföldre szakadt véreink s főképien a csángók támogatását vállaló Szent László Társulat javára. Használják ki ezt az alkalmat a lelkipásztorok, magyarázzák meg híveiknek, hogy a Szent László Társulatnak szánt filléreikkel és pengőikkel csángó-magyar testvéreinken segítenék s hívják fel figyelmüket, hogy ez nem csupán vallásos, vagy karitatív kötelesség, hanem nagy nemzeti érdek is. Vármegyénk mindig az elsők között az élen halad, ha nemzeti ügyről van szó ; laA Führei*, mint legfelsőbb parancsnok, tegv- nap délután 15 óra 30 perckor (budapesti idő szerint 14 óra 30 perckor) a véderő egyes részeinek főparancsnokai jelenlétében fogadta a fegyverszüneti feltételek átvételére érkezeit francia küldöttséget. A fogadáson német részről jelen voltak Huntzinger tábor;- j nők, a legfőbb francia haditanács tagja, Ber- geret légügyi tábornok, Le Luqu altábornagy, Noel nagykövet. A Führer a fegyverszüneti feltételeiket a compiegnei erdőben ugyanab\- ban a vasúti kocsiban adta át, amelyf • ben Foch tábornagyf 1918. november IFén megalázó körülmények között diktálta a német tárgyalóknak a fegyverszünetet. , A compiegnei erdőben -lefolyt aktus megszüntette a német fegyver becsülete elleil elkövetett jogtalanságot. A becsületes harcban megvert ellenséggel szemben tanúsított eljárás méltóságával ellentétben ál’ottak az örök gyűlöletet terjesztő emlékművek, — amelyek azokon a helyeken épültek, ahol egyekor a gall alávalóság gyalázta a le nem győzött hadsereget. > i Keitel vezérezredes, a véderő főparancsnokság főnöke. Hitler megbízottja, a fegyverszüneti feltételeket felolvasta. A nyilatkozat, amit a Führer nevében telt, többek között a kővetkezőket mondja : Franciaország hősies ellenállása után a véres csaták szakadatlan sorozatában győzetett le és omlott össze- Néj- metországnak ezért nem az a szándéka, hogy ilyen bátor ellenséggel szemben fegyverszüneti feltételeknek, vagy a fegyverszüneti tárgyalásoknak gyalázkodó jelleget adjon A német követeléseknek az acéljuk, hogy 1. megakadályozzák a harc újrakezdését, 2. Németországnak megadjanak minden biztosítékot, hogy tovább folytathassa a rá<- kényszerített háborút Anglia ellen, valamint, hogy 3- megteremtsék a feltételeket az új béke kialakítására, amelynek lényeges tartalma a Németbirodalommal szemben erőszakkal eli- követett jogtalanságok jóvátétele lesz. A bevezetés felolvasása után a Führer a Deulschlandi-dal hangjai mellett elhagyta a tárgyalás színhelyét tag, aki a legközelebbi megyegyűlésen felveti a csángók visszatelepítésének kérdését, amit a béke visszatérésével minden nagyobb nehézség nélkül meg is valósíthatnánk. Nemcsak számbeli gyarapodásunkat jelentené, ez a visszatelepítés, erkölcsi értékünket is növelné a világ előtt- Vele pedig egy régi fájó sebünk gyógyulna be. Mentsük meg magyar testvéreinket, a csángókat, különben elnyeli őket az oláh tenger, ha már nem tudnak ellenállni az eloláhosíló törekvések hullámverésének. Németh János\ A compinei aktus befejezése után Hitler a következő parancsot adta ki : 1 A történelmi étkező kocsit, a gall győzelmet megörö- kítő emlékművet és emlékkövet Berlinbe kell szállítani 2. Azokat a köveket, amelyek megjelölik azt a helyet, ahol 19l8rban a tárgyaló küldöttségek vonalai álltak, meg kell semmisíteni 3. Foch tábornagy emlékművét ép állapotban kell hagyniRóma, június 22. Ai Slefani>-iroda jelenti : Ä Messagero vezércikkében rámutat arra. hogy most épen olt könyörögnek fegyverszünetért a legyőzőit franciák, ahol 22 évvel ezelőtt a katonailag le nem győzött Németországot megalázták. Franciaország most elveszti veszető szerepét és Európában csak másodrendű jelentőségű állam lesz. »»» o ««« Késik az aratás. A most kiadott vetésjelentés szerint azt országban az aratások 14—15 nappal később kezdődnek, mint rendesen. 1 > > -- C < « Na gy árvíz Erdélyben Bukarest, június 22- A szolnok-dobokal Csák községben óriási árvíz pusztított- 45 lakóház összedőlt. Eddig 25 ember eltűnt. Ötöt kimentettek. »»» o ««« Varga miniszter és Karafiáth főpolgármester Belgrádban. Béig rád. június 22. A MTI jelenti : Varga József ipar- és kereskedelemügyi miniszter feleségével és Karafiáth Jenő főpolgármest- terrel ma réggel megérkezett Belgrádba, ahol Andres jugoszláv kereskedelmi miniszter fq- gadta őket. i>> o <<< lan akad most is törvényhatósági bizollsagi Ahol a franciák 22 évvel ezelőtt megalázták üémétorszégof. . . Compiegnei erdő : Német Távirati Iroda :
