Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-06-08 / 129. szám
XXIII évfolyam. 129. szám. A*»a 8 ffiS'áí* 1910- június 8. SZOMBAT. r—nrT" - nj ZA LAftEGYE | Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-íér 4. Teleíonszám : 12S. Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előíizeiési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 nenöő. — Hirdetések diiszabás szerint. CgységeseBB Curópa f Lehetetlen, megrendülés nélkül elmenni a legutóbbi belek eseményei mellett- Ebben a szörnyű küzdelemben mindkét fél tömegei rendkívüli erkölcsi erőről tesznek bizonyságot. Ahogy az ellenfelek egymásról is elismerik : hősiesen és végzetükben megnyugodva teljesítik kötelességüket- Mi nem tehetünk mást: tisztelettel és részvéttel gondolunk azokra, akik meghalnak, míg mi tovább élünk ; hálát adunk Istennek, hogy e küzdelem nélkülünk folyik le, de készen vagyunk arra is, ha számunkra is ütne a kötelességbel- jesílés órája, mi is becsülettel teljesítjük kötelességünket. * A mai háború mögött is ott van az á törekvés, ami minden háborút kísérni szokott : az ellenfelek úgy akarják a harcot befejezni, hogy többet ne kelljen harcolniok, hogy győzelmük tartós békének legyen a biztosítéka. Mindketten egyetlen biztosítékot ismernek csupán : saját hatalmuk megerősítését s az ellenfél tartós letörését Úgy látjuk, ebben a háborúban egyre határozottabban kezd jelentkezni egy olyan gondolat, amely a legutóbbi száz esztendő harcaiban nem szerepelt ugyan, de mégis nagyon régi : az egységesebb Európa megszervezéséinek a gondolata. A mai Európa elődje, az ókori civilizált világ politikailag egységes volt- Perzsiától Britanniáig a bámulatos politikai művészettel megszervezett római birodalom uralkodott és egyesített magában mindent, ami akkoriban a kultúrált világhoz tartozott. Rómán kívül csak felderítetlen, ősállapotban lévő barbár tömegek éltek. Ennek az egységnek megteremtése valóban olyan teljesítmény volt, hogy nem csoda, ha a szétbomlott antik világ örököseinél, Európa új népeinél az egyesülés eszméje még sokáig kísértett. Ez annyival, is inkább természetes volt, mert a birodalom egyháza, a kereszténység, az összeomlás után is egységes maradt és épen ez az egyház gyúrta újból egységes kultúrájú masszává a birodalmat széthomlasztó, beözönlőd különféle népeket. hódoltságot s ezen keresztül megteremteni a belső egységet. Európa népéinek túlnyomó, többsége azonban független maradt s az új kor karakterét már nem az ősi egység, hanem az azonos kultúrájú népek szuverén egymásrautaltsága határozta meg. A név és a cím, azaz:a gondolat azonban Nagy Károly után is még ezer évig megmaradt, a római birodalom és »a római császár« csak 1806-ban tűnt el, s akkor is csak azért, hogy helyet adjanak egy újabb hatalmas kísérletnek, a Napóleonénak. Napoleon maga is bevallja, hogy hadvezéri pályája kezdetén csak Franciaország védelmére mert gondolni, csak később, amikor páratlan.katonai sikerei nyomán szinte minden fizikai és lelki ellenállás megszűnt vele szemben, lett benne uralkodó cél a nagykárolyi gondolat : az európai egység1 helyreállítása. Hogy mennyi őszinteség volt Napoleon szavaiban és mennyi bennük a mentegetőzés a kiöntött vérért, végeredményben mindegy : a kontinens túlnyomó nagy része uralma alatt tényleg egyesült. Oroszországtól nyugatra csak két állam, a Habsburgok összezsugorodott állama és a szintén összezsugorodott Poroszország őrizték meg különállásukat. E nagy kísérlet bukása után több mint száz A Szentatya nem Rómából jelentik : A Stampa vatikáni jelentése szerint a szentszéki államtitkárság közölte a Vatikán mellett akkreditált diplomaták1 kai, hogy abban az esetben, haj a politikai események következtében valamelyikük nem maradhatna Olaszország területén, a Szentszék Vatikánvárosban ideiglenes szállást bocsát rendelkezésére. Ugyanakkor a vatikáni kormányzóság szigorú intézkedéseket hozott a vatikánvárosi múzeumok és magánlakások évig nem volt szó többé az egyesült Európáról- A szuverén nemzetek féltékenyen őrizték függetlenségüket s általában megbecsülték egymás függetlenségét is. Most, ebben a háborúban kezdünk megint hallani a régi gondolatra emlékeztető szavakat. A nyugati hatalmaknál is fel-felbukkan az Egyesült Európa eszméje, mint végső hadicél és a német élettér elmélet is ehez hasonló törekvést jelent. Bár úgy látjuk, hogy most még mindkét részen inkább csak ötletekről, mint kész tervekről van szó, annyit azonban már most is ki lehel venni, hogy a szövetséf- gesek ezt az egységet az európai szolidaritási eszmekörébe beilleszkedni tudó valamennyi nép önkéntes együttműködésére szeretnék felépíteni, Németország pedig néhány vezető nagyhatalom szektorává osztva Európát, s egyelőre ezeken belül az illető nagy nép uralmával kívánja világrészünket, ha nem is teljes, de a mai fölaprózottságánál kétségtelenül nagyobb egységekbe tömöríteni. Annyi bizonyos : ezt a szörnyű küzdelmet, ami most Nyugaieurópában folyik, nem lenne helyes csupán értelmetlen mészárlásnak látni ; itt mindnyájunkra, egész Európára nézve életbevágó fontosságú gondolatok mérkőzéhagyja al Rómát. elsötétítésére, hasonlóan a Rómában foganaí- tosított rendszabályokhoz. XII. Pius pápa kijelentette a Stampa tudósítása szerint, hogy semmi körülmények között se hagyja el Rómát. A Tribuna washingtoni jelentése szerbit a Fehér Házban határozottan megcáfolják az amerikai sajtónak azt a hírét, amely szerint Roosevelt elnök menedéket ajánlott volna fel a Szentatyának az Egyesült Államok területén Spanyolország követelései Spanyolországban a menekülők nagy töt- I szerint Spanyolország ismét magának köve- mege miatt már csak ritka esetben adnak vi- teli azokat a városokat és szigeteket, amelyek zumot. még mindig spanyolul beszélnek. Beszámol Madrid, május 8- Az Information című lap * a lap a spanyol nép nagy csatájáról. seről van szó. ' (—) Hirek a németek második nagy offenzivájáről. A legerősebb törzs, a germán, próbálta meg a szétbomlott polilikai egységet is újból helyreállítani s uralkodójuk, Nagy Károly, párszáz éves zavar után újból császárt adott a világnak : Rómában császárrá koronáztatta magát Jellemző az antik szuggesztió erejére, hogy az új emberek nem egy új birodalmat akartak alapítani, hanem a régit szerették volna [felújítani s utódainak országát kerek ezer esz]- tendőn át nem német birodalomnak, hanem ia német nemzet római birodalmának nevezték. Nagy Károly utódai így a Czézárok és Augustusok utódainak, a királyok urának igényével léptek föl, a császárság azonban piiszta cím maradt- Az új császárok népéből pedig — úgylátszik — hiányzott az ősró- tmaiak birodalomszerző és szervező képessége. Kisebb népeket ugyan időnként uralmuk alá tudtak vonni, de még ezekkel szemben sem tudták követni a római példát: nem tudták szívesen vállalt állapottá változtatni a Róma, június 8. A Stefani harctéri jelentése a következőket közli : A németek első áttörése Abevillnél történt és a német csapatok átkelve a Sorneon, sikeresen nyomulnak előre. A második részen a németek elérték a Soissons és Compiegne közötti magaslatokat. A legerősebb ellenállást a szövetségesek Amiens és Peronne között fejtették ki, ahol a németeknek csak 2—4 km. teret sikerült nyerniük. A párisi légügyi hivatal jelentése szerint a repülők bombázták az utánpótlási osztagokat. London, yunius 8- Katonai szakértők szerint a németek offenzívája nem volt olyan eredményes, mint az előbbi, de azért óva intenek minden túlzott optimizmustól. Várják a Kanadából elérkezett gépiek megérkezését. , Az Esti Újság római jelentése szerint 1 moszkvai hírek beszámolnak arról, hogy Lebrun francia köztársasági elnök valószínűen rövidesen lemond. * Elterjedt hírek szerint az Oise völgyében, kezdik meg a németek a főrohamot Páris ellen. Páris, június 8- Hivatalos jelentés szerint az ellenség tovább nyomul előre. A helyzet változatlan- * * ( [.>) O €€€<
