Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-06-07 / 128. szám
XXIII. évfolyam. 128. szám. At*a 8 fillér 1910- június 7. PÉNTEK.' Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Telefonszára : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint« A trianoni béke egyéb sok más esz (jelensége mellett az olyan, magától értetődő és természetes adottságokat is múló értékű, politikai célzatok érdekében igyekezett felszabdalni, mint amilyen például ia vizek folyásának ősi rendje. Minden józa,- nul gondolkodó ember már a békemű inegi- teremlésének pillanatában látta, hogy csupán idő kérdése, amikor a természet gravitációs ereje fogja kikényszeríteni a dolgok új és. észt- szerű rendezését s a trianoni mederszabályozás példátlan történelmi logikátlanságának végső felszámolását. A természeti erők érvényesülésének csak egy újabb, döntő erejű ténye volt az április 17ri egyezménynek sziikségt- szerű bekövetkezése. A Duna vízének idei, vad áradása, lánoottépő, türelmetlen lázar dása még szimbolikus erővel is aláhúzta azt a Lalán utolsó, nagy történelmi figyelmeztel- tést, amit a természeti Igazság ereje küldött a táj népeinek : egyértelmű és közös feladat a dunavölgyi nemzetek számára a Duna őrzése és észszerű, szeretettel teljes ápolása annak a természetes kapcsolatnak és egymásrautaltságnak, (amit a »vén Iszter« teremtett meg a partjai mellett élő népek között. Ennek a történelmi igazságnak, amelynek elsősorban gazdasági indokoltsága van, politikai képviselője és érvényesítője ezer éven át a magyar államgondolat volt. Most, —1 minden jel szerint — meg kellett ezt az igazságot tajnulniok olyan fiatalabb öntudatú nemzeti társadalmaknak is, amelyek húsz! év óta mindent elkövetnek ennek a [crmetszeti rendnek megcáfolására. Csak a külföldi lapvélemények alapján értesültünk arról, hogy Európa milyen feszüli érdeklődéssel figyeli a Duna eme ősi, természeti igazságának további érvényesülését- Természetes, hogy főleg és elsősorban az olasz sajtó szentel igen nagy figyelmet a dunai-, völgyi államok közötti új viszony fejlődésének. És kétségtelen, hogy a négy érdekelt dunavölgyi állam közül Jugoszláviában érezr ték át a legtökéletesebben azt, a magyar oldalról már régebben hirdetett gondolatot, hogy a gazdasági együttműködésnek jellege nem annyira az árúcsereforgalom elmélyítésére irányuló törekvés legyen, hanem inkább az azonos gazdasági berendezkedésből adódó az a körülmény, hogy ezek a népek igyekezzenek a maguk termékeit közösen értékesíteni. Szüntessék be tehát az egymással való konkurálást és törekedjenek inkább arra is, hogy gazdasági lehetőségeik fejlesztésében egyezzenek meg egymással, hogy ez megfer leljen az egységes gazdasági érdek követelmér nyeinek. Meg kell állapítanunk, hogy ennek a felfogásnak úgy nálunk, mint a jugoszláv közélet vezetői körében igen sok hirdetőije, van. A Duna igazságának érvényesülése érdekér ben azonban minden mesterséges erőfeszítésnél határozottabban dolgoznak a; kor törtér nelmi körülményei és a gazdasági törvény- szerűségnek föl nem tartóztatható energiái. Az az elszánt küzdelem, amit a szembenálló hadviselő érdekek folytatnak a dunavölgyi táj hegemóniájának biztosítása érdekében, bizonyára minden dunamenti országban gondolkodóba ejtette már az összes gazdasági tényezőket. Bizonyos, hogy mindenütt látják, mennyire biztonságosabb volna a dunavölgyi államok általános európai helyzete, ha ezek1 az országok már a háború kitörése előtt meg tudtak volna egyezni egymás között bizonyos közös gazdaságpolitikai irányvonalban, amelyet azután teljes egyértelműséggel igyekezhettek volna érvényesíteni. Könnyen elképzelhető, mennyivel kisebb gondot okoznának most ezeknek az országoknak a különböző oldalakról irántuk megnyilvánuló gazdasági követelések, ha azokkal szemben már egysét- ges elv szerint, egységesen léphetnének föl. Ma már pontosan tudják — legalább is a józan és messze bbtávl a tú gazdasági kopop nyák — Budapesten épen úgy, mint Belgrád- ban, de Bukarestben és Szófiában is, hogy, ez a terület mindaddig csupán »bevásárlási telep« lesz, amíg az érdekéit országok különi- külön, sőt egymás ellen licitáló gazdasági politikát csinálnak, de tudják azt is, hogy az egész Dunatáj rögtön az »öntudatos eladó« rangjára emelkednék, mihelyt megteremtődd nék az okos, a közös érdekeket közösen védő összeműködés. Heves harcok a német és francia csapatok között. Róma,, június 7. Amiens, az Aisne és Soitf- sons környékén a francia ellenállás igen beeves, azonban a németeket ez nem nagyon gátolja az előrejutásban. A francia katonák száma kevés és Weigand tábornok kénytelen lesz a Páris védelmére visszatartott csapatokat harcba bocsátani. Páris, június 7. Havas jelentés : A francia csapatok erősen harcolnák Abeville, Montdi- dier, Airaines környékén és az Oise folyó mentén. Páris, június 7. Angol repülőgépek bombáztak több német gépiét, fontos utakat és olajtartályokat. \ London, június 7- A Sommenál folyó heves harcok során a francia csapatok kénytelenek voltak visszavonulni. A francia csapatok a flandriai nagy harcokat még nem tudták kiheverni. Páris, június 7. Havas. A La-Manche csatornától kezdve széles vonalon tart a nagy, harc. Számítanak arra, hogy nagyon nehéz lesz a győzelmet elérniök, de mindenre el vannak szánva, hogy megnyerjék a háborút, amely nagyon kemény feladatnak ígérkezik. Róma, június 7. A Stámpa úgy véli, hogy {ha a németeknek sikerül most induló támadás as, akkor ezzel olyan döntő csapást mérnek a szövetségesekre, hogy azok már nem nyerhetik meg a háborútAz Esti Újság írja, hogy a németek a motoros erőikkel már az első napon áttörték a Weygaiuí-vonal at, amelyet olyan erősnek hir* dettek. Az első napon utat nyitottak maguknak Páris felé. A Weigand vonal áttörése. Berlinből jelentik : A német nyugati hadse,- reg jobbszárnya, amely tegnap reggel Észak- franciaországban széles arcvonalon indult -meg a francia hadsereg ellen, különböző helyeken áttörte az úgynevezett Weigandrvonalat. , A támadás az Amiens—Perrone térségben! déli irányban lényegesen előrehaladt. Az ellenfelet a tengerparti szakaszon -is messze hátra vetettük és nagyon megerősített és tüzérséggel ellátott tábori állásokon áthaladva erélyesen üldöztük. Az \erősen védelmezett cherbourgi hadi- és kereskedelmi kikötőt átütő 1 sikerrel megtámadtak, úgyhogy a francia, tengerentúlról jövő ellátás szempontjából Le Havre után Chei\ bourg is nyilvánvalóan kiesik. Épen olyan hatásos volt az Anglia keleti és délkeleti partjain fekvő számos repülőtér elleni támadás is. Amerika esetleges beavatkozása a háború kimenetelén nem változtathat. Rómából jelentik : Virginio Gayda a Gior- nale d’Italia mai számában Amerika önmaga ellen ? címen vezércikkben foglalkozik az Egyesült Államok politikájával. Gayda szer rint Churchill legutóbb beszéde nem is any- nyira az angoloknak és franciáknak szólt, mint inkább az Egyesült Államok lakosságának. Churchill valószínűen azért ecsetelte olyan sötéten a szövetségesek vereségét- Az Egyesült Államokban erős irányzat van aj szövetségesek mellett való beavatkozás érdekében. Amerika beavatkozása Franciaország és Anglia oldalán már a háború eleje óta kísért. Ez a beavatkozás növelheti az európaii háború arányait, de annak kimenetelén nem változtathat-
