Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-06-05 / 126. szám
XXIII. évfolyam. 126. szám. 1940- június 5. SZERDA'.! Ara 8 fiilép Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Az iskolai év vége iés a nyolcosztályú elemi iskola kérdése okozza azt, hogy rendkívül sokan és sokat beszélnek most a nevelésről. Erről vitáznak az iskolában, erről beszélnek összejöveteleken, erről írnak a sajtóban. Az elgondolások, a módszerek sokfélék — ki ezt tartja fontosnak, ki .amazt. Megcsendülnek az óvatos okosok szavai, harsognak a lendületes akarnokok tanácsai, — megnyergelnek egy.-egy részletet s nyargalásznak rajta nagyokat csehintve, hegyre föl, völgybe le,! Most ez a fontos ! Most így kell cselekednünk ! Pedig a nevelés nem a »most fontos« lényéből áll, hanem a mindig fon Los eljárásokból tevődik össze. A nevelés »mindig fontos« jelzője pedig származik abból, hogy tartalma Isten és a nemzet érzés-akarat és gondolat világából tevődik össze. A nevelés első fundamentumából pedig következik a harmadik alap : mindazoknak a szálaknak beszövése a nevelés! tartamába, amely ugyan az egész emberiségé, de anélkül, hogy elhalványítaná a nemzet fogalmát, értékes kapocsként járul az általános, igazságos és tartós béke alapjához. Nem kétséges, hogy egy új, egészségesebb nemzeti, s emberi szellem kialakítása a nevelés dolga. Noha a nevelés leghatékonyabb köre a nemzet egységéig terjed, azaz a nemzeti nevelésig, — lehet a nemzetnevelés a maga sajátos célja mellett beilleszkedő, összekötő is a nemzetek között- Ez az európai magyar nevelés háttere. Ez a nevelés igen nagy feladat. Követeli az egész életnek olyan megszervezését, amely nem hordja magán a »muszáj«, a »kényszerűség« bélyegét, de természetes közvetlenséggel hat és vonz magához minden magyar lelket. Eszköze pedig elsősorban nem a megtorlás, az utólagos büntetés, hanem a megelőzés. Ez a nevelési munka sok intézmény kezébe van letéve. De egyetlenegy intézmény sem annyira döntő a nevelés sorsára, mint az iskola. Sajnos azt kell mondani, hogy az iskolai, mint intézmény nem tud megfelelni annak a sajátos célnak, amit a nevelés reá ró- Az iskolában folyó nevelés, ma sokkal inkább, mint valaha, — a tanár vagy a tanító egyéni mivoltától függ. Az intézménynek a hatása cse- (jkély, s nem segíti kellőképen a nevelés munkáját. Helyesebben kifejezve a gondolatot: nem segítheti. — Miért ? Először is az iskola működési köre a minimumra szorult le és csak az iskola kapujáig terjed. Ez áll különösen a nevelőkre is. Mihelyt kilépnek az iskola kapuján, megjelenésük nevelő hatása az ismert növendékek személyére korlátozódik. Bizonyára mindenki látott már utcán rendetlenkedő fiúkat, akik figyelmeztetés esetén nemhogy szégyenkezve tovább álltak volna, de fűszeres megjegyzések kíséretében még le is »magázzák« az embereket. Milyen óriási nevelési erő lenne, ha a nevelő személyisége nemcsak az iskolaépületben, hanem azon kívül is érvényesülne. Hogy kellene »tartania« minden iskolába járó lánynak és fiúnak bárhol és bármerre jár. Gondoljuk csak el, milyen könnyű lenne az iskolán kívül is hatni a gyermekekre, arra ia gyermekre is, akit a nevelő személyesen nem ismer. A magyar ifjúságot pedig körülvenné egy állandó vigyázó szellem, amely hangtalanul is állandóan tanítana, mindenütt ott lenne s rávezetné az ifjúságot a cselekedetek és tettek felelősségérzetére. A felületes olvasó azt mondja majd erre : »mi az,'be akar? ják vezetni a drill-rendszert ?« A józan, okos magyar azonban meglátja! e kérdés húsát és vérét s ráeszmél arra, hogy ez semmi egyéb, mint a nevelés hatékony kiszélesítése. Az iskolát bevinni az életbe s megfordítva, '—■’ a nevelőket a nemzeti szellem »hadseregévé« tenni, módot nyújtani hatósugaruk ki- szélesítésére : ez az igazi nemzetnevelés alapja Másodszor : nincs elég autonómiája az iskolának. Ez is egyik oka, hogy ez az intézmény nem tud teljesen megfelelni annak a sajátos célnak, amit a nemzet reá ró. Róma, június 5- A Popolo di Roma és a Stampa budapesti keltezéssel foglalkozik a trianoni aláírás évfordulójával és hozzáfűzik, hogy a közeljövőben el fog tűnni a trianoni Vonal, amely igazságtalanul érintette Magyar- országot. Paris, június 5. Hivatalos jelentés : A kora reggeli órákban újabb csata kezdődött a tengeren és a szárazföldön. Páris, június 5. A párisi és p ári s kör nyeld, légitámadások alkalmával az ellenség igen súlyos károkat okozott. Az áldozatok számát még nem tudják, mert még mindig sok holtWashington, június 5- Roosevelt engedélyt kért a Nemzeti gárda mozgósítására. Amerikában Rooseveltnek ez a bejelentése igen! nagy nyugtalanságot keltett. Washington, június 5. Az alsóházban megszavazták azt a javaslatot, amely szerint a Berlinből jelentik: A véderő főparancsnoksága közli : Dünkirchen városát súlyos harcok után elfoglaltuk. 40.000 fogoly és beláthatatlan mennyiségű zsákmány maradt a kezünkön- Ezzel 1 a csatorna egész belga és francia partját egészen a Somme torkolatáig megszállták a német csapatok. A végső kétségbeesés és a -katonai fegyelem teljes felbomlásának képe tárult azok elé a német csapatok elé, amelyek kedden elsőnek szállták meg Dünkirchent. A jelentések szerint a városban zűrzavarosak az állapotok. Az Igen különös, de így van: az iskolához mindenki ért, működésébe mindenki beleszól. Sokszor nem a nevelők döntenek az is(- kolai életről, hanem olyanok, akik távolról homályos sejtéseket szőnek, hogy minek hogyan kellene lennie. Bizony — higyje el mindenki — nagy kár, hogy az iskolai életet csak részben irányíthatják a nevelők. Ha azt akarjuk, hogy minél több értékes magyar ember dolgozzék ezért a hazáért,! segítsük az iskolát a nevelői erőnek minél nagyobbíokú elérésében. Ennek pedig sarkköve van : az iskolai életet önállósággal ellátni és, hogy a nevelő legyen hatósági személy. —ül)'— Az Uj Nemzedék belgrádi hírt közöl, amely szerint Mussolini beszédet mond. A Pest című lap zürichi értesülése szerinti Olaszország csapatokat vont össze és nagyobb I testet találnak a romok között és igen sok a súlyos sebesültek száma is. , Brüsszel, június 5. Lipót belga király emlékiratot intézett Olaszországhoz és az Egyesült Államokhoz. Az okirat pellengérre állítja Franciaországot és Angliát- »»» o «<« repülőgépgyártást 10 ezerről 16 ezerre emelik- Newyork, június 5- Amerikában az arany mennyisége igen megnövekedett, mert több ország aranykészletét Amerikába szállította, hogy biztos helyen legyen- Ez úton Amerikában 500 millió dollár értékű arany érkezett. utcákon és kikötőben szerteszéjjel láthatók a Dürkirchenben meghúzódott francia és angol csapatok tervezett menekülésének nyomai. Hadifoglyaik a teljes érzéketlenség benyomását keltik, testi és lelki állapotuk pillanatnyilag képtelenné teszi őket arra, hogy sorsuk! a legkisebb mértékben is érdekelje őket- A francia és angol válogatott hadtestek maradékai súlyos és véres veszteségeiből, amelyeket menekülési kísérleteik közben a német haderő és a német tüzérség tűzétől elszenvedtek, szétrongyolt egyenruhájukban és minden felszerelés nélkül siralmas benyomást keltettek. »»»o <<< Eltűnik a trianoni vonal! behívások voltak. |>M O C«<< A páriskörnyéki harcok. A belga király emlékirata. rfirn «TU—niiTi 1— Hirek Amerikából. Dünkirchent is elfoglalták a németek.
