Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-05-25 / 117. szám

1940- május 25. ZAL'AMEGYEI ÚJSÁG 5 A rendőrség sorozatos árdrágitási visszaélések óimén internálta Sarkadi Ede zalaegerszegi téglagyárost A zalaegerszegi rendőrkapitányság Sarkadi Ede 52 éves budapesti születésű téglagyár-cég­társa, izraelita vallású egyéni Zalaegerszeg vá­ros területéről kitiltotta, a visszatéréstől há­rom évre eltiltotta és a miniszteri rendeletben megállapított időpontig a zalaegerszegi kapi­tányságon való őrzését kimondotta és a rend­őrhatósági őrizet alá helyezését (internálá­sát) fellebbezésre való tekintet nélkül az ideig­lenes őrizetbevétel időtartamának lejárta után (azonnali hatállyal elrendelte. Egyben kimon­dotta, hogy e véghatározatot felebbczés hiá­nyában is felterjeszti a belügyminiszterhez. Figyelmezteti az érdekeltet, hogy, ha Zala­egerszeg városba a tilalom ideje alatt enge­dély nélkül visszatérne, kihágás miatt meg­bünteti s a város területéről toloncúton el­távolítja. Indokolásában megállapítja a rendőrkapi­tányság, hogy Sarkadi 1939. szeptember 11- től 1940- április 26-ig 77 esetben ártúllépést követett el. Az eljárás során megállapítást nyert saját könyveléséből, hogy a miniszter- elnöki rendelettel rögzített árakat nem tar­totta be, hanem azokat 1.5 százaléktól 18 szá­zalékig önkényesen megemelte. Legnagyobb­részt szegénysorsú magyar állampolgárokat károsított meg s ezáltal magának anyagi előnyt biztosított- Súlyosbító körülménynek kellett venni, hogy az ártúllépéseket mint zsidó követte el abban az időben, amikor a magyar törvényhozás a zsidóság elleni véde­kezésre az 1939- IV. törvénycikket megalkotni kénytelen volt Az időjárás még nem semmisítette meg a jő terméskilátásokat. Beszélgetés egy jónevü zalai gazdával Kintjártunk a Válicka völgyében- A liosz- szú völgy a még hosszabban lenyúló gyü­mölcsfák közé elbújtatott faluival, fehérpin- cés szőlőhegyeivel, a szőlőhegyek és völgy közepén elhúzódó rét között lankás-dombos mezeivel Zala egyik legszebb része. Különö­sen kellemes benyomást tesz a vidékire má­jusban, amikor minden zöldül, minden vi­rágzik. Szép a május mindenütt, de legszebb a gyümölcsfákkal teleszórt vidéken. A ter­mészeti színek harmóniáját másutt sehol nem találjuk meg úgy, mint ezen a vidéken- Szé­pen fejlett vetések között kanyargóit az útunk és eszünkbe jutott az 50 nap telőtLi már­cius, amikor a hosszú tél után kopár, re­ménytelen volt minden. A fagyos tavaszban sokan kétkedéssel fogadták a szerkesztősé­günkben megjelent Pörneczi József gazda­sági tanácsos optimista véleményét, ami ab­ban csúcsosodott ki, hogy még mindig meg­van a remény arra, hogy a gazda bő termést arathat­Mivel épen Válicka közelében jártunk és a reményt keltő méteres vetéseket nézegettük, amivel kapcsolatban eszünkbe jutott Pöh- neczi tanácsosnak e lap hasábjain is közre­adott, reménytmondó nyilatkozata a reménye télén tavaszban, illőnek láttuk, hogy meg­látogassuk. Hamarosan rátértünk az időjárásra és a vele kapcsolatos termésre, örülök, hogy két­kedéssel fogadott nyilatkozatomat a természet kezdi igazolni — halljuk vendéglátónktól — nem azért, mert talán igazam volt, hanem qQBgQBHBBHBHBBKBBBHBBBBHBHBHKBHUHBB’ Tavaszi férfi és női szögetek igen nagy választékban: TÓTH SZABÓNÁL Nőikabát különlegességek Finom úridivat azért, mert a mai viszonyok mellett egy ki­elégítő termés nemzeti jövőnk záloga, rossz termésre, ami alig fedezné szükségletünket, nem is jó gondolni... — Mi az oka annak, hogy a száraz és elég1 hűvös április, a nedves, de még mindig hű­vös május után napról-napra szebbek a ve­tések ? — Az, amit a kora tavasszal mondtam­Ha a kikelet későn köszönt is be, ha későn tudjuk is elvetni tavaszi ve-* léseinket, még mindig jobban bízha­tunk a jó termésben, mint a terme­lésre kedvező kora tavasz után egy . májusi fagy esetén, ami sajnos meg szokott látogatni bennünket. * A csapadékban gazdag májusban csak hűvös időt éreztünk, de ez alatt a növényzet lassan,, de fokozatosan, szinte észrevétlenül, inkább á földben erősödött- őszi-tavaszi növényeink erőteljesen meggyökeresedtek. Felfelé hűvös­nek érezték a levegőt, kifejlődték lefelé. Ilyen erőteljes alappal régen indult neki a növényí­zet a terméshozásnak. Ez a kifejlett alapi oka annak, hogy a pár napi meleg idő a nö­vényzetet fokozott fejlődésre tudta sarkalni. — Ilyenformán az időjárás megfelelő ? — adjuk fel a kérdést. — A kalászosokra, kapásokra igen. A ku­korica is most bújik, pedig régen a földben van, de eddig a hűvös időben, esőben a györ kerét fejlesztette. Ila kellően gondozzuk, nem kell félteni. Nem adhatok ilyen reménytkeltő képet a takarmánytermésről, pedig a sze­mes terméssel egyenlő fontosságú. Az őszi ta­karmányok jórésze : lóhere, bíbor kifagyott; tavaszit nem igen tudott a gazda vetni vetőj- maghiány miatt- De minőségre nem is éri el a pillangósvirágú takarmányokat, nem 'szá­mítva ' azt a veszteséget, amit a talajgazda­gító herefélék kiszántása után elvesztett a ta­vaszi talajzsaroló köles és muharfélék, szu.- dánifű és a most felkapott takarmánymályva talajzsarolása végbevisz a talaj tápanyagkész­leteiben­— A helyzet tehát e téren sötét ? — Nem, nem lehetünk még a takarmány­ellátás terén se pesszimisták. A takarmányte­rületek egy részére kukorica került- Ha kellő művelés mellett ebből jó termés lesz, a mai­nál lényegesen alacsonyabb ára miatt még a szemeskukoricát eladó gazdák is' fel fogják takarniányozni. A kukoricaszár kellő konzer­i# A gazdagság ára: mindössze 3 P. Ennyibe kerül a ma­gyar királyi jótékonycélu állami sors­játék egy egész sorsjegye és P50 P-be egy fél. A húzás már közeledik, 'jú­nius 5-én! A sorsjegy kapható min­den sorsjegyfőárusitónál, valamint az összes dohánytőzsdékben. w— válás mellett egyike a legjobb takarmányár inknak, közönséges nyári és őszi csapadék mellett lehet elegendő őszi zöldtakarmányunk is, azért nem lehet még e téren se sötéten lát­nunk, mert nincs rá okunk. — Van,-e valami tanulság az idei időjárás­ból, amit az újság olvasóival közölhetnénk ? — Igen nagy tanulságok vannak, amikről sokat lehetne beszélni és írni. Csak kettőt hozok fel egész röviden. Az egyik a ter­melt növényeinket érinti- A mostoha időjá­rásban megismertük azokat a növényfaj Iáin­kat, amelyek még a kedvezőtlen körülmények között is kitartottak mellettünk. A magyar fajta búza, amit a neme­sítő bőtermővé és kiváló minősé­gűvé formált, nem fagyott ki, de at idegen cserbehagyolt bennünket. Sze­retném megsúgni, de még inkább be? lekiáltani gazdatársaim fülébe, hogy ne menjünk még növényfajták terén se nyugati »bizonytalanságok« után, niert azok nekünk az időjárás meg­próbáltatásai tan csak nyomot hagy­nak ... Ugyanezt mondhatom a többi növényre, de legjobban a világhírű magyar lucernára és lóherére. Ez a két legfontosabb takarmány­növényünk. Aminek magyar volt nemcsak a szülője, de az ősszülője is, az nem fagyott ki. A távoli jövő szempontjából ez az évjárat nagy hasznot adott a magyar növénytermelésnek azzal, hogy a korcsoktól megszabadított bennünket Törvény védi a magyar vetőmagfajtát, hogy idegen anyaggal meg ne fertőződjék. A tör­vény eddig is megvolt, de életbelépte óta nem volt ilyen idegen anyagot megsemmisítő tér lünk, ami megtisztította volna a nálunk ter­melt, de idegen vért tartalmazó eg3redeket a káros idegen behatásoktól. A bíborhere bi­zonytalan termést ad. kései tavasz esetén! meg kell keresni helyette azt a növényt, ami­nek termésében hasonló mostoha \iszonyok között megbízhatunk. A másik tanulság minden magyarnak szól. A legtöbben sopánkodtak márciusban, hogy semmi se lesz. Akkor azt mondtam, nem kell kétségbeesni, dolgoznunk kell és a természet, ami megkésett majdnem egy hónappal, majd rendbehozza nekünk. Menjen ki a magyar a természetbe, amit lát májusban, reményt önt a csüggedőbe és ha két kezével megfogja a munkát, akkor a jövőben se éri csalódás... Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának vi­lághírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással D. HORVÁTH IMRE műszaki vaskereskeddnéi Zalaegerszeg Telefon i 54.

Next

/
Thumbnails
Contents