Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-05-18 / 112. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG '194CK május 18. A németek az első menetet megnyerték. Angol jelentés: A német páncélos erők (áttörték a francia vonalakat és mélyen beha­toltak francia földre. Az áttörés helye nem a tulajdonképeni Maginot-vonal, hanem annak a belga határmenti meghosszabbítása. Ezt a vonalat az elmúlt 12 hónap alatt építették1 (ki A németek sikerüket elsősorban annak az üj módszernek köszönhetik, hogy bombázó; repülőgépektől támogalotl nehéz harcikocsik,- kal előbb megtisztították a terepet. A néme­tek egy helyen tekintélyes területeket íoglalt­iak el és el lehet mondani : megnyerték az első menetet. Ez azonban csak az első menet volt és az államférfiak Londonban és Pá- ris ban is egyaránt bíznak a végső eredményben. A Reuter Iroda jelenti, hogy a most folyó harcok a legválságosabb ütközetek és a szőr vetségesek minden erőfeszítést megtesznek, hogy a német csapatok támadását visszaszo­rítsák és az előnyomulást megakadályozzák. London, május 18- Az angol hadseregfőpa­rancsnok a holland hadseregparancsnok m eg­hallgatása után elhatározta, hogy az Ever land-Malkeren szigeteket kiürítik. A Schelde két partján változatlan erővel dúlnak a har­cok. Francia jelentés szerint a német csapatok erős támadásba kezdtek Harven és Fér ben vidékén. A francia légi haderők utakat és vasutakat bombáztak, több vadászgép pedig a német csapatokkal szállt harcba. Az ellen­ség veszteségét pontosan nem lehet megál­lapítani, de több repülőgépet pusztítottak el a franciák. »»» o ««« Nagy változások várhatók Olaszország politikájában. Róiha, május 18- Olaszország politikai kö­reinek a római lapok déli hírei szerint az a .véleménye, hogy Olaszország döntő esemé­nyek előtt áll. Az olasz birodalom nem ma­radhat meg annál a politikánál, amelyet DL939- évi szeptember kén célnak tűzött ki. Fontos olasz érdek a változás, amelynek be­következése már csak napok, de lehet, hogy csak órák kérdése. A helyzet kulcsa Musso­lini kezében van. Torino, május 18- A torinói lapok pár sor­ban emlékeznek meg a politikai helyzetről és azt hangoztatják, hogy Olaszország tudni fogja a kötelességét a mai válságos idők­ben is. Költözködések Svájcban. A Svájci Távirati Iroda jelenti, hogy pén­tek óta bizonyos számú elköltözés mutatkor zik az ország más tájai felé. Az elköltözöLtek Önként hagyták el helyüket és legtöbb kö­zöttük külföldi. Egyébként Svájcban min­dent előkészítettek a nemkívánatos elemek kiutalására, de ennek végrehajtása még nem időszerű. Francia támadást várnak a németek. Berlin, május 18- A német vezérkar déli hivatalos jelentése szűkszavúan csak an mit mond, hogy a szövetséges szárazföldi had­erő Sedannál visszavonulóban van. A német hadrezetőség- számol a franciák erős ellen- offenzívájával. ■ftgtvwirvMucia'­Amikor Csatár volt Zala megye központja. A XII. század elején Márton Comes volt Zala megye ispánja. Márton, mint a Német­országból beköltözött Gut-Keled családnak sarja, kezdte lerakni a későbbi századokban oly nagy hírre vergődött famíliának dicsősé­gét. Már ekkor a család két ágra szakadt, amelynek nyugati ága Márton ispáné volt. Birtokai Dunántúlon, Zala-, Vas- és Vesz­prém megyében voltak, s a birtok központja szép nagy kúriájukkal együtt Csatárban volt. Lankás hegyoldalon, jobban a Válicka majd­nem áthatolhatatlan mocsaraival s vadvizei­vel, balra beláthatatlan őserdőkkel volt kö­rülvéve. A kúria alatt vonult el a Kanizsáról északra haladó út, akkoriban a Jelentéktelen Egerszegen keresztül Szabária felé. A kúria körül gyönyörű kertek, gesztenyések, gazda­sági épületek, manziók, a szabadok és szol­gák épületei voltak. Márton ispán mar java- korbeli férfiú volt ekkor. Életét a király kö­rüli szolgálatban s a haza szolgálatában töl­tötte. Feleségével, Magdolna asszonnyal s fo­gadott fiával, Mikusával együtt viselte gond­ját nagy kiterjedésű birtokainak. Királya ér­dekében végzett sok-sok munkája s az ország védelmezése szerezte meg számára azt a nagy kegyet, hogy mint zalai nagybirtokos a megye élére került. Márton comes volt az első név- leg ismert főispánja Zalának. Ispánná II. István nevezte ki. A király helyesen választott. Márton comes nemcsak hitbuzgó férfiú volt, hanem gyermektelen is. így minden gondját a rábízott megye ügyei­nek szentelhette. De hatásköre nagyon is ki­terjedt volt. Elsősorban is ő intézte a királyi uradalmak, úgynevezett várföldek gazdasági ügyeit s lelkiismeretesen ügyelt fel a várszer­vezetbe tartozó népekre. Márton volt a megye legfőbb bírája. Bí­rói joghatósága kiterjedt az egyházi és világi birtokokon élő népekre is. Csatárból indult bírói útjára, de a fontosabb ügyeket mégis saját kúriájában intézte el s itt hozott ítéle­teket. A vármegye közigazgatását is Márton ispán intézte. Ő ügyelt fel a törvények s a királyi rendeletek végrehajtására s kötelessége volt a rendien tar Lás is, amire megfelelő hatalom állt rendelkezésére. Ha a megyét járta, a szál­lásadásra kötelezett népek látták el kíséreté­vel együtt. Jövedelme igen tekintélyes volt. Nemcsak saját birtokai hoztak elegendő hasznot, ha­nem az összes várjövedelmek egy harmada is őt illette ; nemcsak a várjobbágyok szolgák tatásaiból, hanem a vám- és vásárpénzekből, a bírságokból és a bitangjószágok váltságdí­jaiból is tekintélyes jövedelme volt. Mivel tisztsége bizalmi állás volt, a király teljes hatalommal ruházta fel megyéjében. Ha háborús megmozdulások voltak, a várszerve­zetbe tartozó népek hadköteles csoportja az ő vezetése alatt vonult fel. Ilyenkor Csatár volt a gyülekezőhely s itt hangzott fel a katonatömeg csizmáinak hangos kopogása. De hivatalokat is állíthatott fel. Voltak Csatárban s egyebütt is serviensei, officiálisai, gazdatiszt­jei s egyéb alkalmazottjai. Márton ispán, mint a megyés, igazgatás fő­tisztje és a királyi hatalom főképviselődéi támogatta a veszprémi püspököt híveinek kormányzásában, az öregek és. árvák védel- mezésében, a keresztény hit fentartásában s az isteni és egyházi törvények szerint való igazságszolgáltatásban. Márton ispán meg is teLte, hogy a papokkal együtt felügyelt a va­sárnapok s ünnepek megszentelésére s az ünnepek megszentelésére és az isteni paran­csok megtartására. Mivel Márton comes volt a királyi, vagyis a várbirtokok jószágkormányzója, az ő kezébe futottak össze az összes gazdasági ügyek. A várbirtokokon a várszolgák gazdálkodtak s így Márton ispán irányította nemcsak a gaz­dálkodást, hanem ellenőrizte a munkát is, valamint a várszolgák által fizetett adók, ter­mények beszedését s kezelését is. Pénzügyi hatásköre pedig kiterjedt ezenkívül a vásá­rokra és azok jövedelmére is. Nem lehet csodálkozni, hogy mindezek a te­endők Márton ispánnak minden idejét lekö­tötték s a lelkiismeretes munka gyümölcse az volt, hogy II. Béla is megtartotta a megye élén- Ezáltal Csatár a megyei éleLtől elvá­laszthatatlan volt s központja lett a megyei/ közigazgatásnak. Csatár jó hírneve fenn is maradt évszázadokon keresztül, mert a Már­ton ispán által alapított csatári bencés apát­ság s az itt lévő szerzetes konvent kebelében fennálló hiteshely sokakat hozott össze Csa­tárban, hogy itt keressenek és találjanak jo­got és igazságot. Káuzli Gyula. Hírek mindenfelől Washington, május 18- A Reuter Iroda je­lenti, hogy az amerikai szenátusban Roose,- veltnek majdnem egységpártja van­A Stefani Iroda jelenti Nápolyiról : Ná­poly prefekLusa Keck német tábornok tiszte­letére estebédet adott- Keck tábornok poháiv köszöntőjében éltette a Duóét és a hadsereget. Páris, május 18- Kembel párisi angol nagy­követ tegnap a miniszterelnöknél jelent meg kihallgatáson. Ugyanaznap fogadta -a minisz­terelnök az amerikai nagykövetet is. Bukarest, május 18- A kormány elrendelte az idegenek ellenőrzését és eltávolítását. Ki­adta a rendeletét, amely szerint a tartózko­dási engedélyt meghosszabbítani nem lehet, azokat az idegeneket, akik nem tudják el­hagyni Romániát, gyűjtőtáborba A-iszik. Jugoszláviában tilos gyűléseket tartani. London elhatározta, hogy megszüntetik a légiforgalmat. A Német Távirati Iroda jelenti, hogy Nar­vik mellett francia csapatok akartak partra- szállni, de á német csapatok visszaverték esi súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek Képkeretezések legolcsóbban LÉRÁNT-nál Kossuth Lajos-utca 26. szt Régi képkeretek kijavítása, aranyozása szakszerűen. Tükrök újra borítása. { Szentkép, Kegytárgy. — Táblaüveg eladás. »»»o ««<

Next

/
Thumbnails
Contents