Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-05-16 / 110. szám
Felelős szerkesztő : llerboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenvi-lér 4. Teleíonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. SzegéngeR megsegítése. A Jelenkor című magas színvonalú folyóiratnak »Zord idők« rovata következetesen kihangsúlyozza a jeligét : Ne bántsd a magyart! Komoly és öntudatos intelem ez kifelé. Kiáltó' tilalomfa. A magyar szabadságszeretet vállat váll mellé szegez és betonnál szilárdabb acél- fallá szilárdul, ha legértékesebb kincse, függetlensége válik kérdéssé. A zord időkben befelé, a nemzet felé is érvényesülhet a szigorú intelem : Magyar, ne bántsd a magyart ! De bármilyen fontos és életbevágó is befelé, a nemzet felé, mégis erőtlennek tartjuk az útmutatást: Ne bántsd1 a magyart. Mert a nemzetépítéshez, a nemzet- fentártáshoz több kell. Oda szeretet kell. Álj- dozatos szeretet. Kevés szó, sok cselekedet. A magyarnak mindenkor és minden körül méh nyék között jó szívvel kell lennie a magyar iránt. Annyira jó szívvel,^ hogy ez benne egy, soha meg nem szakadó életfolyamattá váljék. Vagyis a magyarban ki kell fejlődnie az igaz, a meggyőzödéses, krisztusi szociális lelkűiéinek. Ez annyira fontos, hogy, ha meg nem történik, megáshatjuk a magyar nemzet sÍrjál- A nemzetek versenyében nem állhatná meg a helyét. A tavaszon Isten nagyon meglátogatott minket- Árvizek zúdultak országunkra s azok egyes vidékeken óriási károkat okoztak. Sokezer testvérünket megfosztott mindenétől, még hajlékától is. De megnyilvánult az áldozatos szeretet. Megnyíltak még a nem duzzadó tárcák is, pengők, fillérek gurultak a segítői- akció urnájába. Az áldozatosság a szegények filléreiben villant ki, amik a kevésből kerüli tek ki. A szociális lelkűiét azonban már előbb is megnyilatkozott. A szegények megsegítése érdekében alakultak meg a vármegyei közjón léti szövetkezetek. A közigazgatást nem a bai- sáskodás, hanem a szociális lelkűiét sugalmazza, amit jóleső érzéssel állapíthatunk meg- mi, zalaiak is. A közigazgatási bizottságnak leguutóbbi ülésén a Közjóléti Szövetkezet rendeltetésével és működésével kapcsolatosan elhangzott felszólalások mindenkit meggyőzhettek afelől, hogy a megye kormányzata a szegény magyarok megsegítését mindennél előbbrevalónak tartja. Áthatja az a tudat, hogy minden értéket meg kell menteni a nemzetnek. Ez a célja a szövetkezetnek. És el is éri, ha gondos kiválogatás után a nemzeti tőkének egy töredékét öncélúságától meghámozva a nincstelenek rendelkezésére tudja adni, legalább is olyan mértékben és formában, amennyire azoknak a létbiztosítására és az elkerülhetetlenül szükséges nevelésére föltétlenül kell. Nem pénz, hanem hajlék, haszonállat, bérlet vagy egyéb munkaalkalom formájában- Ebből következik természetesen, hogy a szövetkezet áldásos működését elsősorban a minél több gyermekkel rendelkező, és minél kevesebb földi javakkal rendelkező családoknál kezdi meg és folytatja is. Ugyancsak nagyhorderejű munkának tejesítésére hivatott és épen a szegény néposztály érdekében létesült az országos családvédelmi szövetség, amelynek házassági tanácsadó és gondozó állomása tegnap alakult meg Zalaegerszegen. Ingyenes a tanácsadás, mert a szegény ember nem tudná megfizetni azt, amit neki ez az intézmény nyújt. Nem isméink még, de a társadalmi bizottságnak és a sajtónak feladata, hogy megismertesse és igénybevételére ösztönözze a házasulandókat, a házasokat, a családokat. A nemzet érdeke követeli, hogy ez a rendkívül fontos intézi- mény mindenki előtt ismertté legyen és minél többen keressék föl. i Nem panaszkodhatunk tehát, hogy hiányzik a magyarban a szociális érzék a magyar iránt. De azért még egy dologban ott tartunk, ahol 30—40 év előtt tartottunk, amikor a szo1- ciális lelkületet megvalósító Prohászka Ottor kár a porondra lépett s bátran és kímélet nélkül hangoztatta, hogy le kell végre már dönteni azt a kínai falat, ami a magyar és magyar között az égnek mered. Igen, le kell dönteni, mert amíg az áll, addig a nép az éraekében tett intézkedéseket inkább kegynek tekinti, mint a testvéri szeretet megnyilvánulásának és így bizonyos bizalmatlankodással1 fogad mindent. Tehát a kínai fal ledöntésével bizonyítsa be a társadalom, hogy az újabb jóléti intézmények a szociális lelkűiéinek, az igazi testvéri szeretetnek gyümölcsei. Amikor tehát arra kérjük a széles néprétegeket, ismerjék el, értsék meg, hogy nemi kegynek juttatásáról van szó, ugyanakkor kérjük a magasabb rétegeket, hogy vessenek ki magukból mindent, ami az igaz testvéri szeretet eszményére csak egy szemernyi szép*-, löt is vet- Nagy időket élünk, vonjuk le azokból a tanulságokat minden irányban. hf. Mozgó háború Szedánnál. A Maginot vonal érintetlen. Paris jelenti: A Maas Namur és Sedan közti szakaszán a németek még nagyobb erőiket vetettek küzdelembe légi haderő,. és páncélos kocsik támogatásával. A legnagyobb erőfeszítést Szedan irányában tették, ahol a páncélosoknak három ponton sikerült behatolr niok a francia erődművekbe. A francia és német gyalogság, a harci kocsik és a légi haderő általános összecsapása folyik. A francia parancsnokság az i\j helijr zettel szemben felhagy az álló háborúnál és megkezdi a mozgó háborút. A parancsnokságot átcsoportosították és ellentámadást indítottak. A Sedan körül megkezdődött mozgó háborúra való tekintettel mától kezdve minden expressz és helyi vonatot beszüntettek déli és keleti iránybanA Német Távirati Iroda jelenti, hogy amíg elérték a Maginot-vonalat, 2 km-es nehéz terepien kellett a csapatoknak áttörniök és rövid küzdelem után sikerült a francia állásokat elfoglalniok. A harc kemény volt és a német csapatok a drótakadályokat kézigránátokkal lőtték. A németek 92 marokkói katonát és két j francia tisztet lelőttek, ezenkívül még több í francia katona életét veszítette és többen súlyosan megsebesültek. A franciák erős ellenfelek — mondja a jelentés —, de a német csapatoknak sikerült a német állást több kilométerre előrehozniok. A Reuter Iroda jelenti, hogy a Maginot- vonalat nem foglalták el a németek, az teljesen érintetlen- Maas Namur és Sedan között igen erős harc folyik. A német csapatok bombázták a francia hadsereget és páncélos csapatok támadják úgy, hogy a francia had-» sereg kénytelen volt némely helyen meghátL rálni. A francia parancsnokság az új helyzettel kapcsolatban felhagy az álló háborúval. A mostani háború hasonló az 1918. március havi harcokhoz — szól a francia jelentés- * Pótris, május 16. A francia vezérkar hivatalos jelentése hangoztatja, hogy senki sem lepődhetik meg azon, hogy a hadihelyzetről szóló jelentések szűkszavúak. Fontos érdéig ugyanis az, hogy külföld, de a hazai nagyközönség se ismerje a hadihelyzetet, mert a kémek munkáját csak így lehet kudarcba fú- j lasztani. Ú] harci eszközökkel dolgoznak a németek. Berlin jelenti: A Deutsche Allgemeine Zeitungban »A nagy hadműveletek« címmel Hesse dr., Brauchitzsch vezérkarának egyik tagja, többek közölt azt írja, hogy Emael erőd elfoglalását valószínűen fordulópontnak tekintik majd a háború művészetének fejlődésében. Itt az új Jiarci eszközö, kiállták a próbát. i V . i I A foglyok a német fegyverek hathsának megbénító iszonyatáról szár mólnak be. Képtelenek voltunk, — mondta egy sebesült belga tiszt — lövegeinket és géppuskáinkat használni. Egy altiszt ezeket mondta : — Meg kellett állapítanunk, hogy ágyúink egyszerre csődöt mondtak. A külföldi érdeklődők különösen erre az utolsó mondatra figyeltek fel. A német katonai szakértő azonban csak azt felelte : Ismeretes, hogy a német véderő új támadó fegyverekkel rendelkezik. Ezek mibenlétéről és hatásáról ez idő szerint nemi lehet semmit közölni. \ *. ' > U-. i mo<<<
