Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-05-04 / 101. szám
1940- május 4. ZALAMEGYEI ÚJSÁG 5 Római kemencére bukkantak Egregyen. A hévízszentandrási körjegyzőséghez tartozó és árpádkori románstílusú templomáról nevezetes Egregyen a közelmúlt napokban újabb római leletre bukkantak. Ez a lelet még jobban megerősíti tudományos köröknek azt a véleményét, hogy a község házai, udvarai és kertjei alatt az egykori Pannóniát megszálló rómaiak egyik romvárosa terül el. 1925. április 25-én történt, hogy Barát Miklós földműves ekéje, szántás közben egy római téglasir egyik sarkába beleakadt- A tökéletesen ép állapotban lévő tégla>- sirt néhai Csák Árpád, a BalaLoni Múzeum régészeti osztályának őre bontotta ki s tette a tudományos kutatások és az érdeklődő nagyközönség számára hozzáférhetővé. A sírban lelt tárgyak a Balatoni Múzeumba kórültek ; a bizonyára előkelő néhai légionárius csontjai a sir kamrában maradtak ; a sirkamra, a csontokkal együtt ma egyik látványossága a Hévízgyógyfürdőt látogató vendégek ezreinek. Csák Árpádot betegsége, .majd halála megakadályozta az egregyi régészeti kutatások továbbfolytatásában. Azóta Egregyen, ezen a téren nem történt semmi. Ez év április havának 19-én azonban Pér György földműves házának udvarán, gödörásás közben a maitól merőben eltérő nagyságú, formájú Korunkban az új gyümölcsfajtákat nyugatról kapjuk. Hajdanában az ősi gyümölcsök a nyugatázsiai ősi kuitúrális központból, amely Turkesztántól a Kaukázuson át Kisázsiáig és Előázsiáig terjedt, jutottak Középeurópába és tovább északra. A 18. században gyengült meg ez a keletről jövő áramlás, végleg azonban még korunkban sem szűnt! meg. A gyümölcsök nevei mégis sokat beszélnek keleti eredetükről. Ma már alig sejtik., hogy ennek vagy annak a gyümölcsnek a neve tulajdoniképen ország- vagy városnév. A cseresznye Kerasun városából került Európába sőt Plinius tudni véli, hogy Lucul- lus hozta az elsőket Krisztus előtt 74-ben. A cseresznye iráni neve is ezt bizonyítja. Az őszibaracknak Kína középső és északi része a hazája. A Icajszirt7 vqgy sárgabarack Nyugatkínától Turkesztánig honos. A baracknak tehát Kína a hazája. Innen vándorolt mindkét barack nyugatra, ;a nyugatázsiai kultúrába. ' A német Zwetschken a 16. században mint magyar szilva jutott Magyarországon és Csehországon át Németországba. Neve Dar- maszkus város jelentőségének emlékét őrzi. Az egész középkorban híres volt a damaszb kuszi finom gyümölcs, kivált az aszaltszilva. Magyar neve van a besztercei iközvetítői helyről a besztercei szilvának. ^ A török hódítás korából ered a Kálmán- körte, ezelőtt a 16- századig Kármán-körte ivóit a neve. Kármán török yáros és nép neve Kisázsiában. A török hozta qyugatra a balkáni úton a makaria-körtét is, a legjobb téli- fajta körtét. A kadarkaszőlő, amely után a kiváló vörösbort kadarkar-bornak nevezik, Skutaritól, Stambul kisázsiai város nevétől kapta a nevét, amely a törökben Üsküdár, a délszláv nyelvekben Skadar. r '• * . Érdekes, miért nevezzük például az; egyik és színű tégladarabokat találtak, majd egy, egész pinceszerű épület dongából tozatára; akadtak. Az értelmes földműves a beletet nyomban jelentette a hévízszentandrási községházának, a községháza a keszthelyi Ba- i latoni Múzeumnak, a Balatoni Múzeum pedig az új Múzeumi törvény rendelkezéseinek értelmében a Budapesti Nemzeti Múzeuminak. A Nemzeti Múzeum történeti osztálya Badnóti Aladár dr.-t küldte ki, aki Vajkai Aurél dr.-nak, a Balatoni Múzeum tisztviselőjének közreműködésével és a közsQg által rendelkezésre bocsátott munkaerőkkel két napon át folytatta az ásatást. Az ásatás ered- ményeképen nem római téglasir (mintahogyan jelentettük), hanem egy kétségtelenül római építésű kemenceféle került elő a föld alól- Hogy a kemence milyen célra szolgált, azt Badnóti dr. a helyszínen készült fény- képfelvételek és a római régészeti szak- irodalom áttanulmányozása alapján Budapesten fogja megállapítani. Függetlenül attól, hogy a tudományos vizsgálat eredménye milyen lesz, Vajda Ákos ny. hévízszenland!- rási körjegyző és Balázs dászló dr. adóügyi jegyző már most elhatározták, hogy a kétségtelenül római korabeli építményt konzerváltatják és a vendégforgalom részére hozzádinnyét görög dinnyének. E dinnye hazáját többnyire Afrikában keresik, egyesek újabban Amerikában. Európában csak a J.6. században ismerték mieg. Legegyszerűbb lenne feltenni, hogy a görögök hozták hozzánk. De ez nem okvetlenül igaz. Valószínű^ hogy görög elnevezéssel az újszerűséget akarták kifejezni a másikkal, a régivel, a sárgadinnyével szemben. <• . • J í;y A szőlőfajták közt olvassuk a bolgár szőlő nevét- Bulgária már legalább a 16. század óta közvetíti hozzánk a csemegeszőlőfajtákat kaukázusi hazájukból. A Balkán nyugati oldalára több gyümölcs- fajtának neve mutat. Legrégibb és legérdekesebb ezek között a dyráncii barack és szilva, A duránci barack helyes megfejtése durazzói barack. Hogy Magyarországon is meghono- sult, a balkáni gazdasági kapcsolatok egykori erős szálaira utal. A boszniai alma Boszniát juttatja eszünkbe, amellyel tehát nemcsak az okkupáció és az annexió idején volt magyar gazdasági kapcsolat. A fentebb felsorolt gyürnölesnevek világosan mutatják, milyen fontos szerepet játszott a magyar gyümölcstermelésben a Balkán- Még feltűnőbb azonban a Bal kán Jelen tősége, ha azt vizsgáljuk, hogy a Nyugatázsiából Magyarországra vezető útnak milyen volt a jelentősége. Dél felé lehetett közvetítő Itália és Hispánia, keletről pedig Oroszország. Olasz vonatkozású úLinutató gyümölcsnevünk csak kettő van. Égjük a bergamő-körte és az olasz szilva. A spanyol félszigetet két magyar gyümölcs neve idézi emlékezetbe. Egyik a spanyol meggy. A másik spanyol gyümölcs a katalán-szilva. Nevében őrzi oroszországi eredetét a magyar gyümölcstermelés egyik nyári almája, az asztrakáni alma. Igazában ezeket az itáliai, hispániai és orosz vonatkozású földrajzi gyümölcsneveket azonban nem te kint lie tjük közvetlen útmutatóknak, mert nem közvetlenül hazájukból jutottak Magyarországba és ez lényeges különbség a balkáni eredetű gyümölcsfajtákkal szemben. A középeurópai s nyugateurópai gyümölcsfajták részben közvetlenül hazájukból, részben Németország közvetítésével kerültek az országba. Ezeket is szembe lehet állítani a balkáni gyümölcs- fajtákkal, mert a balkániak általában a régi századoknak voltak divatos gyümölcsei, a közép- és nyugateurópaiak pedig az újabb időkben hódítottak. A masanszki alma Szászország porcellán- járól híres városának, Meissennek nevét viseli A salzburgi körte valóban származási helyét őrzi nevében, mert Salzburg a barókk}- korban híres volt kertészetéről. A rizling is földrajzi eredetű név, noha már senki sem érzi benne a jöldrajzi jelentést. Riesland tartomány volt a hazája. A tarmini szőlő Tirolból származik, ott van 'Tarmin .község. Ausztriából került a magyar gyümölcsterm ei- lésbe a szilvám szőlő. A francia hatásnak legrégibb emléke a párisalma. Az újabban behozott gyümölcsfajták közölt francia eredetű a kanadai renelt, amely, csak a kanadai kivándorlás idején a kanadai íáz hatása alatt kapta ezt a nevet. Áz age ni szilva Agen délu francia város nevét viseli- Kevesen tudják, hogy az olasz rizling is francia eredetű, hab zája valószínűen a Champagne s valahol Néznie törsz ágban kapta az olasz jelzőt jnégA különböztetésül a rajnai rizlingtől. Az angol és magyar éghajlat olyan nagy ellentét, hogy nem csodálhatjuk, ha angol gyümölcsfajta kevés van a magyarországiak között, A magyar gyümölcs kiválósága évszázadok fejlődésének és küzdelmeinek eredménye. A világ minden tájáról kellett hozni nemes gyümölcsfajtákat, hogy a magyar 1 gyümölcstermesztés mindig európai színvonalon maradhasson. Ennek a küzdelemnek, fejlődésnek érdekes emlékei az útmutató gyümölcsnevek. . i i Jj.jy_j.fli í cipőim megérkeztek DR. TOLDY Zalaegerszeg férhetővé teszik. Honnan származnak az ősi gyümölcsök. Földrajztudomány a magyar gyümölcsnevekben.
