Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-04-04 / 76. szám
XXIII. évfolyam. 76. szám. Ás*a 8 fillér 1910- április 1. CSÜTÖRTÖK, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telefonszáin : 12S. Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. ■HanaranHBBBnHBHHBMH P O L ETIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre ^ pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A pánas és a háború áldozata. A műit század közepén lezajlód mozgalmak Európa 'társadalmi álalakulását jelen- telié a. A Későbbi évtizedek háborúi a már kialakult társadalom gazdasági és hatalmi kérdéseit 'akarták rendezni. A porosz-oszr. trák, a i'r.ancia-német, tie még a japán-orosz háború is tohbe-kevésbé »regionális« színc,- zeiü \'ol l és az akkor még egészséges és/' teljesen intakt társadalom ezeket a tele messze folyó fegyveres összetűzéseket úgy nézte, mini az egyszerű polgár, aki egyhangú életében es jólétében szinte ölül, ha valamilyen »esemény«, valamilyen »szenzáció« felrázza nyugalmából. Ez az említett nyugodt, szinte már tcspedt élet, a társadalmi és gazdasági fejlődés zavartalan vonala az első törést kapta, amikor 1914-1 en a közvetlen közelben élesedett ki, a »háborús elintézés szükségessége«. Ugyanekkor történt, hogy a tőke eddigi korlátlan hatalmát először sebezték meg: az állami kényszerintézkedések a magántulajdont kikezdték. Az egyéni tulajdont, a termelést és a fogyasztást a közszükséglet befolyásolta, sok esetben lefojtod a, vagy legalább is lefékezte. Ez volt az első törés a gazdasági életben. Mindén, ami 1918 után kő vetkezeti, a vesztett, vagy rosszul megnyert háború következménye volt. Az infláció, az első »békeévek nyersanyaghiánya, majd a rögtön beállott túltermelés és pénzügyi zavarok ellenére, i93i-ig remény volt arra, hogy a régi kiegyensúlyozott gazdasági rendszer ismét életre kap és folytatja ott, ahol a háború, kezdetén -elhagyta' Tizenkét, úgynevezett békeév elegendő volt alioz, hogy Európa gazdasági erejét a második földrengés érje. Általában a bécsi Gredit ansLalt bukásától keltezik azt. az időszakot, amelynek legharsányabb jelentkezési formája az aularkia, az önellátás kiépítése, a zárt gazdasági területekké való átállítás kísérlete. A velejáró ■gazdasági megrázkódtatás, amelyhez a politikai es társadalmi elégedetlenség zárt sorokban csatlakozott, 1939-ben újabb háborúhoz vezetett. 1 Érdekes már most követni azt a reakciót, amellyel a pénz, a gazdasági élet e bajtój- ereje, felelt a háborús változások ez időszakaiban. A régi szép, igazi békeévek — és itt szigorúan 191-4-gyel záródik le a békeállapot — polgára nyugodtan aludt pénzével, a bankjegyével. Az a bűvös mondat a bankjegyeiken, hogy az aláíró jegybank a bankjegy bemutatójának a névértéknek megfelelő aranyat feltétlenül kifizeti, volt a vagyonosod ás értékelője, a nyugodt munka alapja. A polgár hitt a pénzben : hitt az aranyban és fő- képen hitt az aranyat kilátásba helyező igére! ben. Ez a bizalom végül odafejlődött, hogy a polgár igyekezett megszabadulni az arany tízkpronástól és sietett átváltani papírra, nehogy valamíkép összetévessze fényes és ugyanolyan nagyságú ke ti iléresst'1. Közvetlen változás akkor állott be, amikor a svájci frank értékeltérése kiugrott a nagy 'tömegek előtt, amikor a polgár érezni kezdte, hogy a zsebében őrzött pénznek valóban kej í vesebb a varázslóereje, mint a franké. A polgár a pénz 'szenvedő hőse lett, az infláció ágyba döntőbe a pénzben hívőket. Megindult a pergőtűz a pénz ellen, hatóerőben oly gyilkos eredménnyel, hogy a dédelgetett kincs, a modern társadalom iga/i inlei nacio- náléja, a pénz, belerokkan. A pénz, amelyben. a napszámos keresete, a paraszt verejtéke, a hivatalnok, orvos, mérnök Ludá.sa, a kisember szájából ©'spórolt életmunka van megtestesítve, hitelét vesztette. Az országok' lassan védekezni kezdtek a gazdaság ér lék- mérőjének pusztulása ellen, hol kisebb, hol nagyobb sikerrel, de a pénz akciórádiusa mindenképen át alakult. Még a féríikorban álló generáció is úgy tartogatta bankjegyét, hogy a — mondjuk — Budapesten tárcába lett pénzt — mindegy, hogy melyik jegybank zsirálta aranyfizetési ígérettel — Amerikában épen úgy beváltják, mint amilyen természetes’voll, hogy a kivánBudapest, április 4. A belügyminiszter az árvízkárosultak javára országos gyűjtést rendelt el a kormányzó 1940. április 2-iki legj- főbb elhatározása és engedélye alapján. Aj gyűjtés lebonyolítását Bonczos Miklós belügyi államtitkár, az árvízvédelmi országos kormánybiztos végzi. A pénz- és különféle természetbeni adományoknak ideiékes helyre való eljuttatására a kormánybiztos felkéri elsősorban a főispánokat, közigazgatási hatóságok vezetőit és különösen számít a különböző hazafias és helyi egyesületekre. A segítőakció lebonyolításánál igen nagy szerep jut a sajtónak is. Nagyon fontos az, hogy a nagyközönség tudja, mikép használják fel a befolyt adományokat s megnyugvást és biztonságot szerezzenek afelől, hogy adománya megfelelő helyre jut. Nemcsak pénzbeli, hanem természetbeni adományokat is elfogadBudapest, április 4. Az országos mezői- gazdasági kiállításnak ma igen előkelő vendégei voltak. Megjelent ott a kormányzói pár a német és jugoszláv földművelésügyi miniszier, a jugoszláv külügyi és igazságügyi Tokió, április 4. A japán kormány cáfolja azokat a híreket, amelyeket néhány európai újság közölt arról, hogy Japán visszaadja Németországnak azokat az ausztráliai szigeteket, amelyeket a világháború ulán kapott doroUnak dollárjaiért vállozhatatlan értékű pénzt kapott hozzálartozója Európában. Most megszűnt a pénz a föld nagy területére való egyenértékűsége. Nemzetiséget kapott a bankjegy, amelynek a világháború kitöréséig csak az elnevezésben és átszámítási kulcsában volt különbség. Az lelt a fontos, hogy mit kap a polgár pénzéért odahaza tojásban, rajiban, nem pedig az, hogy hogyan értékelik ugyanezt a pénzt a viiág pénzpiacai egy más pénznemben. Lassan ismét megindult a pénz nemzetközi értékének megalapozása, értékállandósítása, de ez az új háború háttérbe szorította ezt a folyamatot. Elzárkózások, megcsonkított kereskedelem, irányított nemzeti gazdaságok a pénz értékét csak az egyes halárokon belül tartják fenn. Nem fejezi ki embcrmüüók nyelvén a munka, a tudás, a teljesítmény értékét. ' » » » O « « « A, nak, amelyek lehetőleg építőanyagok legyenek, mint tégla, kő stb. A pénzbeli adományokat a : 64.100 Bm. Árvízkárosultak segélyezésére« postatakarékpénztári befizetési lapon lehet befizetni, amely Budapest, Belügyminisztériumnál igényelhető. Ezenkívül bármely politikai napilap kiadóhivatalához is eljuttathatók az adományok. A lap minden adományt hírlapilag nyugtáz és a befolyt ősz- szeget minden hó első napján a postaiakarékf- pénzlári befizetési lapon eljuttatja illetékes helyre. Az árvízkárosultak fel segélyezésére irányuló előadások tartása minden fizetés alól mentesek. Az összegyűjtött pénzek felhasz;- nálásáról a napilapok részletes tájékoztatót közölnek. A kofinányzóné őfőmélfósága saját akciójából 30 ezer pengőt . ajánlott fel az árvíz- súj tóttá lakosság anyagi megsegítésére. zésére postatakarékpénzlári befizetési lapon megjelent előkelőségek végignézték és vizsgálták az egész kiállítást és a legnagyobb elismeréssel szólották annak gazdag anyagéiról és pompás rendezettségéről. meg a békeszerződések révén a németi k esem des-óoeáni szigetgyarmataiból. A japán kormánynak ebben a kérdésben az az álláspont-i ja, hogy Japánnak nagyobb szüksége van gyarmatokra, mint Németországnak. Gyűjtés az árvízkárosultak javára. A feotpmánys&sió akciójának 30 pengés adóhiányával indult meg a gyűjtés. Előkelő látogatók a mezőgazdasági kiállításon* Japán nem adja vissza a neki juttatott német gyarmatokat.