Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)

1940-04-29 / 97. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940 április 29. Érzékenyen büntetik a gyalogjárón kerékpározókat A zalaegerszegi rendőrkapitányság ismé­telten figyelmezteti a kerékpártulajdonosokat, hogy a gyalogjárókon való biciklizés és a ke­rékpároknak a gyalogjárókon való tologatása szigorúan tilos. \ Tilos a házak kapumból való kibicik- , lizés is. 4 kapukból a kerékpárokat ki kell tolni és ráülni csali a kocsi- úton szabad. Az utcán kerékpározók pedig okvetlenül tart­sák maguknál az arcképes kerékpárigazolvá­nyukat is. A szabálytalanul kerékpározók ki­hágást követnek el és érzékeny pénzbüntetés­ben vagy elzárásban részesülnek. Határozatképtelen volt a Baross szervezet vasárnapi gyűlése. Május 5*én lesz az új gyűlés katolikus iskolában gyülekeztek a legények Szabó Kálmán megnyitója után Body Zoltán dr. lenti főszolgabíró szólt a legényekhez, tnajd Toronyi Németh István A. G. titkár buzdította további kitartó munkára Lenti, Csesztreg, Kálócfa és Tornyiszenüniklós le­gényeit. K. Kovács Andor egyházmegyei Kálót titkár szavai után Kerti Sándor tomyiszent- miklósi Kálót tag mondott serkentő beszédet utána pedig saját verseiből olvasott fel n^y sikerrel. Dávid Tibor dr. központi kiküldött a Mozgalom üdvözletét tolmácsolta s a Him­nusz eléneklésével a jólsikerült lenti sereg­szemle befejeződött. Délután Tormaföldén folytatódott az ün­nepség. Az esős idő ellenére is nagy számban gyűltek össze a katolikus iskolában. A zászló­avató gyűlést Brunner Ferenc szécsiszigeti plébános nyitotta meg. A zászlószentelést To­ronyi Németh István A- C. titkár" végezte, ugyanő mondott tüzeshangú beszédet^ majd Plichta Lajosné zászlóanya felkötötte a dí­szes zászlószalagot- ( A programm további során Hajdú Mihály Kai tag szavalt, Utána Bődy Zoltán dr. lenti főszolgabíró mondott talpraesett, lelkeshan­gú beszédet. A Leánykor sikerült éneke után Dávid Tibor dr. központi kiküldött beszélt s Mészáros János legény szavalata után K. Kovács Andor titkár beszéde következett- Plichta Lajos főjegyző beszéde után meg­alakult az egyesület. Az ünnepség megrende­zése Major Sándor tormaföldei tanító ér­deme, a Leánykor magyar táncszámát pedig Dőbrentey Júlia tanította be. A vasárnapi Kálót ünnepség a legnagyobb siker jegyében zajlott le. Kicsendült a le­gények szívéből a kívánság : Kriszt’isibb embert! Műveltebb falptj i'- + ■ Életerős népet, j vr Önérzetes magyart! /. További Kálót szervezkedések. Zalaapátiban Fehér Dámáz bencés-lelkész vezetésével a falu gazdalegénysége szervezőgyűlést tartott, amelyen megjelent Pék Lajos egyházmegyei Kálót titkár, aki nagy beszédben ismertette az egyesület célkitűzéseit. Erre a falu legény­sége egyhangúan megalakította egyesületét- A vezető lelkész mellett Höcs Kálmán és Bé- zsenyi József tanfolyamot végzett legények segédkeztek a szervező munkában­Zalamerenyén a Kálót ifjúság megértette az A- G. ezévi ve­zérgondolatát és teljes erejével s lelkesedésé­vel szolgálatába szegődött. Április 14-én ren­dezett szép és tartalmas kultúrestet, amikor ismét megtelt az iskola. Tavaszi férfi és női szövetek igen nagy választékban: TÓTH SZABÓNÁL Nőikabát különlegességek Finom úridivat l»>> O {«(< — Az agyvér'óa'ilás, a szívszorongás, ne­héz légzés, félel?mérz?.t és az álmatlanság, ha ezek a rendetlen székürülés következményei, akkor az enyhén, de biztosan ható természe­tes »Ferenc Józsefi keserüvíz használata ál­tal igen sokszor rövid időn belül megszűn­nek. Kérdezze meg orvosát! A Baross Szövetség Zalaegerszeg és Vidéke szervezete évi rendes közgyűlését vasárnap délelőtt fél 11 órára hívfák össze,, megtartani azonban 'határozatképtelenség miatt nem le­hetett- Gzobor Mátyás ny. polgármester, el­nök, a Hiszekegy elmondása és. az egybe­gyűltek üdvözlése után bejelentette, hogy a fiókszövetségnek 224 tagja van s az! alapsza­bályok értelmében a közgyűlés egük akkor tartható meg, ha legalább 60 tag van jelen- Mivel azonban csak 27-en jelentek meg, a gyűlés nem határozatképes. Ez — mondotta — az egyesületekben állandó jelenség. Az új közgyűlést május 5-én fél 11-kor tartják meg, amely a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. Közölte még, hogy az új köz­gyűlést meghirdeti, de szóval is kéri úgy a most megjelenteket és a távol maradottakat s azokat, akik kimentek, hogy a május 5-i közi- gyűlésen jelenjenek meg. Ezután gyűlésen kívül szólt az egybegyűl­tekhez a Baross Szövetség céljáról, a Ba- ross-szellemről, az eddig teljesített munká­ról, amelynek eredménye az Otthon létesí­tése. Olyan Otthont teremtett a helyi szö­vetség, amilyennel csak kevés fiók rendelke­zik. Ennek ellenére azonban nem indult meg még itt az igazi Baross-élet. Nem csügged azonban, hanem reméli a föllendülést. Szó­lott a Női Tábor megalakulásának nagy je­lentőségéről is. A közgyűlés tárgysorozatán szerepel a Női Tábor megalakítása is. Igaza volt Czobor Mátyásnak és mindazok­nak, akik vele együtt azt mondták, hogy a gyűléseken a csekély számban való megjele­nés az egyesületekben állandó jelenség. Mi még egy jelzőt adunk hozzá s azt mondjuk, állandó sajnálatos jelenség. Az emberek ugyanis gazdasági és erkölcsi érdekeik vé­delmére, vagy más nemes célból egyesüle­tekbe tömörülnek. Amikor azután az egyesü­let szabályszerűen megalakul és munkához akar fogni, az tapasztalható, hogy. a tagok nagy többsége közönyt, nemtörődömséget ta­núsít az egyesülettel szemben és ezzel ered­ményes munkára képtelenné teszi- A közgyű­lések arra szolgálnak, hogy ott határozzák meg az új munka terjedelmét, irányát, gon­doskodjanak a működést biztosító erkölcsi és anyagi lehetőségekről, számonkérjék a ve­zetőségtől, hogyan sáfárkodott a rendelkezé­sére bocsátott javakkal. Ha aztán a tagok csak nemtörődömséggel néznek mindent, ha en­gedik, hogy csak az a kevés, — aki mégis megjelenik a gyűlésen, — rendelkezzék, ak­kor nem panaszkodhatunk az ügyek menete ellen. Már pedig elég gyakran hallhatjuk, hogy egyes egyesületekben támadják a »klik­keket«, holott klikkek nincsenek is, de van egy csoport, amely kötelességének tartja a/t, hogy állandóan érdeklődjék a dolgok iránt. A Baross gyűlésen azonban nem annyira a nemtörődömséget, közönyt állapíthattuk meg, hanem inkább azt, hogy a szövetség kebelé­ben nincs meg a nagyon is kívánatos össZ- hang. Bizonyos elégedetlenkedést árul pl ugyanis az a körülmény, hogy többen »ki­mentek«. Ott voltak, csak épen a gyűlésen nem vettek részt- Nem számlálhattuk meg, hányán voltak, csak annyit tudhatunk, hogy nagy okuk lehetett arra, hogy kimentek. És fölmerül a kérdés, vájjon a távolmaradottak nagy többségét mi tartotta távol: a közönybe, avagy az az ok, ami miatt többen kimentek ? A Baross Szövetség sokkal komolyabb ala­kulat, semhogy az ott történtek, vagy tapasz­taltak mellett szó nélkül elhaladni lehetne. Épen ezért tesszük szóvá ezt a. jelenséget ás várjuk, hogy azokat az okokat, amelyek ezt a. — hogyúgymondjuk — passzív rezisztenciát előidézték, minélelőbb megszüntetik és ez­zel biztosítják munkaképességét annak a szer­vezetnek, amelytől a keresztény magyar tár­sadalom olyan sokat vár­Az alispán pályaválasztási előadása a gimnáziumban A zalaegerszegi gimnáziumban rendezett pályaválasztási előadássorozat vasárnap dél­után befejeződött. Ez alkalommal Brand Sán­dor dr., vármegyénk alispánja volt az elő­adó, aki betegsége miatt kétízben volt kény­telen előadását elhalasztani. Az alispán kerekded előadásában a köz- igazgatást ismertette. Mindenekelőtt meg­magyarázta a közigazgatás fogalmái, szűkebb és tágabb értelemben egyaránt. A szó igazi értelmében — mondotta — közigazgatás min­den olyan állami funkció, amely arra van hi­vatva, hogy szabályozza a nemzet életét és kellemessé is tegye az országban azí életet. A közigazgatásnak különféle ágazatai vannak, úgymint általános közigazgatás, pénzügyi, kultúr, postai, vasúti stb. közigazgatás. Sem­miesetre sem szabad azt hinni, hogy a mo­dern közigazgatás csak a köz- és államrendéH szetre szorítkozik, mint régen. Nagy tudás, szívósság, igazságérzet és munkakedv, de ön­álló gondolkodás is kell a közigazgatáshoz, mert míg a bíróság csak a fennálló jogsza­bályok alapján hozza meg az ítéleteit, addig a közigazgatásnál, különösen a szociális kér­désekben olyan esetekben kell sokszor dön­teni, ami Íme törvények nincsenek, de nem1 is lehetnek. Ismertette az egyes közigazgatási ágazatokhoz megkívánt iskolai képesítéseket is. Majd ígéretet tett arra, hogy úgy, mint a múltban, úgy a jelenben, de a jövőben sam fog tűrni a megyében munkanélküliséget, liá­néin a lehetőségek szerint ezután is munká­hoz juttatja az iskolától kikerült ifjúságot* Végül szerencsét kívánt az érettségi előtt ál­lóknak. A nagyértékű előadásért Bentzik Mii liály igazgató mondott köszönetét az alispán­nak az iskola nevében. i>»o<<< 1 KERT-UTCA 4. szám alatti házamat sza­bad kézből eladom. Léránt János, j

Next

/
Thumbnails
Contents