Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-04-27 / 96. szám
r XXIII. évfolyam. 96. szám. 8 1940- április 27. SZOMBAT; Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztői ég és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. Teleíonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Sok bajt okoz az aranf Az Egyesült Államok valahol Kentuckyban sziklákba vésve valóságos várat építettek, ahol alagutakban, elmélyített pincékben, vízzel elárasztható aknákban tartják az Unió aranyát. Képes világlapok nagyon érdekes és változatos képeket közöltek erről az erődítményről, amelyet többezer katona őríz és amelyet hatalmas folyók vízével megközelíthetetlenül lehet elárasztani. Amit ott tartanak a hegyek között, az Unió aranya: 28.5 milliárd dollárt ér, ennyi Amerika aranykészlete. A katonaság és a vízelárasztás nyilván megvédi az aranyat minden támadás és minden rablási kísérlet ellen és nem is túlságosan valószínű, hogy bárki is el akarná vinni az egész aranyat. Valami kevés, egy-két milliárd dollárnyi aranyra még akadna pályázó, de £85 milliárd dollárnyi arany tulajdonképen nem kell senkinek. Akármilyen furcsa, az Egyesült Államoknak is a legtöbb bajuk ezzel a töméntelen arannyal van. Nem lopják, ellenkezően, hozzáadnak. Egyre több lesz az arany Amerikában. Ez a baj. Különös, de nagy baj. Az Egyesült Államoknak már régen sok az aranyuk. Nemcsak azért, mert Kalifornia aranymezői ott vannak és mert Alaszkából odaömlik az arany, hanem mivel az állam immár több, mint félszázada gazdagodik és termeléséből egyre nagyobb aranykészleteket gyűjt össze magának. Ez az aranyáradás az Egyesült Államok felé azonban sohasem volt akkora, mint épen az utolsó években. Az. Egj'esült Államok aranykészlete öt év alatt két és félszerese lett az eddiginek. A másik ok az amerikai statisztikusok szerint az, hogy az aranygyarapodásból mintegy 5.6—6 milliárd dollár aranyra tehető az a vagyon, amelyet »a bizonytalanság hatása alatt« juttattak el Európából Amerikába. Ámde akármilyen alapon történjenek is a számítások, annyi bizonyos, hogy az arany, immár feltartóztathatatlanul ömlik a tengeren át az Egyesült Államokba. És miközben az aranyvárban helyeződik el, legkevésbé sem tutija folytatni a maga gazdasági hivatását. Az arany ott tárol a kentuckyi hegyek között,, katonák vigyáznak rá ágyúkkal és lángszórókkal, a tárolt hatalmas aranykészletekből azonban a termelésnek és a gazdasági életnek immár semmi haszna sincs. Amerika a maga mérhetetlen gazdagságát őrzi a félelmetes arany- készletekben. Ez az arany azonban nem hoz hasznot, nem jövedelmez, nem ad munkát és nem ad kenyeret. Megbukott volna talán az arany ? Miközben a sok milliárd értékű aranynak nincs haszna és nincs jövedelme, az arapy fut és menekül és az arany irányítja a világgazdaságot és világkereskedelmet. Ki hinné, hogy ilyen óriási gazdasági erő mellett még mind/g 10 millió ember van munka nélkül az Unióban ? 1 Ezt azonban nem a vállalkozás hiánya, még kevésbé a tőke hiánya okozza, hanem az.,hogy a tíz millió embernek termelését nem lehet elhelyezni. Miért ? Talán a világnak nincs szüksége árúra, eszközökre, ruhára, élelmiszerekre ? Hogyne volna ! Csakhogy a termelt árúkat nem lehet ajándékba adni és nem az a kérdés, hogy ki vásárolja meg a termelt árúkat, hanem mivel fizesse ki- Mivel a legtöbb államnak nincs aranya immár ahoz, hogy vásárlását arannyal fizesse, nem is lehet vevő. Azok az államok, amelyeknek még van aranykészletük és amelyeknek aranya az Egyesült Államok felé áramlik, abban a helyzetben vannak, hogy azért kénytelenek az amerikai árút arannyal fizetni, mert az Egyesült Államoknak kevesebb bevitelre van szükségük, mintsem vásárlásaikat a maguk termelésével fizessék. Minél többet termel Amerika a maga számára, annál kevesebbet tud venni máshon- j nét és minél keVesebbet vásárol másutt, an- ! nál több aranyat kap a maga árúiért. Ez viszont azt eredményezi, hogy Amerika évről- évre rontja a saját piacát és árúcikkeinek külföldi elhelyezési lehetőségeit. Ha a nyersanyag- és fegyverszállítások lendületet is idézőnek elő az Unióban, ettől sem az aranyáradás megtorpanása, hanem további emelkedése várható. Minél tovább tart a háború, Anglia és Franciaország annál inkább felhasználják vásárlásokra aranykészleteiket. Ha a háború befejeződik, akkor viszont Európa eladósodása növekedik, mert az újjáépítés feltétlenül sok pénzbe kerül és ez megint nem az arany visszaútját Európába, hanem Amerikában való megrekedését eredményezi. Róma, április 27. (MTI) Az olasz \lapok nagy érdeklődéssel vágják Ribbentrop néL met birodalmi külügyminiszternek ma a kora délutáni órákban a diplomáciai tesLület előtt elmondandó fontos nyilatkozatát. A lapok Amerikában erre vonatkozóan most ez a nézet alakult ki: Nem dobjuk oda \sem a gyapotot, sem a búzát, sem más mezőgazda- sági termékeinket. Itthon kell azt elfogyasztani, még pedig a termelés fokozásával. ^A tízmillió munkanélkülit keli nagyobb fogyasztóvá lenni, ami leginkább az építkezések révén érhető el. A termelés belső föllendítése volna tehát az az eszköz, amivel segíteni lehetne a bajokon, amelyeket az arany áradása, a hitelélet megállása és a termelés jövedelmezőségének bizonytalansága okoz. Mit eredményezne ez ? Azt, hogy Amerika is autarchiára rendezkednék be, vagyis eddigi politikájával szakítana és a gazdasági öncé- lúság elveit fogadni el. Eljutottunk tehát odáig, hogy a legtöbb állam autarchikus ^gazdasági politikát kénytelen folytatni, mert nem rendelkeznek azokkal a fizetési eszközökkel, amelyekkel a világgazdaság termeléséből vásárolni tudnának. Nincs aranyuk. Amerikában szintén autarchiára gondolnak, mert sok az aranyuk- Bármely irányból és bármely okból is borul fel tehát a gazdasági élet egyensúlya, a hatása ugyanaz: a termelés bizonytalansága. részleteket egyelőre nem közölnek, csak arjy- nyit említenek meg, hogy nagyfontosságú esetni ényről van szó. Úgy tudják, hogy a légiháborúra vonatkozóan tesz fontos bejelentéseket. gatás hajlandó együttműködni«. A norvég hadseregfőparancsnok ugyancsak kiáltványt intézett a harcoló csapatokhoz. »Tegyetek meg > mindent, hogy meg tudjuk állítani az ellenséget előnyomulásában. Eddig is becsülettel teljesítettétek a kötelességet, bár többször visz- sza kellett vonulni. Célunk az időnyerés. A visszavonulások befejeződtek, álljatok hejyt és akkor győzünk.« lomban. Az esketést Ravasz László református püspök végezte. Az esküvőt a királyi várban nagy ünnepségek követték. >»j> o « « 'í A németek megállították m szövetségesek előnyomulását. A Stefani Iroda jelenti Stockholmból: A norvégiai katonai helyzet rohamosan a németekre kedvezően alakul. Trondhjemlői északra német erők elzárták a Namzosban partra szállított francia-brit csapatok előrenyoi: nyílását. Trondhjemtől délre a francia-brit csapatok A norvégiai német biztos és a norvég főparancsnok kiáltványa. nem tudták Trondhjemet bekeríteni. Dél-Noú- végiában a németek három fényes sikere teljesen felborította az ellenfelek hadászati helyzetét. Míg előbb a francia-angol-norvég csapáu tok a Lillehammer—Amot vonalon Oslót is fenyegették, ma a német csapatok ugyanezen a vonalon Romsdalt és a Trondhjemtől délre lévő brit állásokat veszélyeztetik. A hadállásnak ez a felborítása alig 48 óra alatt történt. A Német Távirati Iroda oslói jelentése ismerteti a német kormánybiztosnak a megszállott norvég területek lakosságához intézett kiáltványát. » A Führerem a norvég megszállás tartamára a nyugalom, rend, gazdasági és kultúrális élet biztosítására, valamint a ka*- tonaság számára a német kormány szándéka ellenére a folyó harc tartamára az előfeltéter lek biztosítására megbízott. A norvég közigazA kormányzó fiának esküvője. Budapest, április 27. Horthy István, a kormányzó ifjabbik fia és Edelsheim Gyulay- Ilona grófnő esküvője fényes külsőségek között folyt le a Szilágyi-téri református! tempu Ribbentrop nyilatkozik
