Zalamegyei Ujság, 1940. április-június (23. évfolyam, 73-146. szám)
1940-04-26 / 95. szám
2 ZAL'AMEGYEI ÚJSÁG 1940- április 26. Reyitaud a norvég ellenállás eredményéről Párisi jelentés szerint Reynaud miniszter- elnök a kamara külügyi bizottságának ülésén tájékoztatót adott a külpolitikai helyzetről. Ismertette a szövetségesek katonai és haditengerészeti műveleteinek fejleményeit, majd csodálatát fejezte ki a norvég nép vitéz ellenállásáért. Rámutatott arra, hogy ez áz' ellenállás akadályt gördít Németország tervének keresztülvitele elé. Felsorolta a német tengeri haderő veszteségeit és rámutatott arra, hogy a norvég ellenállás egyik jelentős eredménye az, hogy a Dél-Norvégiában partra szállt nagyobb német katonai egységes egyesülését megakadályozták. Az olasz-francia kapcsolatokat vizsgálva részletesen ismertette a miniszterelnök a két ország viszonylatában az utóbbi hónapok eseményeit. »»» o ««« Raeder német tengernagy hatástalannak tartja a blokádot Newyorkból jelenti a Német Távirati Iro- 1 da : Raeder tengernagy egy amerikai hírszolgálati irodának a következőket mondotta; — A Németországból norvég kikötőkbe irányuló csapat- és hadianyagpótlás állandó növekedése a legjobb bizonyíték az ellen az állítás ellen, hogy a nyugati hatalmak ezeket az összeköttetéseket megakadályozták. A szövetségesek által a német hadihajó veszteségekről terjesztett jelentések nem felelnek meg( a tényeknek. A Gnesenau és Scharnhorst csatahajók, valamint a Ltitzow cirkáló elsűlyesz- tése tisztára kitalálás. Ugyanez áll a Bremen gyorsjáratú gőzös elsűlyesztésére. A német légihaderő mindennap nagy sikereket ér el francia és angol hadihajók és szállító hajók elleni támadásokban s veszteségei elenyészően csekélyek. Németország elzárása tengerentúli szállítmányaitól, még ha a szövetségesek ezt egyáltalában végrehajthatnák, a német gazdasági életet egyáltalában nem fogja komolyan érinteni, mert Németországnak elegendő piaca van, amely nyitva áll a német kiviteli részére és amely alkalmas minden fontos árubehozatal számára is« Ezért a nyugati hatalmak Németországot a blokáddal nem tudják megsebesíteni. Figyelem Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással O. HORVATH IMRE műszaki vaskereskedőnél Zalaegerszeg Telefoni 54. gantikus kikötők lepik meg a távoli országokból érkezőt. Ilyen csodálatos szépek, ilyen virulok a Holland-Indiák, amelyeknek sértetlenségét 1922-ben Washingtonban úgy Amerika, mint Japán biztosította. Most azonban Hollandi- India eddig derült egén is vészterhes felhők gomolyognak. A japán kormány kijelentette, ha bármelyik hadviselő akciót kezdene Holland-lndiában, úgy Japán is fenntartja magának a jogot hasonló kezdeményezésekre, mert sohasem engedné meg II olland-l ndiáuiak p rőtek? torát,ussá való átalakítását, még akkor sem, ha ez átmeneti intézkedés volna. és Holland-lndia Hollandia Hollandia egyik legrégibb gyarmatosító országa Európának. Holland-lndia, amely c pillanatban a politikai vívódások Eris almája, már a tizenhetedik század közepe óta van a hollandok birtokában. Ha van állam, amely minden történeti és erkölcsi joggal nevezhet gyarmatot a magáénak, úgy bizonyára Hollandia az. Mert ez az ország tengeri hatalmának és kereskedelmi társulatainak köszönhette már háromszáz évvel ezelőtt, hogy egymásután megszerezhette a Szumátra, Borneo, Jáva, Celebesz, Uj-Guinea és a Mo- lukka szigeteket. Kemény harcokat is folytatott, épen gazdasági felvirágzása hozta ellentétbe annak idején Angliával is^ amellyel [1652—1667 közt két nagy tengeri hadjáratot is viselt- , 1 A későbbi időkben sem volt rózsásan könnyű, eme messze tengerentúli birtokokat megtartani, tehát bátran megállapíthatják, hogy Hollandia a vér és a messzi történelmi idők jogán birtokolja gyarmatait. Erkölcsileg is jogosan bírja Hollandia a majdnem kétmillió négyzetkilométernyi kiterjedésű Holland-Indiát, amely ötvenötször I [nagyobb, mint az anyaország és ahol alig egy negyedmilliónyi hollandussal szemben hatvan milliónyi benszülött él. Miért ? Mert a hollandok valóban a kultúrát és a civilizációt teremtették meg ezen a messzi szigetvilágon, egy boldog világot teremtettek meg ezen a területen, amely a tizenhetedik század eleje óta van holland birtokban s egészen a mostani háború kitöréséig szüntelenül gazdagodott, gyarapodott anyagiakban is. Van itt minden, amit csak kívánhatunk. Jáva, Szumatra és Celebesz szigetén gazdag bőségben szén, ne- mesfa töméntelen, bányásznak gyémántot is s kiapad halat la nők az aranybányák LebongUan. Itt találhatók a legjobb ópiumot termői mákföldek, innen fedezik a világ kaucsuk-szükr ségletének egy harmadát, évente négymillió tonna nyersolajjal, negyvenezer tonna cinkkel, s azonkívül még rengeteg tea, kávé. cukorral ajándékozza meg lakóit ez az áldott szigetvilág. ' Mindeddik megvolt g termelés, a munka folytonossága, mert Hollandia az elmúlt világháborúban is semleges maradt. Míg más államok ágyúkat, hadihajókat építettek és lőszerre pazarolták el későbbi nemzedékek örökét, addig Hollandia békésen, gyümölcsözően munkálkodott. Ők jobban vezették gyarmataikat,, mint bármilyen más állam, uralmuk távoli népeik számára gondviselés- szérűén áldásos volt. Ezért mondhatjuk, hogy erkölcsi .jogon is méltán bírják Holland-Indiát, ahol a legmagasabb munkabérek vapnak az egész világon. Ugyancsak Jávában és Szumaltrában vannak a legtökéletesebben berendezett gyarmati kórházak és munkáslakások, a legkitűnőbb szociális és higiénikus berendezések. Az egész birtokot hétezer kilométer hosszúságú vasúti vonalak hálózzák át, mindenütt giEz annyit jelent, hogy máról-holnapra háború martaléka lehet ez a háromszáz év óta viruló szigetvilág. Mussolini és a békeszerződések revíziója Milano, április 26. A Popolo d’Italia, vezércikkben foglalkozik a Románia című félhivatalos lápnak az olasz magatartással kapcsolatos megállapításaival. Hangsúlyozza, hogy Mussolini nem nézi páholyból a békeszerződések revíziójára irányuló törekvéseket. London, április 26. A Daily Telegraph az olasz külpolitika mai irányával foglalkozik. A lap szerint Olaszország legfőbb törekvése a mai időkben Délkeleteurópa békéjének megóvása. Kormányválság Belgiumban Brüsszel, április 26- III. Lipót belga király ma délelőtt kihallgatáson fogadta a miniszterelnököt, aki benyújtotta a kormány lemondását. A lemondást az uralkodó el Is fogadta. Belga politikai körökben koalíciós kormány alakulását várják. Az új kormány legfőbb tevékenysége a nemzetvédelem és a szigorú semlegesség további kiépítése lesz. Az idei szezon legnagyobb magyar sikere! Bercsényi huszárok Békebeli szép idők hangulatos magyar vigjátéka Főszereplők ; Csortos Gyula, Szeleczky Zita, Szilassy László, Makay Margit, Mihályffy Béla, Vaszary Piri. Premier szombaton az Edisonban
