Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-23 / 67. szám
XXIII. évfolyam. 67. szám. Ara 8 fillér 1910. március 23. SZOMBAT* Felelős szerkesztő : Ilerboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg. Széchenyi-!ér 4. Teleíonszám : 128. POLITIKAI N APIL AP Megjelenik hétköznap a kora ilélutáni érákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.50 P., negyedévre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. A husvét lelke Schnattnei* Szigfrid O. S. B. A názáreti Jézus nincs itt, feltámadod, ■amint megmondotta ; jertek és lássátok a helyet, ahová tétetett az Ur. (Mt. 2S; 6.) Tizenkilenc száz esztendő óta minden húsvétikor elhangzik ez a felhívás, mintha mindig új és mindig friss lenne, az emberiség pedig mindannyiszor elzarándokol alioz a szent séges, nyitott sirhoz. Kézzelfoghatóan győződik ott meg arról a lő Is égés híradásról, ami minden időben élt a népek lelkének legmélyén, amit a legnemesebb ajkak mindenkor hirdettek s amit a nagy természet évről-évre csodálatos szépséggel és erővel példáz és mintáz a tavasz diadalmas ébrer désében. A feltámadás szent hite, az emberiség közös kincse, a lelkek erős meggyőződése. Hellasz és Róma sírjai, Egyplom és Babilon temetői, >a hunok és avarok, vagy a legprimitívebb népek pihenőhelyei megannyi bizonyítéka és kifejezője a feltámadás örök hitének. Krisztus előtt, Krisztus után pedig a húsvét angyalának hajnali üzenete már győzelmi éneket ad ajkunkra: Halál, hol a te hatalmad, halál, hol a Le fullánkod ? Az első, igazi húsvét óla, halál, te csak az Ur szolgája vagy, az Élet inasa vagy, az örök*- kévaióság kapujának portása vagy. Alleluja, alleluja ! Nincs létei a világtörténelemben, amelyet szilárdabb bizonyosság bástyázna kői ül, mini a húsvét dogmáját. A feltámadás húsvéti hite garantálja nekünk az örök életet. 'Nincs a földön nagy hatalom, amely a húsvét halál- tipró és világhódító hatalmával vetekedni tudna, A kereszténység húsvét nélkül any- nyi, mint Lykorgus törvények nélkül, Archimedes mennyiségtan nélkül, Sokrates böl- cseség nélkül, Napóleon hadjáratok nélkül, mert a lényeget, a legfontosabbat és legjellemzőbbet belőle hazugul elsikkasztottuk. Js- lenhívő alapon pedig valóságos szörnykövetkeztetésekkel járna a kereszténység, ha Krisztus éleiéből hiányoznék a feltámadás dicsőséges reggele. Akkor ez az Isten nem volna elég hatalmas, hogy új alakban adja vlsßza egykor nekünk is az anyagban ^elvesztett életet i nem volna elég jó, hogy nem adj;a! meg nekünk azt, ami Neki semmibe sem kerül ; mindenesetre nem volna elég bölcs és méltányos, meri cél és kielégülés nélkül vetette volna lelkűnkbe a vágyódást az örök boldogság után. Meggyőződhetünk arról, hogy Lalán soha annyira, mint napjainkban, nem voltak tele a hívők szent várakozással ; Krisztusnak halált, rosszat és bűnt és poklot legyőző feltámadását köszöntik ők húsvétitól* és várják diadalmasan, soha nem sejtelt hatalommal és ragyogással, mint minden emberi szép, jó és igaz el apadhat allan, végtelen ősforrását, A húsvét ragyogó reggelétől kap erőt a hit, lendületet a szép, biztatást ami jó és nemes. Húsvét óta tudjuk, hogy mindannyian egyenlők vagyunk az örökkévalóság fényében, mert Jsten fiai leheltünk a feltámadt Krisztusban. Húsvét óta hisszük, hogy nincs szenlebb -kódex az emberiség boldogulásához és az áhított világbékéhez, mint az Evangélium, amely ép húsvét reggelén kapta, az isteni irnpríma túrt. Húsvétkor semmisülnek meg és dőlnek halmazra mindazok a Torzképek, amelyeket emberi ezermesterek annyi fáradtsággal és gonddal, annyi szorgalommal és any- nvi hazugsággal alkotnak manapság is Krisztusról, Húsvét reggelén szertefoszlanák és eltűnnek, mint a márciusi hó a császi hegyoldalakon ! Állami asszisztenciával párt- és létkérdéssé teszik a Krisztus elméletet, pedig, ha őszinték és következetesek volnának, húsvét reggelén a mellüket, vernék ; Győztél Galilei! S a nyitott sir szájánál láthatnák, hogy a torzképhez fűzött magyarázatok és csillogó elméletek az emberi önkényességben lelik megsemmisítő kritikájukat. Húsvétkor eszébe juthatna egyeseknek épúgy, mint nemzeteknek I. Napoleon császár ítélete, akitől valaki segítséget kért, hogy új vallást alapíthasson. A császár csak ennyit felelt»Feszüléssé magát keresztre, lemetlesse el magái. és három nap muiy.i jöjjön ki elevenen, akkor még, talán lehet róla beszélni.« Mert nagy igazság az, hogy minden nép, amely Krisztust letépi a keresztről, önmagát szegezi oda — és feltámadni soha nem | tud ! Nekem tetszik a karácsony bájos, szentül naív szeretelünnepc, de sokkal jobban imJelige: Dum spiro, spero A XIX. század végén és a XX. század elején súlyos és sorsdöntő problémák zúdultak az Egyház útjába. Az emberiség magát modernnek tarló része minden kritika és belső érzés ellenére meghódolt Marx és Haeckel tanainak. A szédítő eredményektől megmámorosodott természettudomány már-már halálos csapásra emelte öklét Szent Péter soha meg nem alázható Egyháza ellen. A természettudományok mögött pedig ott dübörögtek a szociáldemokrácia ás a kommunizmus rohamcsapatai, hogy tönkretegyenek minden szép és magasztos alkotást. Ezek a rohamcsapatok már megjelentek Szent István Egyházának kapuja előtt is. De a kapuk előtt megjelent egy egyszerű, alázatos szívű magyar pap. t És azt mondta : »Szegény beteg emberek, rohamra indultok a hitetlenségért, be szánalmasak vagytok.« Mégis megértelek benneteket. De —nézzétek — legyetek szerények, állítsuk a régi igazságokat modern megvilágításba. Nézzétek : én értetek élek, a ti nyugtalan, vergődő lelketek az én problémám1. Értsük meg egymást«. Az emberek meghekponál és megfog a húsvét bátor, férfias, diadalmas ereje. A húsvét centrumában a győzelmes, erős Krisztus áll ! A húsvél. az életnek ünnepe, a húsvét az életnek kezdete. A húsvét Krisztusát szem elől téveszteni any- nyi, mint végzetesen eltévedni, válságba jutni és szakadékba zuhanni. A húsvét ünnepe hallatlan diadala az optimizmusnak, a pesz- szimizmuson, az éleinek a halálon, a szellemnek az anyagon. A húsvéttal végérvényesen és megfelebbez- hetetlenül eldőlt a csata Krisztus személye, tanítása és istensége körül, az Evangélium javára. Ez a csata megelőzője a most dúló és a világot eresztékeiben megrecsegtelő nagy; háborúnak és talán folytatása is lesz. Az új csatározók sajnálatosan kívül hagyják azt a. lemér he tétlen és titokzatos erőt, amelyet csakugyan nem tudnak materialista világképükbe illeszteni. A húsvét lelkét! A megtagadott, lehazudott, elárvult és elfojtott lelket, amelynek szavát megértették Finnországban az orosz menekültek, akik pedig a szovjet-unióban soha nem hallottak ilyenről. A haláron túl, elhagyva az istentelen paradicsomot, könny fakadt a szemekben és elcsukló zokogás az ajkakon, hajlongtak a görög rítus, szerint és az átszeltem ül tség révületében hányták magukra a keresztet. Krisztus feltámadott, alleluja ! A húsvétnak ez a felmérhetetlen isteni csodája erősebb lett a gépeknél és tankoknál, erősebb a korszellemnél és a kollektív nevelésnél, erősebb mindennél, amit vele szembeállítottak kétezer éven át ellenségei és tagadói. Alleluja ! imOiiil kentek. A pap pedig beszélt tovább. Kripla- nyiíogaló és forrásfakasztó volt ez a hang.. Megnyitotta a lelkek mélyén bezárt hitet, felfakasztotta a katolikus erők új forrásait}.. És feleszméltek a roh am csapatok, Letették a fegyvert és elindultak az adventhe. Föltekintetlek a megbocsátó krisztusi arcra. Beterítette őkel a pap á diadalmas világnézet minden sebet betakaró, minden sértést visz- szaverő palástjával. És megnőtten a szentek, az Egyházatyák glóriájával, ott állt a magyar katolicizmus vártáján Prohászka Ottokár : az új magyar Pázmány. Csodálatos lélek és csodálatos pap. A tudósnak, a művésznek, a szónoknak, az aszkétának olyan összetétele, aminőt a legritkábban mutat föl az emberiség. Nyitrán született 1858-ban. A jezsuitáknál tanult, majd a római »Collegium gennani- cum«-ba került. A szent város nagy szeretettel1 ölelte körül az ifjú pap jelöltet. Meghaiódással ír mindig ezekről az évekről. Itt tanulta meg nemcsak hinni, hanem szeretni is az Istent. Itt határozva el : »Egészen a jó Jézusnak áldozom életemet, egészen rendelkezésére állok. Óh Jézusom, Tiéd akarok lenni.« Mit jelentett Prohászka Ottokár a magyar katolicizmusnak
