Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-21 / 66. szám
XXIII. évfolyam. 66. szára. 1910. március 21 CSÜTÖRTÖK1. Ara 8 fillér Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Sxísrkeszíőáég és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Széchenyi-lér 4. Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. B Előílzelési árak : egy hónapra 1.51 P., negyeé- évre 4 pengő. —• Hirdetések díjszabás szerint. Nagypénteki gondolatok Krisztus egykor azt mondta, hogy Abraham örömmel kívánta látni a megváltás napját ; látta is, ha nem is valóságban, de ígéretben. Látta és örvendezett. És, ha ezt a napot látta volna ! Ezt as napol , amelyen az ő ivadékai 'keresztre feszítették azt, akit Isten megígért a pátriárkáknak és megjövendölt a próféták által. Ezt a napot, amelyen úgy látszott, diadalt ül az ármány az igazság fölött és az ártatlan Bárány a saját vérét áldozza a keresztfa oltárán. Ha Abrakára látta volna azt a napot, amelyen a nap is elsötétedett az égen és megrendült a föld, amelynek csöndes öléu hamvai pihennek ! Ha látta volna azt a győzelmi mámort, amelynek pokoli megafonja világgá szexette volna harsogni a haldokló Názárelének egyik utolsó szaval: Beteljesedett ! — hadd higyje ez a világ, hogy az ő diadaluk teljesedett be ... És ez a diadalmámor nem éri be az Ur Jézus halálával, de valami ördögien kegyetlen kéjjel ki akarja élvezni ezt a győzelmet és ezért megkeseríti áldozatának utolsó perceit is. A sok szitkozódás és gvalázkodás között, amellyel — ezt jól jegyezzük meg — : nemcsak a csőcselék, hanem a főpapok is illették Öt, első helyen szerepel, hogy : szálljon le a keresztről ! Ha Isten fia és Izrael királya, szálljon le a keresztről ! Ha letudja dönteni a templomot és három nap alatt föl tudja újra építeni : szálljon le a keresztről ! Ha másokat megsegített, segítsen most maga- magán és szálljon le a keresztről ! Mintha csak az a kereszt Lett volna a legnagyobb szálka a szemükben, egyre ez a gúnynak, a gyűlöletnek és a kárörömnek! refrénje : Szálljon le a keresztről : De ez a kiáltás végighangzik az egész világ- történelmen és mainapiglan is megismétli mindaz, aki az Ur Jézus Krisztus keresztjével nem tud és nem akar megbarátkozni. Ezt kiáltja Jézusnak a fösvénység> amelyet már a pogány Vergilius is így bélyegzett meg : az aranynak átkozott éhsége. A kincsvágy, amelyet milliók nyomora meg nem hat, amely milliószámra, pusztítja a terményeket, hogy a megmaradt mennyiségnek árát tarthassa, sőt emelhesse, amely attól sem riadj vissza, hogy a haszon kedvéért véres háborúba kergesse az embereket. Szálljon le a keresztről ! Ezt kiáltja Jét- zusnak az irigység, a harag, a ^gyűlölködés, a bosszúvágy, amely még most sem, a világháború befejezésétől eltelt fél emberöltő óta sem tudja áthidalni a régi nemzetiségi, faji„ politikai cs gazdasági ellentéteket és napról- napra jobban igazolja ezeknek a szavaknak szomorúan találó voltát : a szeretet nem diplomáciai faktor. Szálljon le a keresztről ! Ezt veti oda a kereszten vérző haldokló Istenembernek a mérléktelenség, az örökös dinom-dánom, a botrányos eszem-iszom. A reggelig tartó mulatozás, amely látni sem akarja a szenvedés szimbólumát és hallani sem akarja annak evangéliumát, < Szálljon le a keresztről ! Hát az érzékiség, a lest ösztöne, lalán elbírja a halállusájában vonagló Megváltó megtört tekintetét ? Aki sohasem tagadott meg magától semmilyen élvezetet, akkor sem, ha tudta, hogy vesztére van : hogyan tudná elszívlelni a keresztet ? Avagy a kényelem talán hajlandó fölvenni t a keresztet ? A kényelem, amely ahoz is lusta, hogy kezét imára kulcsolja ? A kényelem, amelynek nincs igazi meggyőződése, mert ha volna, be is merné vallani ? A gyűlölet ott áll a kereszt tövében és nem nyugszik még akkor sem, amikor áldozata már kiszenvedett. A kényelem ahoz is lusta, hogy fölvegye keresztjét, ahoz is;, hogy kövesse vele Jézust a Kálvária hegyéig. Szálljon le a keresztről ' — Ez a világnézetek elválasztó jelszava. Senkire a világon! ne hallgassunk, aki azt akarja, hogy Kriszp lus szálljon le a keresztről. Ha test, ha lé> lek volna, ne "hallgassunk rá ! És, ha át isi hatja lelkünket a nagypénteki szomorúság, ha mélységes és őszinte részvétellel nézzük is végig, sőt éljük át a világtörténelem 'leg- megrendítőbb tragédiáját, amely a Golgotán; játszódott, le, szívünket mégis eltölti az öröin^ hogy ezt a napot megérhettük. Mert ez ai halál nekünk életet hozott, ez a kereszt annak diadalát hirdeti, aki elmondhatta halála előtt, ami bekövetkezett halála és föl támadása által : Bízzatok, én legyőztem a vii lúgot A Vatikán nem tárgyalt a német katolikusok helyzetéről Rómából jelentik : Vatikáni illetékes körökben cáfolják azokat a külföldön napvilágot látott híreket, amelyek szerint a Szentszék és a Németbirodalom közölt tárgyalások voltak a katolikus egyház helyzetéről Németországban és a Németország megszállta területeken. Erélyesen cáfolják azt a hírt, amely] szerint Orsenigo bíboros, berlini pápai nmi- cius, ily értelmű tárgyalásokat folytatott tat német külügyminisztériumban. A szovjet új hármas szövetséget akar létrehozni Amsterdam, március 21. A holland lapok olaszországi tudósítói azt jelentették lapjaiknak, hogy Ribbenlrop, Gőring és Molotov a húsvéti ünnepek után egy kisebb uémet városban találkoznak. A találkozón Molotov felveti azt a kérdést, miképen lehetne belevonni Olaszországot egy német—orosz—olasz hármas szövetségbe ? A kérdés elintézése ugyanis nagyon nehéz, mert Olaszország az eddigiekből ítélve ezután sem akar semmiféle téren együttműködni a szovjettel. 9 * » >Q«< 4 « Hagy érdeklődéssel tekint az olasz sajté Teleki miniszterelnök tárgyalásai elé Ma este Teleki miniszterelnök tovább ula- j zik Rómába s ott tölti a húsvéti ünnepeket. Római tartózkodása alatt a kvirináli magyar követségen száll meg. Bár utazása magánjellegű, alkalmat fog találni arra, hogy a Dacéval és Cino gróf külügyminiszterrel megbeszélésekéi folytasson. Római jelentés szerint iaz olasz sajtó igen nagy érdeklődéssel fordul Teleki Pál gróf miniszter- elnök látogatása felé. A Giornale d’Italia budapesti tudósítója, a látogatással kapcsolatban a következőket írja : — A magyar miniszterelnök az európai politika döntő pillanatában utazik Olaszországba. A legnagyobb érdeklődés fordul most Délkelet-Európa helyzete felé. Olaszország bét- kepoliLibájának sikerüli eddig megakadályozni, hogy az európai tűzvész a dunai és balkáni vidékre is kiterjedjen. Kitűnt azonban, hogy a háború következtében új problémák csatlakoztak a régiekhez. Érthető tehát, hogy a délkeleteurópai béke fenntartásához fokozott éberségre van szükség. Ennek a békének egyik alaptényezője Magyarország. Különös fontossága van annak a körülménynek, hogy a római megbeszélésre a brenneri találkozás után kerül a sor. A megbeszéléseken minden bizonnyal megvizsgálják a délkeleteurópai helyzetet és meg fogják állapítani a magyar-olasz együttműködés további irányelveit. Római jelentés szerint az olasz lapok hírt adnak Teleki Pál gróf trieszti megérkezéséiről és küszöbönálló római útjáról. A Tq- legrapfo, miután megállapítja, hogy Rómában időszerű kérdéseket fog a magyar miniszterelnök megbeszélni, azt írja, hogy az olaszmagyar barátság további kimélyítéséről mán nincs szó, mert hiszen ezt a viszonyt már nem is lehetne bensőségesebbé és szívélyesebbé tenni. A Giornale dTtalia részletesen ismerteti a Pester Lloyd Teleld Pál gróf miniszterelnök olaszországi útjáról szóló cikkét, amelynek a következő címet adja : Olaszország és Magyarország a rend tényezői Európában. „ f . \ í»j o «<<
