Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-03-14 / 61. szám

XXJII, évtoivam. til. szára. Ár>a 8 fillér 1940. március lí CSÜTÖRTÖK'. ■wwnmnwm« SrMiwDtfeég és kia&éfeiva&al: Zalaegerszeg, Síjétíkeayi-éér 4. Telehmszütn : 12$. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni érákban. Előfizetési árak : egy hónapra 1.5S P., négyéé- évre * pengő. — Hirdetések díjszabás szerint. Március Idusán Kilenc venkettedi k év tor dúló ja van annak, hogy elődeink a magyar szabadság ünnepét megérték, A liberális történe! szem Klet két különböző ünnepet ült ezen a napon. Az egyik a lebirálizmus házi ünnepe volt, a régi. rendi világgal való szakítása, a szabadságnak minden kötöttség nélküli ünnepe. A másik a magyar szabadság napja volt, amikor meg­indult egy tisztulási folyamat-s nemzeti önál­lóságunk elkezdődhetett. Ha negyvennyolc után közvetlenül negyvenkilenc is következett be, ha a szép napok emlékét a bitófák sötét körvonalai be is árnyékolták, el kellett hat­vanhétnek, a kiegyezésnek jönnie, mert a negyvennyolc márciusában elindult szellemet visszatartani nem lehetett. A mai kor fia nem az első március .15-ét j ünnepli. Elismeri ugyan, hogy a liberalizmus akkor még tiszta felfogásban jeleni kezelt, - bár egyházellenessége, vagy legalább is kö- j zömbössége akkor is megtalál haló a niügyär j liberalizmusban, —- de nem felejtheti el a liberalizmusnak azokat a "bűneit, amelyeket a szabadságnak szabadossággá fajutásával a •nemzet ellen elkövetett.. A mai szociális kor gyermeke tehát nem tudja a korlát lan szabad­ságol ünnepelni. Ma tudjuk jól, hogy a kor­látlan. szabadság mennyi bajt és nehéz időt hozott erre a nemzetre s az egészségfejlődés­hez nem elég a jogállam eszméjének megóvá­sa, hanem a közjó érdekében az egyénnek ál­dozatot is kell hoznia. Ahogy azonban az egyéniség teljes eltörlése és megfojtása káros, épen úgy kárhozalos a liberalizmus féktelen korlátnélkülisége, amely az erősebb kizsák­mányolásának védtelenül dobja oda a kis­embert s nem szent előtte család, oltár, haza. Amikor tehát március 15-ében nem tud­juk a korlátlan szabadság emlékét ünnepelni, annál melegebb szívvel és lelkesedéssel ünne­peljük a haza szabadságának ünnepét. Mert nagyon sokáig vártuk, míg jobb napok vir- ! radtak ránk. Mohács óta alig volt igazi nem- > zeti önállóságunk, vagy, ha egy-egy pillanatra i jobb napok reménye kecsegtetett, a két rop- j pant malomkő, német és török között nem lehetett sokáig vigadni. Politikánknak az előbbihez kellett igazodnia, miközben orszá­gunk kétharmadán a félhold uralkodott. Ma­gyar politikát csak az erdélyiek tudtak foly­tatni, ott íenődötl borotváélességűre a diplo­mácia esze, de azért mindig kéznél kellett tartani a még élesebb kardot, hogy adott al­kalommal sebesen vágni is tudjunk. És amíg ! mi folyton véreztünk a Nyugatért a rokon török nép csapásai alatt, amíg egyre fogytunk, hullatva vérünket, mások gyarapodtak és há­zasodlak. Mi gyengék lettünk e gyarapodások mellett s az idegen hatalom már-már nemzeti létünket fenyegette, akkor énekeltük: Ezer- esztendeje annak, hogy a magyarok itt lak­nak ; most akarják őket kiirtani, de az Is­ten, a jó Isten nem engedi. — 1848. már­ciusának kellett meghozni az első tavaszt, amikor a magyar úgy érezte, hogy mégis fon­tos tényező a — saját hazájában. Szabadságunknak szép napja virradt s elő- j készítője lett sok boldog, nyugodt békeévnek, amelyeket a csapások zápora u án végre még­is elértünk. Ezt a márciust tudjuk március 15-én ünnepelni. Ma megnyeriün allami önál­lóságunkat s nem keil hatalma nemzetek 1 bolygója lennünk. Mégis sokszor nehéz napok virradnak ránk s a régi erdélyi politikára, de kardra is szükségünk van. Ilyenkor visz- szagondolunk a régi napokra s üteggyvén-nyolc márciusából meríthetünk erőt, kitartást és lelkesedést. Ezzel a lelkesedéssel eltelten fi­gyelmeztetjük magyar testvéreinket a nagy emlékünnepen a 'Szózatnak soraira : ’Hazád­nak rendületlenül légy híve ó magyar 1... Mert : a nagy világon e kívül nincsen szá­modra hely... mi O ((<< A Szenfatya m biborosí kollégium tagjaihoz VaíikáiUHÍros, március 14. XIL Pius pápa a bíborosi kollégium tagjai előtt, akik meg­koronázásának első évfordulója alkalmából jókívánságaikat fejezték ki, beszédet mondott, amelyben célzást tett a nemzetközi esemé­nyekre is. Beszédében hangsúlyozta, hogy az alapjaiban megingott emberiségnek ismét az ég felé kell fordítani tekintetét, mert egyedül csak onnan jöhet számára üdvösség. >)> O <<( Finnországban nagy szomorúságot okozott a békekötés, ü k&SS&jjftriBfiiifiisstsr nssgrss rs® diészézatot intézetta finn néphez Londonból jelentik : A november 30-án megkezdődéül orosz-finn el ienségeskedések szerda délelőtt 10 órakor véget "érlek. A Kremlben aláírt békeszerződés szerint mind­két fél kötelezte magát, hogy szerda délelőtt megszűnte!! a 104 nap óta tartó ellenségeske­déseket és március 15-én, pénteken reggel 7 órakor megkezdi csapatainak visszavonását. A békeszerződésben körvonalazott területi engedmények mindenekelőtt azt jelentik,hogy a Finn-öböl teljesen orosz uralom} lú kerül. Tekintetbe veendő mindenekelőtt, hogy, Orosz­ország a balti államokkal kötött múlt évi megállapodásának értelmében flotta- és re­pülőtámaszpontokat rendezett be Észtország egyes részein. Ilyen módon Oroszország már eddig is uralkodott délről és délnyugatról a Finn-öböl felett. Éhez jön most északról a Mankó szigeten elhelyezett szovjet ilottabá- zis, amely által a Finn-öblöt az orosz flotta mind a két parton bezárja és ezzel Aaland szigetének stratégiai helyzetét is teljesen ha­tálytalanítja. Nagy meglepetést keltett az, hogy a terüleíengedményeken kívül egy vasútvonal épí'ését is kívánta, a szovjet. Ez a vasútvonal közvetlen összeköttetést te­remt ászakoroszország és Svédország közölt, ami fokozza majd Svédország veszélyeztetését. Szerda reggel érkezett jelentés szerint Hel­sinkiben úgy látszik, ellenállás is mutatkozik a békeszerződéssel szemben : a kormány két tagja, Miukúnen had­ügyminiszter és Hamuin közoktatás­ügyi miniszter beadta lemondását. Számolnék Tanner külügyminiszter lemondásával is.. A békeszerződés ratifikálásához a finn par­lamentben ötszörös többség szükséges. Hel­sinki hírek szerint abban a nem valószínű esetben, ha a parlamentben az ötszörös több­ség nem jön léire, feloszlatják a parlamentek Moszkvai jelentés szerint a Szovjetoroszor- szág és Finnország közöli létrejött békeszer­ződéshez csatolt jegyzőkönyv szerint a hadi cselekményeket mindkét részről március 13- án 12 órákor szüntették be. Helsinkiből jelentik : Tanner külügyminisz­ter rádiószózatot intézett a finn néphez láb- ben megemlékezett Svédország negatív ma­gatartásáról a segélynyújtással kapcsolatban. Majd így folytatta — Bizonyos ideje a nyu­gati hatalmak katonai segítséget ajánlottak Finnországnak. A finn katonai vezetők ala­posan tanulmányozták ezt a tervet és úgy ta­lálták, hogy ennek van egy gyenge pontja, ne­vezetesen a csapatszállítás kérdése. A skandináv államok nemleges vá­laszt adtak a finn kérésre és így a nyugati hatalmak és Finnország is kénytelenek voltak mecjállapítan, hogy erre a segítségre nem lehet szá­mítani. Ezeket a tényeket figyelcmbevéve a kor­mány jobbnak látta, hogy békét kössön, míg Finnország erejét nem törték meg. Ezek után kedden este aláírták a békeszerződést. Eb­ben a kérdésben bizonyára ellenvetéseket fognak tenni és érveket hoznak majd fel a háború folytatása mellett. Azonban most ne­künk az a feladatunk, hogy újjáépítsük az országot és megerősítsük a békét és mindent erre a munkára kell összpontosítanunk. Meg kell kísérelnünk elfelejteni a múltat és csak előre szabad nézni a jövő felé. A rádiószózat végén sok hallgató, nő és férfi egyaránt, zokogni kezdett Tanner rádióbeszédének alhangzása után 1 amennyi nyilvános épületen íéláhrócra en­gedték a lobogókat. Most már hivatalosan is megerősítik, hogy a nemzetvédelmi és vallás és közoktatásügyi miniszterek beadták lemondásukat, mert nem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents