Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-09 / 57. szám
4 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. március 9. Mámét lap a magyar cukor-helyzetről A Warschauer Zeitung »A délkeleti térség ’(Südoslrau) cukorgazdái kodása.; címmel hosz- szabb cikkel közöl, amelynek során rámutat, hogy a világháború elölt Magyarországon 35 cukorgyár volt, amelyek közül a trianoni szerződés folytán 21 elveszett. 1924 — 25 óta Ismét fellendüll a magyar cukorgyártás s azóta igen jelentékeny cukor mennyiséget exportál Magyarország. A hanyatló árak következtében a legutóbbi időben Magyarország nem tudta folytatni exportüzleteit és kizáróan a hazai szükséglet fedezésére szorítkozott. A csehszlovák állam szétesése illán újabb három cukorgyárral gazdagodott Magyarország. 1940- tavaszára a cukorrépa termelés igen jelentékeny fokozása várható. Ma még nem lehet tudni, hogy a fokozott cukorrépáién ne lés a biztonsági készletek tárolására, vagy pedig a kiviteli üzlet újrafelvételére szolgál-e majd. Az utóbbi időben azonban ismételten olyan nyilatkozatokat jegyezhettünk fel. amelyek arra engednek következtetni, hogy a kivitel új rafel vétel éré gondolnak, amire a jelenlegi körülmények között kétségkívül vau bizonyos lehetőség. * »»» o ««« Az árkormánybizottság szakemberei tizenöt nagy gazdaságban vizsgálják a gyapjú termelési költségeit A gyapjúértékesítés ügyében aöntő tárgyalások folynak. Két helyen is folynak a megbeszélések . az árkormány biztosságnál, ahol n gyapjúár kérdését vizsgálják és az iparügyi minisztériumban, ahol a gyapjúértékesítési módozaton végzik az utolsó számításokat. Az árkormánybiztosság a gyapjúár problémáját a legalaposabban akarja megoldani és ezért iöbb nagy és kisebb gyapjútermelő gazdaságba kiküldötte szakembereit, bogy a gyapjú önköltségi árát megvizsgálják. Az árkormánybiztosság szakemberei az ország 15 nagy gyapjúgazd'aságáhan dolgoznak és jelentésük beérkezte után döntenek a gvapjúárról. Az iparügyi és kereskedelmi minisztérium- . ban a gyapjúszisztéma eredeti tervezetével szemben fontos változásokat határoztak el. A jövőben, nem kerül minden gyapjú tétel becslésre, hanem a gyár és a termelő közvetlenül megegyezhet; Becslésre csak akkor kerül a sor, ha megegyezés nem jön létre. Ezáltal az üzletkötések létrejöttét a gyapjúszakmában lényegesen meggyorsítják. A Magyar Textilgyárosok Országos Egyesületéten a jövő héten lesz fontos ülés, elsősorban a gyárak bevásárlási mennyiségének ügyében. Mesélnek a fogak... ' Mióta a tudományos kutatások kimutatták. hogy izületi lobok, szív- és vesebajok, vérmérgezés és számtalan más betegség fog- megbetegedések következményeké pen lépetl fel. a fogászat hatalmas fejlődésnek indult. Most már kezdték elhinni, a fogorvosoknak, hogy a fog is része a szervezetnek és kóros elváltozásai épen úgy kihatnak más szervekre, vagy akár az egész szervezetre is, mint más szervek betegségei. A fogászatnak úgy az orvosi, mint a technikai része a fej- lodésuek nagy Jokára jutott. A kísérletek, felfedezések, gyakorlati eredmények mellett a fogászat "is újabb megvilágításba került. Igv egy nagy port felverő gyilkosság •— amikor is a schönbrunni park egyik elhagyatott részén talált női hulla agnoszkálása és a gyilkos kézre kéri lése csak a meggyilkolt fogorvosának a segítségével volt kinyomozható, — a fogászai és a törvényszéki orvostan kapcsolatainak megteremtését szükségessé telte. Rákerült a sor lassanként a fogászat történetének kutatására is, hogy hosszú évezredek tanulságainak eredményei fevonhatók legyenek. E téren a németek vezetnek, a könyvpiacon, szaksajtóban egymásután jelennek meg olyan könyvek és ■közlemények, amelyek a fogászai történelmét vagy egyes fejezeteit, tárgyalják. í FÁBÓL KÉSZÜLT HAMIS FOGAK. E közlemények során sok érdekes adat került napvilágra. Elsősorban az, hogy a fogfájás évezredek óta kínozza az emberiségek A. fogfájás kifejezésére írók és költők a jelzőik egész légióját pazarolták már el, de azért minden fogfájós ma is azt tartja, hogy ő még újabbakat tudna találni szenvedéseinek meghatározására. Talán a marcangoló, lépő, hasogató. villámszerűén nyilaié és állandóan fokozódó fájdalmak okozták azt a hitet az embe"ckben, hogy a fogfájásban démont keresse u és rossz szellemet lásson, a£ért az ősi időkben a fogbetegségek gyógyítását vallási szertartás mellett végezték. A fog az erőnek, parancsol ásnak, lekin- íélynek, nagyságnak volt a jelképe, nemcsak az ókorban, hanem még a középkorban is. Ezt látszik igazolni Kinizsi Pál kenyérmezei históriája, egy török hulláját fogaival emelte fel a földről, s úgy lejtette el a győzelem láncát. Hl Olló német császár sem vethette meg a fogak bűverejéte vetett hitet, hiszen Nagy Károly siri nyugalmát is csak azért zavarta meg aacheni sir boltjában, hogy a dicső császár fogát megszerezze. Ezt hordozta azután amulettként állandóan' a nyakán A legrégibb történelmi emlék Kr. e. 1500 évből maradt reánk. Belzoni olasz utazó talál La meg Cheíren fáraó sírjában az uralkodó múmiája mellett az első fából készült hamis fogakat. Általában azonban a múzeumokban gyakoribbak az elefántcsontból faragóit fogak. A « XI-ik dinasztia egyik tömegárjában egy hercegnő koponyájának fogaiban arany golyócskákkal tömött fogakat is találtak. A bronzkori hallstadli leletek között akadlak rá a világ legrégibb fogvájójára és ettől kezdve azután követni lehet fejlődését a rokokó elefántcsont, drágakövekkel ékesített fogpiszkálókon át a fogvájó kollektív gyári fadarabkájáig. BUDDHA FOGAI. Hatalmas könyvtárt lenne ki az a sok adat, amelyet Buddha fogáról összeírlak. A buddhizmus megteremtőjének fogát Ceylon- szigetéu Kandix templomában sokáig őrizték, míg csak a portugálok ki nem fosztották a híres szentélyt és el nem rabolták onnan a szent ereklyét. A portugáloknak egy maharadzsa 400.000 aranyat ajánlott fel érte, de ők államérdekből darabokra törték, összemorzsolták és a tenger fenekére szórták. Csakhamar e merénylet után egy okos püspök új Buddha-fogal helyezett el a szentélyben és azt állította: a portugálok nem az eredetieket viliék magukkal. Egy angol tudós a szent fogat titokban beható vizsgálatiak vetette alá és megállapította, hogy egy víziló foga. Különben számos buddbislá kolostor őriz még Buddha-fogal és úgy vagyunk vele, mint Washington fogaival, amelyből a kimutatás szerint körülbelül 138 eredeFigyelem I Háza elé drótfonatot, konyhájába zománcozott asztaltüzhelyt, fiának világhírű PUCH kerékpárt vegyen. Kapható teljes jótállással S. HORVÁTH ESSRE műszaki vaskereskedönél Zalaegerszeg Telefon; 54. lit. őriznek az amerikai múzeumok és műgyűjtők. MIÉRT SZERETTE IV. HENRIK A TY UK HÚST ? A németek után a franciák sem maradhatlak le a fogászat történelmének a megírásában. Legalaposabbak a francia királyok fogbetegségeiről szóló leírások. Szinte sorjában lehet követni azokat a királyokat, akiknek nem egy telte van összefüggésben fog te f cg- - ségekkel. IX. Lajos a Szentföldön hagyta skorbuüól meglazult és kihullott fogait. Első udvari fogorvosként Oliver de Daimon nevel jegyezte fel a história. Ezt a szerencsés- lent uralkodója akasztófára juttatta, talán azért, mert nem tudta fogfájdalmaitól megszabadítani. Persze alacsonyabb sorsot is megérdemelt volna a derék fogorvos, meri egy fiatal nőnek olyan állkapcsot készített, amely széliében nagy feltűnést keltett. De Oliver de Daimon esete nem riasztotta el azokat, akik hajlandók voltak az udvari 'fogorvosi állás elvállalására, noha ez a tisztség nem mindig voll sinecura-nak tekinthető, Ili Henrik nem igen lehetett antialkoholista, ha fogorvosa még szájöblögetésre is bort rendelt neki. IV Henriknek is megvolt az oka. ha azt akarta,* hogy minden francia alattvaló fazékjában tyúk főj jön. meri olyan rossz' fogai voltak, hogy csak a nagyon puhára főtt tyukhúst tudta megrágni. XIII Lajos udvari fogorvosa is eleget szenvedhetett felséges páciense kezelése alatt, mert az uralkodónak olyan nyelve voll, hogy amikor kiohötie, nehezen lehetett szájába visszahelyezni. M AI TEN ON ASSZON YN A K EGYETLEN FOGA SEM VOLT. A történelem egészen más fordulatot vesz, ha. a Napkirály nem kap olyan fogbetegséget, amely egész életére 'kihatott. A király egyik fogát borbélya úgy operálta meg, hogy az uralkodó élete végéig viselte következményét. Az állkapocs oldalán négy nyílás támadó amelyből állandóan genny ürült ki és ennek bűzét csak erős parfümök használatával tudta leplezni. A legszebb nőknek szájszaguk volt az ápolallanság és elhanyagolt fogak miatt. Mai tenon asszonynak, Amikor a király feleségül vette, egyetlen foga sem volt. Hamis fogsort először egy hercegnő viselt,. Ezzel jelent meg egy udvari ebéden és emiatt azonban a király egyik tréfáján nevetnie kelleti, utána nem tudta felbilleni fogsora miatt száját becsukni, az udvar kárörvendö nevetségé közben dühében a fogsort a sarokba vágta. Franciaországban 1590-ben tűni lel először a fogvájó. Rövid idő alatt népszerű lett. Co- ligni lábornokról mesélik, hogy íögpiszkáió- ját még a csatákban sem vette ki szájából. És amikor SzénIbertálanéjszakájáu ellenségei megölték, fogpiszkálókai duglak lögréseibei. Nagyon sok Napoleon kővető igyekezett utánozni a korzikai pattogó s parancsoló hangját és mondatait. Pedig ennek a jellemző beszédnek okát a fogorvosok derítették fel. A császár elülső fogai olyan csúnyák és rosz- szak voltak, hogy emiatt szégyelte száját kinyitni. IIP Napoleon nagyon sokai adott fogaira és ezeket korának legjobb fogorvosával. Thomas W. Enas-val kezeltette: A híres fogorvos óriási hagyatékát a philadelphiai fogászati főiskola alapítására hagyta.
