Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-08 / 56. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. március 8»Üdvtwdégy Máriáival vezeteti be s azzal is fejezett be. A szentbeszéd elölt elénekeltéi: í A keresztfához megyek< szép éneket. 8 órakor az iparosok és kereskedők hallgatták szintén nagy számban Marcell atya szent- beszédét. 1 Ma és szombaton ugyanabban az időben folytatódik a lelkigyakorlat. Újból bevetik a fagy sújtott területeket A földnm vetésiigvi kormányzat a közelmúltban nagyjelentőségű termelési újítások bevezetéséi határozta el. Az idei rendkívül kemény és hosszantartó fagy jelentékeny károkat okozott, az őszi és a téli vetésekben, úgyhogy a fagy sújtotta területeket újból bevetik. A földművelésügyi minisztérium most úgy határozott, hogy a lefűzett termelési újításokat elsősorban a fagykársújtóttá területeken viszi keresztül. Állami támogatással sör- árpa, hüvelyesek, olajmagvak és lakarmáiiy- tennények termelésére használják fel a íagy- kársújtotta területeket. A közeli napokban ; nagyszabású olcsó vetőmag-akció keretében elsőrendű vetőmagokkal látják el a gazdákat >>> o <<• 300.000 dollárt utalnak át Amerikából a zsidó kivándorlás céljaira Mini értesülünk, a kivándorlásra készülő európai zsidók fel segélyezésé re alakult amerikai bizottságok 3ŐÜ.Ö00 dollárt gyűjtőitek a Magyarországról kivándorolni szándékozó zsidók kiutazásának lehetővé tételére. Az amerikai bizottság hír szerint már jelezte, bogy 300.000 dollárt átutal a Magyar Nemzeti fiánkhoz erre a célra. A kivándorolni szándékozók ebből az alapból igényelhetik valutában a hajójegy árúi, a 10 dollárt kitevő vi- zumdíjal és 20 dollár költőpénzt. Tekintette] arra. hogy most mindennemű tengerentúli hajójegy árát effektiv valutában kelj megfizetni.' ebből az alapból aligha tudnak 4—500 személynél többel hozzásegíteni a tengerentúlra való utazáshoz. A kiutazás módozatait, pontosan szabályozzák. Az alapból eszközölt kiűzetésekre különleges felárat állapítanak meg, mert az az elgondolás, hogy gazdagabb igénylő magasabb árfolyamot fog fizetni és az ily módon előállott többletből szegényebb kivándorlóknak fogják lehetővé tenni a kiutazást, im o <<<) Lehet-e a takarmányhiányon segíteni? Az időjárás szeszélyének az a különös összejátszása. hogy a múlt év nyarának második fele száraz volt. az ősz nagyon korán beköszöntött, a tél pedig szokatlanul kemény és hosszú, az állattartó gazdák részére rendkívül kedvezőtlen. Gyenge volt ugyanis a sarju és a késői lucernák termése, korán islálózni kellett az állatokat és ki tudja, még mikor lehet a jószágokat újra legelőre bocsátani, vagy a korai takarmányokat kaszálni. A ta- karmánvhiány következtében a jószág nagyon leromlott, ez pedig a gazdának jelentős pénzbeli veszteséget okozott. Ilyen véletlen többször is előadódba tik. tehát a gazdának a takarmánytermelését más alapokra kell fektetni. Több takarmány! kell termelni! Ez pedig kétféleképen lehetséges : .Vagy úgy. hogy nagyobb területei fordítunk a takarmány növény einknek a le rm elésére, vagyis többel vetünk be takarmánnyal. Ez megfelelő volna, ha ezzel a többi termelési águnk, gabona és egyéb terményeink területe nem csökkenne, márpedig ezekre a gazdának igen nagy szüksége van. mert hiszen ezekből a terményekből pénzel és a nyár folyamán különösen a kalászosokból lát legelőször pénzt. De van egy másik megoldás is. Ez meg, — ha. azt vesszük, sokkai egyszerűbb : ugyanezen a területen többet és jobbal termelni. Ennek két igen könnyű, és minden gazda által betartható feltétele van . a talajL a takarmány vetésekhez jól előkészíteni és ami még fontosabb : lápanyaggal bőven ellátni. Különösen a pillangós takarmány növényeken. főként pedig a lucernát szükséges tápanyaggal bőven ellátni, hogy a növényeknek 1 5 esztendeig legyen miből táplálkozniok. A lucernavetéseink alá Irhát adjunk 150— 200 kg. szuperfoszí'átot, vagy mész lien szegény talajokon m észfoszfátot, ezzel nemcsak nagyobb termést biztosítunk, hanem iápdú- sabb is lesz a takarmányunk és az állal azt szívesebben, maradék nélkül fogyasztja. Különösen ott van nagy jelentősége a lucerna szuperfoszfát műtrágyázásának, ahol magot is akarunk termelni, mert az biztosítja a nagyobb mághozamol. A már meglévő lucernásainkon úgy segítünk, hogy 150 kg. szuperfoszfáltal felül trágyázzuk és azt a tavasz folyamán a talajába jól he fogasd juk. A balatoni vendéglátóipar válsága Márt szinte közhellyé váll az az általános, de különösen a balatoni vendéglátóipar érdekeltségének mindjobban feltörő panasza, hogy képtelenség megbirkózni a szakmára nehezedő és folyton növekvő közterhekkel. A muli évben lépett életbe egy miniszteri rendelet, amely a munkavállalók idejét és •minimális i ize lését szabályozza, úgyszintén a szakmai család pénztár' intézménye, amelyek újabb súlyos anyagi megterhelést jelentenek a vendéglátóipar érdekeltségeire. A fent jelzett újabb szociális intézmények élel- rchívása ieíagadhatallanul örvendetes haladást jelentenek a dolgozó társadalom javára, | ámde. ezzel szemben - a mai rendkívül súlyos időkben — az érdekeli munkaadók nem Halálnak fedezetet ez újabb kötelezettségek teljesítésére. A vendéglátóipar lényege abban rejlik, hogy a vendégel lehetőleg jól lássa el, mert ha nem, úgy a vendég egyszerűen — elmarad/ Az élelmezési árakat a rendkívüli viszonyokra való tekintettel, vzidőszerinl az árkor- mánybiztosság szabályozza, sőt az előírt, illetve megállapított ételárak betartásál szigorúan ellenőrzi. Ez végeredményben törvényes rendelkezés, amelyhez minden törvénytisztelő vendéglősnek szigorúan alkalmazkodnia kell. Ezzel szemben nyitva marad az a kérdés, hogy a nyersanyagok folyton emelkedő termelői ára mellett miként tarthaja fenn a vendéglátóipar az 1939. évi augusztus 26-i megrögzítelt étlapi árakat ? Az árkormánybiztosság tevékenysége a lögyasztóközönség, de általános közérdek szempontjából is tiszteletreméltó, sőt áldásos, különös tekintettel a szerény fizetést élvező középosztály szempontjából, mert ma már mindenki elismeri, hogy a nagy gondokkal küzdői közszolgálati alkalmazottak nemigen engedhetik meg maguknak azt a fény űzési«, hogy egészévi megteszi tett szellemi munka után néhány heti üdülésre mehessenek családjaikkal a fial a Ionra. Bármennyire is igyekszik a kormányzat az elismerten gyengén javadalmazott közszolgálati alkalmazottak anyagi jólétét elősegíteni,, az államháztartás lelje sí tőképessége — egyelőre csupán annyit tehetett, hogy a ténylegesek javadalmazását 5 százalékkal, míg a nyugdíjasokét 2 százalékkal pótolta abból, amit évekkel ezelőtt redukció címén elvont. Ennek íelemlílése bár egyébként ez nem tartozik szorosan a vendéglátóipar keretébe •— azért fontos, mert a balatoni vendéglátóipar forgalmát ezideig nagyrészbeni a magyar középosztály, így a közalkalmazottak tábora képezte. Az évek előtt szépen kifejlődött idegenforgalom 2 3 év óta. amióta az európai háborús feszültség fennáll, úgyszólván teljesen áll. így tehát a balatoni vendégforgalom teljességgel a belföldi vendégekre szorítkozik. A balatoni forgalomra a Felvidék hazatérése is kihatással van, mert nagyon sokan, akik ezelőtt a Balatont látogatták, iélrándulnak a Kárpátalja csodaszép hegyvidékére, viszont onnan — megfelelő propagandát 1 ujjún — legalább egyelőre, nem is jönnek a Balatonra. Mindezek csak reflexiók, de mindenesetre figyelmeztetés arra, hogy a balatoni forgalom gyarapítására nagyobb súlyt kellene helyezné, Az Ibusz szakszerű szervezete és felkészültsége elsősorban hivatott arra. hogy a belíoil- galomban indítsa meg a propagandaakciót. A visszatért Felvidék lakossága — főként a fiatalabb generáció — tekintélyesebb része a Balatont még sohasem látta, tehát fogalma, sincs arról, hogy milyen csodálatos élményt jelent számukra ennek megtekintése. A balatoni vendéglátóiparnak legnagyobb vesztesége a külföldiek elmaradása, A közismerten sokféle adóterhek, az újabban életbe- . léptetett szociális intézményekkel kapcsolatos anyagi megterhelések, továbbá a nyári személyzettel járó sokféle baj, mind azt igazolja, hogy a vendéglátóipar érdekében valamit lennie kell az erre hivatott köröknek, mielőtt még valamelyes komolyabb hátrány nem szármázik a balatoni forgalomra. Az ellátási árakat —•„ a fentebb vázolt okokból — nem igen lehet emelni, így tchál elsősorban az adóterhek enyhítésével lehetne az egye n s úly L helyreállítani Szemere Mihály/. 250 divatos TAVASZI KABÁTBÓL választhat. Minden darab fővárosi szalon-munka. Schütz Árúház. — Ä kritikus életkorban reggelenként éhgyomorra egy-egy'pohár természetei »Ferenc Józsefe keserűvíz réges-régóta bevált kitűnő hatású háziszer, amely •állandó használatra is igen alkalmas. Kérdezze meg orvosát ! Tavaszi férfi és női szövetek igen nagy választékban: TÓTH SZABÓNÁL Nőikabát kü önlegességek Finom úridivat »>» o <«<
