Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-03-01 / 50. szám
XXIII. évfolyam. 50. szám. 3ä Ö 1910. március 1 PÉNTEK. Felelős szerkesztő : Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Zalaegerszeg, Szédipnvi-lér 4. Teleíonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak évre * pengő. egy hónapra l.;»8 negye#- Hirdetések díjszabás szerint. Zala vármegye díszközgyűlés keretében mutatta be hódolatát a kormányzónak. Leleplezték a kormányzó a rcképét Vitéz nagybányai Horthy Miklós úrnak, Magyarország kormányzójának, az állami rend és a társadalmi béke helyreállításával, az építő nemzeti munka anyagi és szellemi feltételeinek biztosításával a nemzet tekintélyének és az ország területének gyarapításával szerzett történeti érdemeit a magyar nemzet hűségének és hódolatának örök emléke-, /étéül törvénybe iktatta. Eiinél többet, nagyobbat, maradandóbbat a nemzet nem tehetett. A Corpus I másban örö- kilolle miig az államfőnek érdemeit és a maga háláját. Nem volt kényszer, nincs szó hízelgésről, csak megnyilatkozásáról annak a becsületes magyar léleknek, amely egy parancsra, a lelkiismeret parancsára hallgatott, amikor ezt a törvényt megalkotta. Lerótta adósságát avval a férfiúval szemben, aki a romok helyébe virágoskertet varázsolt, aki a romokon országot épített. Az ősi Zala vármegye és Zalaegerszeg1 városa is méltóképen vette ki részét a kormányzó ünnepléséből. A vármegyeháza közgyűlési terme számára megfestette a kormányzó arcképét. amely a költő és hadvezér Zrínyi képének szomszédságában szinte hallatja Zrínyi szavát : Ne bántsd a magyart ! A város zászlódíszt öltött. A hivatalok és iskolák szünetellek, a közönség templomokba vonult, hogy jóillatú áldozatbemutatásával mondjon köszönetét és hálát Istennek azért a különös kegyelméért, amellyel megadta a nemzetnek Horthy Miklósban azt az embert, aki a pusztulástól megmentette. ' Istentiszteletek„ Délelőtt 10 órakor á plébániatemplomban ünnepélyes szentmisét mondott Pehm József pnelátus, papi segédlettel. A szentmisén vitéz Teleki Béla gróf főispánnal az élen megjelentek a hatóságok, hivatalok, tanintézetek, a honvéd- és csendőr tisztikar, különféle egyesületek vezetői, népes küldöttségei a templomot zsúfolásig megtöltő hívek sokasága. 9 és 10 órakor az evangélikus templomban voltaic istentiszteletek, amelyeken a hatóságok képviselői is resztvettek. A díszközgyűlést a vármegyeházának ízlésesen feldíszített nagytermében, amelynek déli falán függ a kormányzó képe, vitéz Teleki Béla gróf főispán, kevéssel 11 óra után a következő beszéddel nyitotta meg : Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés ! Mélyen Tisztelt Vendégek! Rendkívüli díszközgyűlésre jöttünk össze á mai napon, amely újkori történetünk nevezetes évfordulója. Ünnepet ül az egész ország és hódol államfőjének, a mi főméltóságú Kormányzó Urunknak, az országmentő és országgyarapító vitéz nagybányai Horthy Miklósnak ! ügy érzem és tudom, tekintetes törvényhatósági bizottság, hogy a nemzet ma nemcsak hivatalos formák közölt ünnepel, hanem ez az ünneplés minden igaz magyar szív belső érzéséből, őszinte szeretetből és hálából, tántoríthatatlan bizalomból és hűségből fakad és így ünnepel ma egész Zala vármegye is. Megértettük a legfelsőbb parancsot, a nemes magyar lélek szavát, ma együtt bánkódunk, együtt örülünk, az egész magyar nemzet egyéb!berkéül érez szótlanul is és hála- teli fohásszal fordul a Mindenható felé, aki nekünk Horthy Miklóst adta ! A nemzetrontásnak végét jelentette az ő megjelenése, a magyar lelket felébresztette tompa aléltságából. Az újjáébredt magyarok ereje le fog sújtani minden próbálkozásra, amely építő munkánkat hátráltatni merészelné, győzelemre) visszük a keresztény világnézetet, a' tisztességnek, becsületnek, igazságnak uralmát ; ki kell irtanunk minden mérget a nemzet leikéből, össze kell fogni minden magyar hazafinak egy szent cél érdekében, amelynek két pillére van,: a nemzeti eszme és a keresztény morál ! — Ezeket mondotta Horthy Miklós, amikor 1919. november 16-án bevonult Budapestre. Jól jegyezzük meg e szavakat, amelyek ma is időszerűek 1 Azóta a Szegedről általa elindított eszme jegyében és 1920. március 1 óta az ö bölcs kormányzása alatt erősödik a nemzet. Szent István a kereszttel és karddal vetette meg a magyar haza alapjait, másik nagy királyunk, Hunyadi Mátyás a tudománnyal és karddal fejlesztette nemzete nagyságát, Horthy Miklós e három szimbólumot sohasem tévesztette szem elől, bölcsen vezeti nemzetét a feltámadás útján. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Tavaszra, feltámadásra várt a nemzet 20 évvel ezelőtt, Horthy Miklós meghozta azt és ma a dermesztő tél után, amely egész Európát elborította, amikor a tavasz még soha nem látót! gyilkos pusztítást és vérontást sejtett, a nemzet ö benne látja a vezért, aki a bizonytalan jelenből a jobb jövőbe vezeti. Isten adta nekünk Horthy Miklóst örök értékül, Isten után a mai magyarság neki köszönhet legtöbbet, emlékezzünk meg tehát e mai napon nnéltóképen az Ö immár történelmi nagyjaink közé emelkedett alakjáról. Ünnepeljünk magunkba szállva és telkünkbe idézve az elmúlt nehéz 20 esztendőt, — és örökítse meg az utókor számára ünnepélyes, komoly méltósággal Zala vármegye törvényhatósági bizottsága e történelmi levegőjű díszes lerntet>en, mint az első, államfőt megörökítő emléket, főméltóságú Kormányzó Urunk, vitéz nagybányai Horthy Miklós emlékét. Ezután üdvözölte a főispán az egybegyűlt bizottsági tagokat és a nagyszámban megjelent vendégeket, majd l'ol kérésén' Tomka János dr. főjegyző ismertette a tárgyat és a kisgyűlés határozatát. Bejelentette a '1‘ő.ie.gyzö, hogy a közgyűlés 1938. novemberében*-á felvidéki részek visszacsalosála után elhatározta a kormányzó arcképének megfes lélés ét. Ez meg is történt és ma leplezik le a közgyűlésen. A költségek fedezésére egy begy ült ősz- szegekből még megmaradt 500 pengő, amit ugyancsak határozat alapján a finn Yorös- Ke reszthez juttatnák. Ezeknek tudomásulvétele után a főispán felkérte Gyömörey György örökös tvh. bizottsági tagot a felavató beszéd elmondására. Gyömörey György, nagyszabású beszéd éhen többek közölt a következőket mondotta : »Ma komoly időket élünk, amidőli mindnyájain együtt örülünk és együtt bánkódunk: szótlanul is. Most nincs helye az ünneplésnek. — így írja • Főméltóságú Kormányzó Urunk Teleki Pál gróf miniszterelnökhöz és rajta keresztül a magyar társadalomhoz intézett levelében. Ebben a levélben az Ő 20 éves prszáglásának minden bölcsesége, nemzetéért aggódó, fajtáját féltő lelkének minden sajátossága megnyilatkozik. Ezt a magas kívánságot parancsnak tekintettük mi is akkor, amikor erre a mái díszközgyűlésre nem öltöttünk ünnepi ruhát, nem a nagy évfordulóhoz illő külső fényt és pompát fejtettünk ki, de mégis összeseregl ettünk főispánunk hívó szavára, hogy' amit Főméltóságú Kormányzó Urunk nem tiltott meg, csendesen hódoljunk, csendesen ünnepeljünk, csendesen emlékezzünk azon az évfordulón, amely az ő 20 éves országi ásának kezdetét jelenti. Szerte az országban milliók és milliók leikéből száll fel ma a fohász, milliók és milliók ajkáról száll fel ma az ima, az Egek Urához, hálatelt szívvel mondani köszönetét a Mindenhatónak azért, hogy nagy elesettsé- günkben, szörnyű összeomlásunkban a hős katonát, a meg nem alkuvó hazafit, a haza- szeretettől fűtött legkiválóbb magyart, Horthy Miklóst adta nekünk vezérül. Mennyi remekbe szabott beszéd hangzik ma el a főváros és az ország minden, részében, mennyi finomtollú lendületes újságcikk lát ma napvilágot, hogy megemlékezzék ennek a legelső magyar embernek 20 éves országlá- sáróí. * . De nem tehet ezt a 20 éves orszácjlást egy beszéd vagy egy újságcikkL keretében méltóan jellemezni. Könyv, illetve könyvek, de történelmi távból is kell ahoz, hogy ezt a kort és ebben a korban Főméit óság ú Kormányzónk államfői ténykedésed kellően mél- taf hassuk. Erre a történelem tesz majd hivatott és ügy érzem, hogy a történelemnek ezek a lapjai míg egyfelől a nemzetnek egyik legszomorúbb, legküzdelmesebb, legtragikusabb korszakát fogják az utókor számára megörökíteni, de arany betűkkel jognak másrészt megemlékezni azokról a teljesítményekről, azokról a szolgálatokról, arról a kivételes elhivatottságról, amelyek Horthy Miklós Főméltóságú Urunk országlását jellemzik. Átengedve hát a történelemnek ennek a 20