Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-02-29 / 49. szám

2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940. február 29. lö hadosztályt. A kpmbák az öböl jegét /eltépték és az orosz hadosztály harcikocsikktil és ágyúkkal ott pusz­tult a jeges hullámokban. Pelsa ínónál ismétel len heves harcok voltak. A szovjet csapatok intézlek támadásokat a finnek ellen. A szo'vjel csapatok úgylátszik, meg akarják erősíteni a helyzetükéi. Az orosz légierők erős tevékenységei kezdtek azon a részen, azonban a finn légierőki elhárították a támadást. A finnek nagyszerű magatartása felvilla­nyozta a svéd és a többi önkéntes csapatokat iés most már nemcsak Karéliában, de másutt is felváltották a hónapok óta egyfolytában harcoló finn csapatokat. Az állásokban he­lye Höglaló önkénles csapatok ennek a fel- villanyozásnak hatása alatt épen olyan dere­kasan megállják a helyüket. Mátyás király ünnepély Zalaszentgyörgy község vasániap délután szép ünnepély keretében áldozott az igazsá­gos« király emlékének. A közönség zsúfolá­sig megtöltötte az iskolatermet, aholv a levente ifjúság és a leánykor együttes rendezésében folyt le az ünnepély. Megnyitónak elénekel­ték a Himnuszt, utána előadták a Rákóczi - indulót, majd ünnepi beszedet mondoLl Tóth Lajos kántortanító. Részletes ismertetést adóIli Mátyás királyról, akinek tréfás ötleteivel fe­jezte he tanulságos előadását. Császár Kor­nélia kedvesen szavalta el a »'Mátyás anyja című költeményt, Háry Kató pedig íöleleve- ní lelte a tréfás gömöri esetet. Ezután a leány­kör és a leventék együttese eljátszotta Kis­faludy Károly: »Mátyás Diák« színdarabját a következő szereposztásban: Mátyás diák Kovács Gyula, Öreg bíró Győré Lajos, Örzse leánya Háry Káló (fölső), a tréfás kántor Yashi Lajos. A közönségnek nagyon tetszeti az előadás. A színdarab után Császár Béla elszavalta a »Hunyadi« című költeményt. Vé­gül a közönség elénekelte a Hiszekegyei. A rendezés Tóth Lajos kántortanító és Kiss József levente lőoktató érdeme. Belpolitika. Budapest, február 29. A képviselőház mai ülését Tasnády Nagy András elnök nyilotta meg, majd Polubszky Géza jegyző felolvasta a kormányzó 2ü éves megválasztását meg­örökítő törvényjavaslat szövegét. Az elnök javaslatára elhatározták, hogy a legközelebbi illést március '’5-én tartják, amikor a hon­védség felső vezetéséről szóló törvényjavas­latot tárgyalják. Budapest, február 29. A felsőház mai ülé­sén a kormányzó 20 éves jubileumáról szóló törvényjavaslatot tárgyalták. A szónokok mél­tatták a kormányzó érdeméit és; hangoztatták, hogy kevés magyar állam t őt övezett annyi szeretet és megbecsülés, valamint kevés volt olyan népszerű, mint Horthy Miklós. A ja­vaslatot a felsőház megszavazta. szépet HORVÁTH JENŐ­tői. (Plébánia épület) >»» o * % ♦ lförös-Kereszt gyűlés Keszthelyen A Magyar Vörös-Kereszt Egyesület keszt­helyi fiókja most tartotta évi rendes köz­gyűlését "Szereez Imre dr. premontrei gim­náziumi igazgató, elnök, vezetése .mellett. A gyűlésen egyhangúan kimondották a készt helyi járási íiókcgylcilé való átalakulását. A népes közgyűlés az évi jelentés, zárószám- adás és költségelőirányzat bemutatása után női társelnökké Kalmár Istvánnál (Hévíz- szentandrás), alelnökké Vajda Ákos hévíz­szentandrási vezetőjegyzői, női társalelnökké Párkányi Szerafin, keszthelyi áll. polgári le­ányiskolái igazgatót, alelnökké Gárdonyi La­jos dr. szerkesztő, keszthelyi h. városbírót, orvosokká Jobs Viktor dr. keszthelyi szana­tóriumi főorvos, községi orvosi és Pel rés Fe­renc hévízszentaiidrási körorvosi választotta meg. A megyei választmányba Szerecz Imre dr.-l és Jobs Viktor dr.-t küldték ki. >>1 O «€« A város társadalma a kormányzó jubileuma alkalmával gondoskodott a szegényekről Vitéz Pásztóhy Ernő csendőralezredes bú- csúvacsorája alkalmával felmerült a göndör lat, hogy. a kormányzó jubileumának leg- méltóbb megünneplése az lenne, ha, a fényes bankettek helyett egy jó napot szereznének a város szegényeinek. A gondolat azonnal tet­té is érlelődött. Az otllevq előkelőségek meg­nyitották erszényeiket és vitéz Teleki Béla gróf főispán, Brand Sándor dr. alispán és Gaudernák Emil báró ezredes, áflornáspa- rancsnok 100 100 pengői ajánlottak fel e óéira. Példájukat többen követték, úgy, bog}’ tekintélyes összeg gyűlt egybe, amelyhez a város is hozzájárult és így, a város szegényei a mai napofn a nagy nap emlékére vendégei let­tek a város mik. Ekler János közgyám, a Vá­rosi Szeretetház gondnoka, elintézte a vásár­lásokat, s ezeknek ©red'ményeképen a Sze­retetház éléskamrája megteli a legfinomabb húsneműekkel. Vásárolt két sertést, amelyek­nek levágásához kapott ugyan segítséget, de a többi munkát ő maga, a Szeretetház jólelkű kedvesnővérei, továbbá Rózsás János és Ká­rolyi IsLván városi inségmunkások végezték a hajnali órákig. Kevés pihenő után a ked- vcsnővérek hozzáláttak gz ételek elkészíté­séhez. Pont 'délben készen isi voltak és amikor vitéz Tamásy István dr. polgármester és, Mikula Szigfrid dr. polgármesterhelyettes a sajtó képviselőivel megjelentek a SzerefceL- házban, a finoman elkészített ételek már vár­ták a körülbelül 25Ü ember megjelenését. Mindenki kapott kitűnően elkészített ebédet és személyenként három deci bort. A pol­gármester a kiosztás előtt szólott a megjelen­tekhez, méltatta előtlük az alkalom jelentő­ségéi és az arra jogosultak hálálkodva fogad­ták az ünnepi ebédel. A polgármester azután a Szeretetház lakói előtt ismertette) ugyancsak az alkalom jelentőségét és azután eltávozott. Este Ü órakor a városi inségmunkások, a szegény sorsú frontharcosok és a levente zene­kar tagjai részesülnek elsőrendű disznótoros vacsorában. Nem maradhatunk itt tisztán az. események egyszerű közlésénél. Dicsérettel emlékezünk meg azokról, akik a nemes gondolatot föl­vetették és akik azt valóságra váltották. Vi­téz Teleki Béla gróf főispán gyengélkedése miatt nem lehetett részese az örömnek, amely, a közel 500 szegényt ellöltöite e gondoskodás miatt. A miniszter jóváhagyta a városi költségvetést. 21 ezer pengővel többet kell iöriesztenünk, de forgaímiadé- részesedés óimén kapunk 52 ezer pengőt Zalaegerszeg megyei város folyó évi költ­ségvetéséi a hét két első napján tárgyalták a minisztériumban. A kétnapos tárgyaláson je­leimül vitéz Tamásy István dr. polgármes­ter és vitéz Szécsi Ferenc számtanácsos, fő­számvevő. A belügyminiszter elfogadta a kép­viselőtestület által megállapított pótadói és kereseti adói, de az adósságok törlesztésére fölveti összeget 21 ezer pengővel emelte. Ez azonban nem jelent pótadóemelés^ mert a pénzügyminiszter forgalmiádó-részesedés cí­mén 52 ezer pengőnek beállítását engedé­lyezte a költségvetésbe. Ennek révén tehát 21 ezer pengővel többet törleszthet a N'íiros és jut még más kiadásokra is. * Mit jelent a finn helységnevekben a maki, jaki, flahti és a järvi sző? Ma, amikor az egész világ figyelemmel kí­séri a Manncrheim-vonalnál folyó ütközetet, amely a legújabb jelentések szerint a világ­történelem egyik legvéresebb küzdelme, ami­kor nap mint nap halljuk és olvassuk Finn­ország városainak, tavainak, folyótnak — a nekünk oly ismerősen csengő és mégis is­meretlen — neveit, nézzük csak, mire utal­nak a finn földrajzi nevek. A legtöbb finn földrajzi név egy főnévből és egy földrajzi ragból tevődik össze. Például Kérnijoki. Kérni a főnév, joki a rag (Kemi-folyó). ,3A rag a földrajzi név topográfiái jelentését mondja meg. / A leggyakoribb topográfiái ragok a finn­ben : liarju — hegyhát, járvi — Ló (pl. Pet- kajürvi, Salmijärvi, Ivemijürvi, Suojüervi stb.) kyld — falu (pl. Sodankylü stb.), lahti — öböl (pl. Virolahti a helsinki ii és vyborgi öböl között), Unna — kastély, vár, maki — domb, magaslat (pl. Luumiki, a vyborgi vasútvonal mentén, Vyborgtól északnyugatra), niemi —• földnyelv, saari — sziget, selká — hegyhát*

Next

/
Thumbnails
Contents