Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-02-26 / 46. szám
2 ZALAMEGYEl HJSáe WAM február ‘Ifi A szovjet Jelentés sikerekről számol be Moszkva, február 26. A leniíögrádi szovjet I vall, A finnek ellenlámadásba mentek! át, de katonai körzetparancsüokság jelenti, hogy J sikerült öklel visszaverni. Az oroszok sikeres 25-éu 28 erődöl. közülük 8 tüzérségi beton- isnmbailámadásokat végeztek és 10 ellenséges erődítményt elfoglallak. Erős tüzérségi báré » repütQjgépel lelőttek. A svéd falu bombázása Helsinki, február 20. A fiam főhadiszállás a Pajala svéd falu bombázásával kapcsolat bán a kővetkezőket jelenti : Murmanszkon kerroz- tül 13 szovjet repülőgép repült, ezek közül 6 gép visszafordult, 7 pedig Pajala felett bombákat dobott le. A finnek 2 orosz repülőt leszállásra kényszerítettek. Stockholm, február 26. Vasárnap a finnek Kopenhága, február 26. A dán külügyminisztériumban Munch dán és Kohl norvég külügyminiszterek hivatalos megbeszélései vasárnap az esti órákban értek végjét. A londoni hivatalos jelentés két pontban foglalja össze az északi államok külügyminisztereinek fontos tárgyalásait: 1. A skandináv államok nem közvetítenek békét, habár azon vannak. A Zalaegerszeg és Vidéke Ipartestület vasárnap délelőtt tartotta küldött közgyűlését Horváth István elnök vezetése mellett. A közgyűlésen a kiküldöttek szép számban jelentek meg. Az iparhatóságot Lendvay Lajos dr. városi aljegyző képviselte. Horváth István elnök a Hiszekegy elmondása és az egybegyűltek üdvözlése után megemlékezett arról, hogy a legutóbbi közgyűlés óta csonka hazánk ismét megnagyobbodott Kárpátalja visszacsadakozása és ruszin testvéreinknek visszatérése révén. Majd megemlékezett vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzónak húszéves országiásáról s javasolta hogy ebből az alkalomból a közgyűlés hódoló táviratot intézzen a kabinetiroda útján a kormányzóhoz. A közgyűlés nagy lelkesedéssel tette magáévá a javaslatot. Rátért azután az elnök arra, hogy Varga József ,iparügyi miniszter lelkesen fel harcolta a kisiparosság ügyeit a nyugdíjkérdés előbbre vitele, mint a kisipari hitelkeret kibővítése révén is. Megjegyezte azonban, hogy a zalaegerszegi iparosság a nyugdíj kérdéssel kapcsolatos adatok beterjesztése körül késiedelmeskedik és ezzel hátráltatja a megoldást, a hitelkeret fölemelése pedig még neg jelent olyan megsegítést, mint amilyenben a mezőgazdaság részesült, A miniszter kétségtelenül bizonyságot tett arról, hogy az iparosság érdekeit szívén viseli, indítványozta, hogy táviratban üdvözöljék őt,. Az indítványt egyhangúan elfogadták. Az iparosság érdekében sokat dolgozik Papp József, az 1POK elnöke. Legutóbb, mivel a elfoglak kél orosz pilótát: akik kényszerleszállást hajtottak végre a finn vonalak mögött. Az orosz repülők elmondották, bogy a muiman&zki repülőtámpontról indullak el több más géppel együtt Rovaniemi bombázására. A hóviharban eltévedlek és ezért .szálltak Le. tanácskozásán hogy a finn-orosz háborúnak vége. Legyen, .hanem erre Németországot kérik fel. 2 A három állam kölcsönösen támogaLja egymást és ha valamilyen fontos kérdés merül fel, a három állam előbb egymással tanácskozza meg és csak azután döntenek. így tesznek az hévízi és balatonfüredi iparos gyógyiiázak elégtelennek bizonyultak a gyógyulást kereső iparosok befogadására, Hajdúszoboszlón tervez új gyógyházal, amihez a szükséges telket és téglaanyagot már meg is szerezte) és a péjnz is összegyűlik. Papp Józsefet is táviratban üd- vözlik. Szólt végül az elnök arról, hogy a képesítéshez kötött iparoknak javarésze az építőipar körébe tartozik, ha tehát építkezés nines, akkor a kisiparosoknak nagy tömegei kereset nélkül állanak. Szükséges tehát, hogy a testület is munkálkodjék az építési kedv föllendítésén. Ezután Halmos László dr, jegyző előterjesztene az évi jelentést, amely elsősorban az általános helyzetet ismerteti s azután az ipartestület egy évi működéséről ad számot. A testületnek állandó problémája a jogtalan iparűzők elleni küzdelem. örömmel töltötte el a testületet Vass József iparügyi miniszternek az IPOKS novemberi közgyűlésén elhangzott beszédje, amely szeretettel karcolja föl a majdnem) 230 ezer önálló iparos sorsát. Megemlékezett a jelentés a pénzügyi palota építéséről és a kórházi építkezésekről, amelyek révén nagyobb munkaalkalmakhoz jutottak iparosaink, azonban sajnálattal kellett tapasztalni, hogy a munkából nemcsak a zalaegerszegi, hanem a. budapesti iapro- ' s(tk is részesültek. Néhai gróf Ballhyány Páiné végre« ctefek» szerint az örökösök 200 pengői juttattak a megboldogult alapítványának növelésére. A tanú este rendien elhelyezték » feszülőket, %mß- lyet Lendvay Pál ajándékozott a testületnek. Több esemény bejelentése után közli a jelentés, hogy a taglétszám 1033. Uj iparos felt 1939-ben 18 városi és 39 vidéki. Tanuló szegődött 161 fiú, 25 leány. Segédek létszánta 1939-ben 257 városi, 152 vidéki, szöbactotak történt 133. Dícsérően szól a jelentés az önsegélyéé Oszt á 1 y m ű ködöséről. Mo zzás zőlújití k. Kakas Ágoston azt kívánta, hogy. a kisiparj. hitelekéi az önsegélyző Osztály útján bonyolítsák le. Nem Isíeggöndbzással, hasúi« azzal kell törődni, hogy egészséges és gazdaságilag is erős iparosok nevelődjenek. A már eddig történt sokféle adatgyűjtés szolgál lathalott elegendő adatot a. nyugdíj kérdést illetően is. A tanoncképzés ellen is kifogásokat emel. A tanoncoknak a minimális munkaidőből hetenként 9 órát iskolában, 4-et leventében keli eltölteni, ami megnehezíti a szakma elsajátítását és hátráltatja a mester munkáját is. Szalag László azt tette szóvá, hogy a ré$i házak modernizálásánál nincs adókpdvtea- mény. Ez ügyben lépéseket kellene tennie az elnökségnek. Horváth István elnök minden megjegyzésre kimerítő választ adott, hangsúlyozva, hogy eljárt mindazokban az ügyekben, amelyeket szóbahoztak. A költségvetéselőterjesztése előtt tudomásulvették a záró- számadásokat és a nagytermet évi 100 pengőért bérbe adták az Iparoskörnek azzal, hogy az ipar testület azt szükség esetén szabadó». !- használhatja. A költségvetéshez elsőnek Szalay László szólott. Kéri az elnöki tiszteletdíj törlését, az iparostanulók jutalmazására, a fűtésre és. világításra előirányzóit összegnek csökkentését. Kifogásolta a leírást a tagsági dijaknál. Hosszas vita támadt ezután. Kakas Ágoston és Tóth Gyula is a tagsági díjakhoz szólották, a hátralékok erélyesebb behajtását sürgették s .az elnöki lisz teletni ja L szintén- törölni kívánják. Baránka Lőrinc a Tanulók jutáim a zására magasabb összeg beállítását javasolja. Láng Nándor után Groll József. Horváth Rudolf (Söjtör), Rákly József az elnöki tiszteleldíj megtartása mellett beszélnek, Tis- lér István megjegyzései után Horváth István nagy beszédben kelt a költségvetés védelmére. Különösen nagy hatást értek el szavai, amikor összehasonlítást tett az 1932 és a mostani viszonyok között A nagy többség belátta, hogy a költségelőirányzatot a tényleges helyzetnek figyelembevételével és nagy gonddal állították össze. Ki is tűnt ez a névszerinti szavazásnál, amikor 35 szamzattal 12 szavazat ellenében az előterjesztett költségvetést változatta-, nul elfogadták. Horváth István elnök az eredmény kihirdetése után bejelentette, hogy ä folyó év két első hónapjára őt illeti még a tiszteletdíj, amelynek felét a zalaegerszegi Vörös-Keresztnek, felét az elaggott iparosok segélyalapjának adományozza. Bejelentését lelkes taps fogadta. | Ezután a vidéki elöljárósági tagok utazási költségei ügyében határozlak s ezzel a küldött közgyűlés befejeződöd. Folytatása vasárnap lesz, amikor a testületnek! minden tagja résztvehet a gyűlésen. Ennek a gyűlésnek tárgya a tisztújítás. MINDEN HAZAI ÉS KÜLFÖLDI könyv, zenemű, folyóirat és térkép bör szerzését elvállaljuk. ZRÍNYI R. T. könyvkereskedése. j i>>> <_><<<« Mit határoztak az északi államok Altmark ügyébe n is. Az ipartesiilieti közgyűlés hódoló táviratot Intézőt is kSri^sáilyZÓllCZa Hosszasan vitáztak a Jelentés és a költségvetés körül
