Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-02-17 / 39. szám
2 ZALAMEGYEI ÚJSÁG 1940, február 17. A polgármester gondoskodik a város tüzelőanyag szükségletéről. A város fát ad kölcsön. - Hétfőn egy vagon szén érkezik Vitéz Tamásy István dr. polgármester ma I szíves volt bennünket tájékoztatni azok le- j Jől az intézkedések felől, amelyeket a tüzelőanyag-hiány megSz-ünielése érdekében már napokkal ezelőtt tett. Nem várt hírlapi felszólítást, hanem úgy személyesen, mint közegei útján iparkodott meggyőződést szerezni a való helyzetről és meg is állapilolta, hogy a Tárosban a fa- és széiikészleuek fogytán vannak, nemcsak magánosoknál, hanem kereskedőknél is. Érintkezésbe lépett tehál úgy a lenti, mint más fatároló helyek igazgatóságd- val, azonkívül a szénszállítás ügyében is meglette a szükséges lépéseket, hogy a város lakosságának minél előbb álljon rendelkezésére megfelelő tüzelőanyag. Közbelépése mindenült eredménnyel is járt és hétfőn már egy vágón szén is érkezik a városba, ami azonnal árusításra kerül. Addig is azonban, amíg a beígért tüzelőanyagok megérkeznek, a város a sajátjából a fakereskedőknek hO— 50 öl tölgy- és akácfát ad kölcsön, hogy a lakosság jó száraz tüzelőanyaghoz jut hasson. Ezzel az intézkedéssel a polgármester ismételten bizonyságát szolgáltatja annak, hogy állandóan szemmel tartja á helyzetei, megállapítja a hiányokat és iparkodik azokat a, lehelő leggyorsabban pótolni, a bajokat orvosolni. V r Hangsúlyozta a polgármester, hogy jóla- náesokat mindig szívesen fogad, de az ellen tiltakozik, hogy őt kötelességeire figyelmeztessék, mert ö ismeri kötelességét és azt min- j denkor teljesííi is. A polgármester nyilatkozata teljes mértékben kielégít és megnyugtat b nmünket afelől, hogy tüzelőanyagban sem hiányt nem szenvedünk, sem pedig uzsora nem üli föl fejét a városban. ].n o «««« nyíre fontos volna, hogyha Zalaegerszegen egy ilyen múzeum létesülne és hogy milyen hányban és területen induljon meg a gyűjtés. A Bizottság Zala megye népétől, különösen Göcsej népétől megértést és jóakaratot kér és olyan tárgyaknak felajánlását elsősorban, ami néprajzi .szempontból értékes. Ilyen népviseleti tárgyak például rökimi hímzőit, esetleg esküvőre készült férfi ingek, mellények, díszkendők női fejkendők szoknyák, egyéb ruházati tárgyak, dísztörülközők, pó- bárlörlőkj kenyérruhák. Konyhai felszerelési, gazdasági tárgyakból a már divatját múlt eszközöket, szerszámokat. Takácsok szerszámai : rokka, orsó, guzsaly, gereben, tiloló- P ász torok faragott botjai és ostorai. Szívesen veszi a Bizottság a 'földből előkerülő leleteket, régi érmekel, régi pénzdarabokat, kengyeleket, késeket, kardokat, békés és háborús célokat szolgáló eszközöket. Ásványi anyagokat, kövületeket, csigákat, megkövesedett tárgyakat, régi égetett agyagedényeket, vázákat. ürömmel fogadja továbbá a padlásokon, szekrényekben meghúzódó régi levelezéseket iratokat, könyveket, képekei, szobrokat, akár fából, akár kőből, vagy égeletl anyagból készüllek. Minél régebbiek, annál jobbak lesznek, A gyűjtés kiterjed mindenre, ami Göcsej népének élelmégnyilvaníliásával összefügg, épen ezért nem is lehet felsorolni névszerinti hogy mire terjed ki a gyűjtés. A Bizottság majd kiválogatja, aminek megőrzését, múzeumba va’ó elhelyezését megfelelőnek tartja.. Ez ne tartson vissza senkii se, hogy, a múzeum részére valamit ne ajánljon fel. Be akarjuk majd mutatni Göcsej növény-, MWfWMilWWWIWMWMMMM Megindult a csata az Északi tengeren Berlin, február 17. A német véderőparancsnokság jelentése szerint a francia haláron erős tüzérségi harcok voltak. Az Északi-tengeren is megindultak a tengeri csaták az egyesült angol-francia és német hadiflotta között. »>» O <tt y * Az oláhok kegyetienkednek a magyarokkal Rómából jelentik : A Giornale d’Italia a Godzsu alapítvány kérdésével kapcsolatban méltatja Magyarország békülékeny magatartását és ezt szembeállítja ezzel Románia eljárását 36 temess ár vidéki magyar fiatalemberrel szemben, akiket kínzásokkal igyekeztek vallomástclelre kényszeríteni. A Tele- grapho rámutat arra, hogy Magyarország közvéleményét joggal háborítja fel a román eljárás. A Zala megyei Újság már egy évtizednél hosszabb idő óta tartja napirenden Göcsej 'problémáit és már akkor, amikor a Zalaegerszegen összegyűjtött muzeális dolgokat elszállították Keszthelyre, megírta, hogy Göcsejnek és Zalaegerszegnek kötelessége mégis Zalaegerszegen gyűjteményt, múzeumot létesíteni, j A Göcseji Hetek keretében tagadhatatlanul sok történt ennek érdekében is. Most azu án a kérdés lendületet kapott s az óhaj valóra válik. Mai számunkban 3 közlemény is tanúskodik arról, hogy az érdeklődés fokozódik és talán hamarább, mint sejtenők, dicsekedhetik Zalaegerszeg Göcseji Múzeuminál. A közleményeket itt adjuk. Göcseji Házat! Zala vármegye Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága február elsején megtartott közgyűlésén olyan munkaiéi-vet állított fel a szociális, társadalmi, kultúrális kérdéseknek megvalósítására, hogy azt mindenki csak helyeselheti a társadalom legalsóbb rétegétől a legmagasabbig. Á közgyűlésen osztatlan megértést és helyeslést talált a széles rétegekre kiterjedő munkalerv. Ha a munkaterének} csak egy kis töredéke lesz megváló ítva, már elérte célját és megindokolja létjogosultsá- 5 gát. Hogv azonban a céliát, a mmikatervét megvalósíthassa, ahoz elsősorban a társadalom megértésére és támogatására van szüksége. A közgyűlés munkatervébe egy újabbat is lűzött ki. Ez pedig a göcseji múzeumnak, a Göcseji Háznak megvalósítása. A megjelentek teljesen magukévá tetőék a terv megvalósítását. A tárgy mellett felszólalók mindegyike elismerte annak fontosságát, hogy a terv megvalósílása kuliúr követelmény, a megye székhelye nem nélkülözhet egy ilyen intézményt. Annál fontosabbnak tar tollák a minél előbb való létrehozását, mert Göcsej népe megérdemli, hogy ilyen intézménnyel bírjon, ezzel az ország népének figyelme a göcseji népre is irányú 1 ion: minél jobban megismerjék és peuig a ejycs oldaláról. Gö,- csej népe őrizte meg leg, j maii a székely! melleit eredeti gondolkodását, szokását, viseletét és ragaszkodását őseihez, mindennapi kenyérkereső foglalkozásában, is megnyilvánuló készségét, építkezési modorban egyedülállói művészi hajlamai.. Úgy találták, hogy ezeknek az értékeknek gyűjtése az utolsó órában történik, me t nem sok esztendő fog eltel hogy a külső nyomok igen hamar eltűnnek. A közgyűlés halározáta értelmében össze is gyűlt a kisebb bizottság, a 'Göcseji Ház bizottsága. Újból megtárgyalta, hogy kiilLúrá- )is, de idegenforgalmi szempontból is, menyállal- és madárvilágát is. Ezek részére külön termeket kíván berendezni. Vadászok, erdészek házaiban majdnem mindenütt akad egy- egy ki löm ÖLI. madár, a múzeum részére csak egyeL-egyel ajánljanak fel, lehetőleg gondosan preparált madarakat, állatokul, őz- és szarvasaggaiicsokat Mivel még preparaíor nem áll rendelkezésre, csak készen kitömött, arzénnal kezelt és kitömött madam kai és állatokat kérünk. Hasznos állatok és madarak még a cél érdekében is kímélve legyenek 1 1 xi Lizousay meg .■.ü<ou IvcrciöinuiCí, Körlevelekkel is felkeresi Göcsej szellemi, gazdasági, kultúrális vezetőit, hogy jóakaró, megértő közreműködésükkel legyenek segítségül a Göcseji Ház megvalósításában. uizoUság feljegyzi minőén auakozo nevét és azt könyvben megőrzi és a múzeumban fogja elhelyezni És minden egyes tárgyon ki lesz függesztve a felajánló neve és hogy honnan való a felajánlott tárgy. jL.uv.iig iiCiU you ncry, uogy nova leincsoiisifi tenni a felajánlott tárgyakat, most már van aa is, de meg is kell tölteni. Minden adományt, a Göcseji Ház céljára szolgáló minden felajánlást Zalaegerszegre, az iSiiiiianiui du .iSljjjlaíuACZc-SI jLíxMJtvSog l-lIUOí.0, a vármegyeháza földszintjére kérünk juttatni. Dr. Nagy Károly. A Göcseji R/h'!"70s srn h V I KA ám \A I I I Február első napján tartotta a Népművelési Bizottság az ülését. Ezen a napon, Pehm József prelaluslól a felállítandó múzeum érdekében olyan indítványt hallottunk, amely Zalaegerszeg kultúrtörténetében jelentős esemény marad. A múzeum ügye végre valósággá válik. Nem aludhalik el, mert erős kezekében van s a legtöbb budapesti napilap beharangozta. Visszaút nincs. Szabadjon hozzászólnom és elmondanom, hogy miként látom megvalósíthatónak, meg- oldhatónak a múzeum ügyét. Akadály, gáncs nem lehet. Itt együtt kell dolgozni az eldugott falu tanítójától kezdve a megye első emberéig, minden kultúrlelkiis- m ere tű embernek. Aki nem támogat minden olyan mozgalmat, amely ősi magyar népi ta-
