Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-02-15 / 37. szám

» XXIII évfolyam. 37. szám. Ara 8 fillér 1940. február 15- CSÜTÖRTÖK­Szarkasztű.ég ét» kianbWiiTalal : Zalaegerszeg, Széehmijl-tér 4- Telefonszám : 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra Ul P., negyed­évre 4 pengő. — Hirdetések díjszabás szerfal. Nincs olyan földi bíró ,aki halalomniai és tekintéllyel ítélkeznék a .nemzetek és államok cselekedetei fölött. A Népszövetség minden volt, csak nem ilyen, tekintéllyel és hatalommal rendelkező igaz­ságos bíró. Azért azután saját erőtlenségében ;és. erkölcsi gyengeségében; összeomlott. Fel kell tehát vélni a kérdést, van-e a nemzetek életében természetesen isteni szankció ? Meg­bosszulja-e magát az erkölcstelenség a nem­zetek és államok éleiében is .? Ha igen, ak- \fcor ez vigasz és bizalom forrása számunkra, amikor minden kivezető út az igazságtalan Túlkapások és jogliprásck elkerülésére cltor- laszoltnak,, járhatatlannak látszik. < Flgondolhaló ugyan olyan felfogás, amely • az ember egyéni é.eléne ránehezedő szankciót elegendőnek véli. Hiszen a nemzetek éleiét 'is egyének irányítják. De tagadhatallaii, hogy a nemzetek sajátos, a nemzetet alkotó egyé­nek életétől elkülönített életet is élnek. Azért * igazságérzelüuk megköveteli a nemzetek sajá­tos élete s ebből az életből fakadó cselekede­teik iuioit ői ivódó tenucsze.es isteni szank­ciót. Az ember egyéni életében nem vethet feüntelellenül a természet törvénye ellen, váj­jon véthetnek-e a nemzetek ? A természet tör­vénye fölött álló szankció mindig az igazság és buídogiág közötti titokzaios kapcsolatban gyökerezi^. Ha tehát van természetes isteni szankció, amely a nemzetek cselekedetei fö­lött őrködik, akkor ez csak abban állhat* hogy az igazságtalanság által a nemzetek és álla­mok saját maguknak ássák meg sírjukat. Nemcsak az államok belső éleiében bizo­nyosodott meg a történelem folyamán, hogy az igazságtalanságon fölépülő államok önma­gukban összeomlanak, hanem az államoknak egymásküzölli életében is. Az igazság - ugyanis nemcsak az államon belüli, hanem a nem­zetközi viszonylatokon alapuló társadalmi életnek is alappillére. Mintha csak kézzel­fogható bizonyítékot akart volna nyújtani a természetes isteni igazságosság, amikor a csu­pa hazugságból, árulásból és igazságtalanság­ból Összetákolt csehszlovák államot minden harci előkészületei ellenére, máról-holnapra összetörte az az erő, amelyet a Gondviselés Isten ostoraként szánt egyes nemzeteknek. Nem gondolható ei, hogy Isién véglegesen a helyes rend teljes felbomlását akarná, avagy csak cl is törné a földön. Ideiglenesen talán igen, de nem véglegesen. Azért az igazságta­lanságnak, az erkölcsi lazaságnak előbh-ulóbb a nemzetközi életben is meg kell bosszulnia magát. Semmiféle kiegyenlítődés nem töké­letes ezen a földön, de a 'teljes rendetlenség sem lehet Isten akarata. Napoleon bukása is a világtörténelem fölött őrködő isleni szank­ciót tünteti föl megrendítő színben. A há­ború előtti Németország mérhetetlen gőgjét is megalázta a magában véve igazságial an béke, hogy ennek a békének szülöttjét ismét a megalázott Németország alázza meg. Jó azon­ban, ha az, aki Isten kezében ostornak érzi magát, nem feledkezik meg arról, hogy Isten kezében van \ nehogy az ostor helyett más os­tort vegyen kezébe az az isteni igazságosság, amely a világtörténelemben a nemzetek ki­lengéseiből önként fakadó természetes szenk- ciók által működik. A nemzeteknek és álla­moknak nines túl világi életük ; egy oknál több, hogy a természetes isteni szankció már ezen a földön működésbe lépjen. Ha tehát a mai nemzetközi viszonylatban az erkölcsi lazullság nyilvánvaló, amint lát­tuk, akkor teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy ez a világkép sem szociális, sem poli­tikai vonatkozásban nem lehet végleges. Hogy mennyi küzdelembe kerül még, mennyi áldo­zatba, esetleg véráldozatba, — azt csak az is­. Stockholm, február 15. A svéd fővárosba érkezett finn hadijelentések szerint az oro­szok néhány előretolt karéliai finn állást hosszas küzdelem uián elioglaliak, de egyéb Róma, február 15. A Messagero helsinki jelentése drámai képet fest Finnország mos­tani napjairól. Finnország sorsa ezekben a napokban dől el — írja a Messagero —, mert fontos politikai és katonai döntések tör­ténhetnek, amelyek váratlanul megváltozlát­hatják a helyzetet. Noha Finnország kalor nai helyzete még elég jó, de a védőkre nehe­zedő nyomás egyre erősödik. A szovjet irtóza­tos erejű támadásokat hajt végre és 500 nagy- és középkaliberű ágyúval éjjel-nappal lövik a finn erődöket. A karéliai szakaszon 250 ezer elsővonalbeli szovjet katona harcol és rendkívüli erejű támadásokat hajt végre a légi haderő is. Ezzel a hatalmas nyomással szemben nem csodálható, hogyha a támadás tizenharmadik napján sikerült az oroszok­nak a Mannerheim-vona 1 első övezetében né­hány erődöt elfoglalni. A Messagero harc­téri tudósítójának becslése szerint a támadás megindulása óta közel 40.000 ember a szov­jet vesztesége. A finnek emberfeletti hideg­leni Gondviselés tudja. De véglegesnek nem tekinthető az az állapot, amely nem az áll^ mok Istentől vetett alappillérén, az igazságon; és erkölcsön, hanem annak meghazudtolásáp. épül fel. Minden államnak érdeke, hogy *t kibontakozás békés legyen. Békét azonban csak az igazság és erkölcs biztosít, amely a krisztusi evangéliumból fakad. »>>» 0 < ««i helyeken nagy vereséget szenvedtek. A 13-ifc orosz hadtest teljesen megsemmisült. Az el­foglalt állások nem tartoznak a Manncrlieín» erőd vonalba. . , vérrel és idegekkel állják a harcot és hősi­ességükkel máris beírták nevüket a világtör­ténelembe. i Paris, február 15. A Havas jelenti Helsin­kiből : Tegnap 300 szovjet gép repült el; Finn­ország felett és bombázta Viipurit, Lopona és Lateranta városokat. A bombázásnak Vii- puriban nagyarányú tűzvész volt a következ­ménye, emberáldozalot azonban nem köve­telt. Meg jegyzi még a tudósító, hogy Karéi iá­ban naponta legalább ezer ember a szovjet vesztesége, míg Summánál az utóbbi két hér len 15 ezer embert veszített a szovjet., Leningrad, február 15. A leningrádi ve­zérkar jelentése szerint felderítő és tüzér­ségi tevékenység folyt Karéliában. A szovjet csapatok mindenütt sikereket értek el. A Ln­nék nem tudnak a szovjet támadásoknak él- lentállni és visszavonullak. A finn halármenti erődítmények közül 16-ot a szovjet csapatok elfoglallak. - - > l ' ' Németország békejavaslata Berlin, február 15. A német lapok érlesü- 1 elé, mert a német birodalomnak nem érdeke lései szerint Németország békejavaslatot tér- az északeurópai háború folytatása, zjeszl a napokban a finn és az; orosz kormány 1 )-»>o«uc Egy orosz hadtest megint megsemmisült. A Nlannerheim vonalba nem törtek be az oroszok Finnország sorsa a napokban dől el. A szovjet óriási erővel tá­mad, de a finnek még állják a támadást

Next

/
Thumbnails
Contents