Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-02-14 / 36. szám
» ...._______________________________________________ZALAMECYB ÜJ8*a ' {. sere ggel erősen támogatja a Mannerheim-vo- nalat, de a finnek minden eddigi támadási visszavertek.; A finu had\«zélőség szerint a finnek még’ segítség nélkül is lel évigi tartani tud,ák a Mannerheim erőd vonalat. »»»Alti Dánia segítsége a finneknek Kopenhá&a, február 14. A dán hatóságok felhívást bocsátottak ki a lakossághoz. Ebien arra figyelmeztetik a dán népei, hogy legyen elkészülve 10J.C0Ü finn gyermek befogadására és ellátására. Kopenhága, február 14. Dániában Finnország .polgári megsegítéséi« indult mozgalom hatalmas eredményekéi mutat föl. A néhány nappal ezelőtt megindult propaganda máris 9 ezer ipari munkás jelentkezését tartja nyilván, akik önként jelentkeztek a had ha vonult finn ipari munkások helyett Finnország gyáraiban dolgozni, >»2 0 CUt Csendőrnap Zalaegerszegen. Ismertetés a csendőrség történetéről Ma, a csendőrség felállításának évfordulóján, az egész országban csendőrnapot ültek. Ez alkalomból délelőtt 9 órakor a plébániatemplomban szentmire volt, amelyen megjelent a csendőr tisztikar és legénység. A honvédséget Gaudernák Emil báró ezredes és Messner József őrnagy, a vármegyét Tomka János dr. főjegyző, a várost Fü-öp László; dr- városi tanácsos és Betlehem József dr. aljegyző, a rendőrséget Kiss Ödön rendőri őfelügyelő és Bárkányi Zoltán dr. iögulmazó- gyakornok, valamint a legénységnek szolgálatot nem teljesítő tagjai képviselték a szentmisén. Szentmise után ünnepély volt a csendőr- laktanya dísztermében, ahol megjelentek; Brand Sándor dr. alispán, Pehm József pre- látus, vitéz Tamásy István dr. polgármester, Gaudernák Emil báró ezredes, Messner József őrnagy, Hussy Sándor dr. törvényszéki elnök, Stilt Ernő dr. kir. ügyészségi elnök, vitéz Botos Gábor műszaki tanácsos, a csendH őrlegénység és a nyugdíjas csendőrök. A Hiszekegy elmoncá a után viréz Pász'óhy Ernő alezredes, osztályparancsnok bejelentette, hogy ezen a napon a legfelsőbb hadúr parancsától ünnepel ül a magyar csendőrség annak emlékére, hogy a néhai legfőbb hadúr, I. Ferenc József király 59 évvel ezelőtt ezen a napon szentesítette a csendőrség felállításáról szóló törvényt. A bevezető szavak u.án felolvasta a csend- őrségről és annak történeiméi ől szóló tanulmányát, amely visszapillantást vei a múltra. Az első csendőrezredei I. Napoleon, a franciák nagy császára állította fel Európában 1799-ben a gyatra közbiztonsági állapotot^ megjavítására. Példáját csakhamar köve le a Habsburg birodalom 1805-ben. Ez a csendőrség azonban nem volt magyar és Ausztria gyakran használta fel a magyar szabadság elnyomására is. Az 18.07-i kiegyezés illán pandúrokat alkalmaztak a vármegyék a közbiztonság helyreállítására és megőrzésére, de ezek a katonai fegyelem és egységes országos megszer\ezés hiányában nem tudtak teljesen megfelelni, a modern kor követelményeinek. Ez indította arra 1880 év őszén Tisza Kálmán akkori, miniszterelnök és bel- pgymiiiisztert, hogy hu nyújtsa a képviselőházban a csendőrség megszervezéséről szóló törvényjavaslatot. Ez 1881 február 14-én törvénnyé is vált Az el£ő Csendőr jár őrök 1882 újév napján kezdték meg szolgálatukat és 1885-ig befejezték & csendőr kei üle Lek beosztását iS. j; A mostani csendőrség feladata, még megbővült a magyar hon teljes visszaállítása eszméjének Ler jesztérével is. Ezután megemlékezett a világháborúban és a forradalmak alatt hősi halált halt csendőrökről, felolvasta a kitünteted őrszemélyzet és a jutalomban részesben őrparancsnokok neveit, majd abban a reményben zárta be az ünnepélyt, hogy a jövő évben már Nagyma- gyarországon lálja el a magyar csendőrség a közbiztonsági szolgálatot. Az osztályparancsnok beszéde után a legénység elvonult s ezzel az ünnepély befejeződött. • v Ismeretes, hogy a magyar kormány a külföldi származású kávéra és teára kü.ön i leiékeket vetett ki, hogy a fogyasztást a legszűkebb mértékre korlátozza. A magyar közönség hazalias kötelessége, hogy a rendelethez fűződő nagy nemzetgazdasági érdekeket felismerve, a külföldi kávé és tea fogyasztásáról temondjon, annál is inkább, mert ezek nem élelszükségleii, hanem élvére i cikk k, amiket hazai anyagokkal is jól pótolhatunk. Ha csak a németeknek sok mindenről való lemondását egy kissé is méltányoljuk, nem fog nehezünkre esni a szemeskávé és orosz tea felcsereiére hazai termékekkel. A menta-, kamilla- és hársfateák, szárított erdei szederlevéllel, diólevéllel keverve a legjobb külföldi teákkal f Les.lka versenyt. Németország már régebben f lfe.dc/t ’. a magyar teák kitűnő ízét és zamatál, amit bizonyít, hogy a mült évben egyedül a magyar.' menta- teából 100 vagonnal vett át. A magyar nventa- terawsztés nagyon jövedelmező Kata*ábráik sít a kisembereknek. A. földművelésügyi minisztérium rendel ttel szabályozta a »magyar tea« lörgalombahoza- talái. A »magyar tea« "elnevezés alatt magyar gyógynövényekből M. T. és K. jelzéssel háromfajta teát hoznak forgalomba. Mindegyik fajtában 70 százalék az alapanyag, az M-beu menta, a T-ben hársfavirág és az R-beni szederlevél. A többi 30 százalék különféle gyógynövényekből kei ül ki. A háromféle tea másmás ízű teát szolgáltat. Valószínű, hogy a magyar közönség legjobban, a menta-teái fogja megkedvelni. Ma a magyar háziasszonyok lelkesedésükkel, ügyességükkel és alkalmazkodó képességükkel háztartásukban feliárják a magyar származási teákat, elsősorban a meuta-leál, ha a kórházak, egészségügyi intézmények, jótékony egyletek, kávéházak, éttermek bevezetik a magyar- teákat, a menta 3000 kát. héldnyi termelés területét 300® Hat. holdra Magyar tea, magyar kávé holdanként 585 pengő tiszta jövedelmet biztolehet emelni és ezzel újabb kistermelőket jövedelemhez juttatni, A szemeskávé pótlására a világháború éveiben jól beváltak az árpából, búzából, kukoricából, szőlőmagból és más hazai növény- terményekből készített főzetek. Az árpától készült kávéital már békében is általánosán elterjedt és sokan előnyjt adnak a maláta- kávénak a szemeskávéval szemben. Van egy növényünk, amely szintén kitűnően pótolja a kávét. Ez az igénytelen csi- cseri borsó. A legsoványabb talajban is megterem. Bárki termesztheti, ha vaja- jegy-Jós telke. Tavasszal vetik, mint a borsót. Kétszer kell kapálni, majd feltölteni. Hä a magja már kemény, körülijeiül július -elején, -kiesé pelj ük. A vszedést reggeli harmaUaTvég^fc- zük, mert különben könnyen pereg. Sütőla- pon barnára pörköljük és úgy daráljuk, piint a kávék .................~í. I* *» €►«*«* . Belpolitika. Budapest, február 14. A képviselSháK mái illésén a honvédség felső vezdtéséwék' ’átszgr- vezésévet szükségessé vált törvéöyjávasJ&löit tárgyalta. A javaslat előadója Somogyváry Gyula volt, aki ismertette a javaslat lényegét* A törvényjavaslathoz senki nem szólott hozzá és így vita nélkül elfogadták. Bartha Károly honvédelmi miniszter megköszönte a javaslat egyhangú elfogadását. Makk a i János Kárpátalja és a Felvidék visszacsatolásával szükséges nemzetközi szerződések mó; lo á ásávál - összefüggő javaslatot ismertet-e. Csáky István gróf kü ügy miniszter felszólalása ulán el.ialáiözta a Ház, hogy csütörtökön délelőtt tart ismét ülést. 11 órakor áttértek az interpellációkra, 22 volt bejegyezve a mai ülésre. Az inter peb Iá dók közül azonban csí k négyet mondtak el, A többit részint törölték, részint visszavonták. Budapest, február 14. A politikai étet Ikwä- lokteréhen a sajtó reform' áll, ameivraek ügyér ben a Sajtókamara küldöttséget- meneszt Jta- d.ocsay igazságügy rainiszterhgttj -"-1' d»»» • rtc i"'- ■-—v"-’'' Franciaország a a kommunisták ellen ,’. -iy.■■ . tv .v ■* Pár is, február 14. A írmLtia rendőrség Äi- jes eréllyel folytatja a kommunisták, ellőni munkáját. A rendőrség egymásután tepfezi tea bolsevista sejtelmet. Határozott irányvonala « alakult ki jelenlegi helyzetünkben gazdaság- politikánknak. Egy a eél: gazdasagunkat .minden ponton erősíteni, ellenállóvá kell tenni, bogy a tornyosuló problémák megoldása maradéktalanul sikerüljön. Éhez teljes egyet- akarás, az erőknek pára 11 gn egyesi Lése szükséges. A kormányzati tényezőknek c térön végzett munkája nyomán értékes rés-, kimagasló eredmények állanak előttünk Ennek köszönhető, hogy a vésztéíjes időkben. az egyensúly nem bomlott fchjs g termeiés ál la adó emelkedésével megtaláltuk az! utat, amelyen járnunk kelt. Termelni ! Ez most a jelszó és egyetlen cél. A termeléssel szemben a fogyasztásnak szűkebb keretek kozott keit maradnia, mert ezt kívánja az ország érdeke. S ilyenkor az egyéni szempontok jelentékenyen háttérbe szorulnak íi közös érdekék előtt. Ma még mindig ott tartunk, hogy nincs okunk semmire sem panaszkodni. Az életszínvonal alig változott. Ennek magyarázata abban rejlik, hogy idejében megláttuk a tennF valókat ós c«eieketftüáil.-A.
