Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)
1940-02-08 / 31. szám
A nagyszerű halál, nagy költőnk lázas látomása, hála Istennek, nem teljesedett be. Pedig Trianonban már sírunkat is megásták, olyan közelinek tartották halálunkat. Milyen szép halotti beszédeket mondottak volna fölöttünk, m mn he sajnáltak volna bennünket sírásóink ! A Gondviselés sok csapást mért ránk, de azt már nem engedte, hogy elpusztuljunk. Ember, küzdj és bízva bízzál ! Ez hangzóit fülünkben : küzdünk és bízva bízunk ... A ránk mért csapások súlya alatt sokat tanultunk. Mindenekclőd megtanultuk szerelni a magyar föld kincseit, a magyar szellem és magyar munkáskéz .termékeit. Nem vittük annyi pénzünket, mint hajdanában, külföldre. Nem virágoztál!unk föl abból küllői li nyaraló1 és fürdőhelyeket. Jóvátettük azt a sokasok bűnt, amit a mi drága kincsünkkel, a Balatonnal szemben elkövettünk. Részesítettük gyönyörűséges hegyvidékeink rf és az olyannyija becézett Göcsejt megbe'cs ü’ésben és lá’oga'oUsá ,o! bizi-o 'í.okunk s ámlikra Gondoskodtunk jó ulak••ól. hogy az őrs ágnak egymástól lávo'e ő részei könnyebben éliní- .kczlies.eiTCk egymással, lennénycikel kényel- me .ebben és olcsóbban szál'ühao ák piacra. Hogyan is várhattuk volna fürdőhelyeink és szép vidékeink fejlődését, fellendülését, ha pénzünkkel továbbra is az idegent, a külföldet gazdagítjuk ? ! Édes szülőanyánk szájától nem vonjuk el a falatot. A második fontos feladatot is megtanultuk. Ez az iparfejlesztés. A már régebben kiadott jelszót : pártoljuk a hazai ipart, — teljes erőnkkel sietünk érvényre juttatni. Nem kell az idegen ipartermék akkor, amikor mi is termelünk és amikor arról van szó, hogy iparunkat fejlesszük. Fejlődbe'dk e. erősödbe !ik-e a magyar ipar, ha nemi része ül jük kellő íá- mugatásban. Elismerjük, egyes ipái i cikkek terén még nem értük el. azt, amit más országok elértek, a mi gyártmányaink Lalán még hagynak kívánnivalót maguk után ; ez azonban nem ok arra, hogy a magunkét mellőzzük és az idegent pártoljuk. Nem bizony. Elvégre az az idegen portéka nem előnyösebb annyival, használata nem jelent olyan előnyt a magyarral szemben, hogy föltétlenül azt kellene megvásárolni. És valóban dicséretére szolgál népünknek, dicséretére iskoláinknak, hogy ragaszkodnak a magyar ipáéi termékekhez. Bűn is volna az idegen termékek vásárlása, azoknak felel ícsé rése, ajánlása a minőség tekintetében talán valamivel gyengébb magyar ipari termék mellett. Segítenünk kell minden fillérünkkel a magyar ipart, hogy az állhassaj a versenyt minden termékében az idegennel. Csak így szolgálhatjuk édes hazánkat, így erősíthetjük}, csak így biztosíthatjuk jövőjét, amit sokan szeretnek sötét színekkel megrajzolni. A nagyszerű halált sikerült elkerülnünk. Láthatja az egész világ, hogy a magyar él, élni akar és átvészeli a legnehezebb időket, a legnagyobb csapásokat is. Megbecsüli a, magáét ; ez a legszebb erénye, de a legnagyobb erőssége is. A másét nem kívánja. Ebben is például szolgálhat mindenkinek. És, ha megmarad továbbra is ezen az úton, ha az idegent sohasem részesí t előnyben a sajátja mellett, akkor a. jövő nem; lehel kétséges, a boldogulás föltétlenül bekövetkezik'. Ne adjuk tehát filléreinket, pengőinket az j idegennek. Van mindenünk. Az áldott magyar föld kiaknázhataüan kincseket rejt magában. A magyar széliem, a magyar munkás délelőtt tar! öli a évnegye des rendes közgyűléséi vitéz Teleki Béla gróf főispán elnöklete mellett. A közgyűlésen a bizottsági tagok1 csekély számban jelentek meg, aminek oka minden bizonnyal az, hogy az időjárási viszonyok megnehezítették -. közlekedést és a vasúti forgalom terén is történtek korlátozások. Azonban a gyéren látogatóit közgyűlésnek volt egy nevezetessége : az alispáni jelentés/ hozzászólás nélkül fogadták el, pedig az eddigi tapasztalatok szerint mindig a hozzászólások foglalták le a gyűlések idejének javarészét. A főispán a Hiszekegy elmondása után meleg szavakkal parentálta el Svaslics János dr.-t, a zalaegerszegi járás elhunyt m- kir. tisztiorvosát. Javaslatára emlékét jegyzőkönyvben örökítik meg és családjához rész- vétiraíot intéznek. Bejelentette, hogy az előző közgyűlés a nemzeti hadseregnek Budapestre történt bevonulása huszadik évfordulója alkalmával hódoló feliratot intézett a kormányzóhoz s a kormányzó ezért köszönetét mondott. Mátyás király emléke. Majd a következőket mondotta a főispán : Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés ! Amidőn a nemzeti hadsereg bevonulásáról és egyúttal annak megteremtőjéről emlékezett meg a tekintetes törvény hatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén, ügy érzem, időszerű ma, amikor a nemzet múltjában, keres és talál erőt és tanulságot: arra, hogy az európai háborúban mikép állja meg szilárdan a helyéi és biztosíthassa nemzete számára a jövőt . visszaemlékeznünk egy nagy magyar történelmi alakra, nagy nemzeti királyunkra, akinek születése 500-ik évfordulóját üljük meg e hó 23-án, aki az első magyar állandó hadsereg (a híres fekete hadsereg) megterem tője volt. Emlékezzünk meg Mátyás királyról. Talán szokatlan, hogy az elnöki székből történik eZ a megemlékezés és bipm a törvényhatósági bizottság egy illusztris tagját kértem fel erre, de mentségemül szolgáljon az a tör- léneii lény, hogy Mátyás király anyai ágon a Szilágyi ágon ugyanazon ősöktől származott, akik az én családom ősei voltak és ez a közös eredet, úgy érzem, némikép feljogosít, arra, és ne méltózlassék ezt sze^énytclenségmegtaláljuk, ami szükséges. Nem megyünk idegen fürdőkbe, nem vásárolunk idegen ipari termékeket ! bizottsági közgyűlés előtt ez évfordulóról megemlékezzem. V Mátyás király kora a magyar reneszánsz korának is nevezhető. Nemcsak maga foglalkozott irodalommal és művészettel, hanem maga köré gyűjtötte kora legkiválóbb külföldi és hazai tudósait, művészéit. A visegrádi és budai paloták díszítésére olasz mestereket hívott, lantosokkal szórakoztatta udvarát. Megalapította a pozsonyi egyetemei, a budai teológiai intézetei, a híres Korvin könyvtárai. A belpolitika terén pénzügyi, jogi és igazságszolgáltatási rendszerünk rendezésében maradandót alkotóit. Éles látásával a magyar állam függetlenségének biztosítására összpontosította minden erejét és vívta sikeres harcait kelet és nyugat, ellen. Naggyá tette országát nemcsak uralkodásra termett egyénisége által, de nemesszívű- sége és igazságérzete által is, amellyel örökké emlékezetessé tette magát népe szívében. E visszaemlékezés hatása alatt indítványozom a lekinte'es törvényhatósági bizottságnak, intézzen feliratot a m. kir. kormányhoz, hogy ezt az évfordulót történelmi emlékművel örökít lesse meg, amely hirdesse a magyar nemzetnek az igazságos király nagyságái és maradandó alkotásait. Napirendi. Ezután rátértek a napirend pontjaira. Az alispán! jelentést és az azt közvetlenül követő pontokat hozzászólás nélkül tárgyalták le. Szilágyi Dezső, sümegi járási főszolgabíró nyugdíjazási ügyénél Tarányí Ferenc dr. a sümegi járás nevében mondott köszönetét a távozó főszolgabírónak hosszú és buzgód szolgálataiért s búcsúzott tőle. A közgyűlés a főispán javaslatára jegyzőkönyvben fejezi ki köszönetét és elismerését Szilágyi Dezső iránt. Hosszabb vita fejlődött ki a la kanná ny hiány meg's z Untét és e tárgyában tett alispánt előterjesztésnél. Farkas Tibor dr. a búza tartalékolását javasolja, ne használják föl a/l állatok táplálására,. Krassovils László a gyenge tengieritermésre hivatkozással kijelenti, hogy egyedül az eozi- : náll búza az, ami még kapható. Olajpogácsa | nincs igen forgalomban s ha van, drága. Az | olajgyárak. pedig igen alacsony árai fizetnek az olajos terményekért s ezérlí a gazdák keye- í sebbel is termelnek. Tarányi Ferenc dr. fel- | szólalása után vitéz Teleki Béla gróf azt 1 válaszolta, lépéseket kell tenni, hogy vár ük;•XXIII. évfolyam. 31. szám. 8 fiüér* 1940. február 8 CSÜTÖRTÖK. 7ALAKEGYFI Hfl fii MMBB f • Hhhhu «1 UJ rele!ős szerkesztő : Herbolv Ferenc. >»» o « « « Mátyás király emléke a megy egy ülésen Az alispán! jelentéshez nem történt hozzászólás. Vita a ta- karmányhiány megszüntetése és a trachoma gyógyítása Vármegyénk törvényhatósági bizottsága ma nek venni, hogy a tekintetes törvényhatósági A
