Zalamegyei Ujság, 1940. január-március (23. évfolyam, 1-72. szám)

1940-01-31 / 25. szám

2 Z ÁL AM EG YE I ÚJSÁG Heves harcok északon A fiavas, finnországi ludódlója jelend, hogy a Ladoga-lólől ószakra tovább folynak a ha­ves 'harcok. A lobbi harctereken a szovjet támadások némi képen szünetelnek. A Man- nerJieim vonal körül újabb összecsapások vol­tak, főként tüzérségi tevékenységgel. Nagyobb összetűzés voli a Korinaja körüli állásokban. A Matin jelentése szerint az emigrált finn kormányelnök felesége és leánya szolgálalté­telre jelentkeztek a finn nők floltájába. Róma, január 31. A Popolo di Roma írja, hogy a szövetséges hatalmak komolyan fog­lalkoznak azzal a tervvel, hogy a lengyel légió tagjait küldik Finnország megsegítésére)’ A repülőbalesetekkel kapcsolatos mentőszolgálat kiszélesítése. Kitanatják a vnesi> és hegyüroket is A repülőgép szaporodásával természetesen szaporodnak a repülőgépbaleselék is. Ez vi • szóul magával hozza, hogy a repülőgépbal- eselekkel kapcsolatos mentőszolgálatot hatá­lyosabbá kelt tenni. Ennek érdekében a föld­művelésügyi miniszter 39.395. szám alatt ren­deletét bocsátolt ki, amelyben utasít ja a köz­ségi elöljáróságokat, hogy a mezőőröké' és hegyőröket a repülőgépbaleseteknél követen­dő eljárásra ki kell tanítani. A mezőőrök, hegyőrök kilanílása az alábbi eljárásra vonatkozik : i. Ha valaki lezuhant repülőgépet iát. vigyen azonnal segítségei el­sősegély . 2. Iia kell és lehel, hívjon sürgősen orvosi, vagy értesítse- a legközelebbi. ország­úti vagy vízi mentőállomást. 3 A balesetei és helyéi (lehetőleg a repülőgép oldalán és szárnyán lévő jelzést is) sürgősen jelentse a legközelebbi csendőrőrsnek, községi elöljáró ságnak, vasúti állomásnak, vagy postahivatal­nak. I A miniszteri rendelet előírja azl is, hogy a fentiekben vázolt követendő eljárásról a szo­kásos kihirdetés úLján a.községek s az elszór­tan lévő tanyák, puszták, majorok lakossá­gát, különösen pedig a közös legelők és köz- legelők pásztorai! is tájékoztatni kell. »»» o ««« Vita a „metália“ körül a gáborjánházai korcsmában. Francia fröccs bordatöréssel A zalaegerszegi kir. törvényszék bünLctő i egyesbírájá előli érdeke-, per folyt le. amely­nek vádlottM voltak : Simon Gergely és Szó- f keres István gáborjánházai fiatal földművesek és Gál Aladár, Gál János gáborjánházai koros- márosnak 20 éves fia. A kir ügyészség súlyos ■lestisértés bűn leltével sádolta őkel, mert dc- eemher 10-én- Krnjcsies György 43 éves gábor­jánházai gazdaeml.ert megrugdosták, aminek következtében K ajcsicsnak, három bordája el­törölt. A főlárgyaláson Simon Gergely a bíró kér­déséi e elmondotta, hogy ő Szekeressel együtt Lentiben volt a felvidéki emlékérem átvé­tele végeit s hazaérkezésük után betérlek Gál János korcsmájába. Öli volt már eléggé beborozva Krajcsics is, aki odaszőll hozzájuk : gratulálok a metáliáboz. 0 erre azt felelte vissza, hogy ez sértés, meri metál iái csak a régi császári világban adtak, amikor Kraj­csics szolgált. A ni ró közbeszólt : Miért volna ez sértés 1 Maguk ahoz nem értenek. A kitüntetés akkor is épen. olyan volt, mint ma, akkor is az ér­demért osztogatlak. — Simon ennek ellenére is megmaradt nézete nu licit, :.iogy magyar embernek ‘metáliál kapni — szégyen, — Si­mon ezután beismei l *, bo y Kr *j- i .-ol arcul- ütötle, majd ; kívül !ágasai.j ige alatt Sze­keres segítségével az ajtó c 6 helyezte. Széké es is ha onló .é;.en val.o.i, A mctaliát illetően is egy nézeten van Simonnal. A bíró magyarázaté, azonban észlelő Le u louiásul- velte. Bevallotta, hogy IE s.c. ot ő is meg­ütötte és segítette ki helyezni. Gál Aladár azl vallotta, hogy ő a földön részegen fekvő Krajcsicsol lábraállítolla s haza akarta vezetni. Útközben kérte, hogy leányát adja hozzá fele.-,..'gül. Krajcsics taga­dóén válás, oil, mi e Otd-agy hl öt. Eztiián ;v: ajcsicsul. bal-galiák ki. B i m< - be, hogy jtalos volt és hogy g atuláll a mc,- láliához. Ivott bort, .pálinkái, császárkörtéi. Háza előtt Gál Aladár elboesáéolta ől, majd megriigdosht é .> a gyepűbe ’ é t.. ‘ k’ >r szén- ve deli bordatörést., Krajcsicsné volt a következő tanú Fi­gyelmes leli férje jajgatására, kilépeti a la­kásból s látta, hogy a korcsmáros fia futva menekül. Uláua kiállóba : hiába szaladsz el, megismer lelek. Gál Aladár visszakiaLoít: Ha kell, magának is adok. , Ezl a vallomást ló Db lanji megerősít ette. Utolsó tanúnak Gál János korcsmáros ma­radi, aki ballolt ugyan valamit a mélába fjé­ből, de a beszédre egyébként nem figyelt. Azl tudja, hogy fia vezette haza Krajcsicsol, aki először egy rendes fröccsöl, utána két deci pálinkát, majd egy »francia froccsöt ivott. A bíró kérdésére ismertette a. francia fröccs összetételét : félliter bor. két. .deci szóda és jó adag császárkorié. — No, akkor elhiszem hogy be volt rúgva — jegyzi meg a bíró —, ha ilyen kotyvalékol ivott. i Ezzel a bizonyítási eljárás 'befejeződön.. A kir. ügyész elejtette Simonnal és Szekeressel szemben a súlyos lestisértés vádját, de Kraj­csics az arcul ülésért és kidobásért megbün­tetésüket kívánta., t A bíróság Gál Aladárt súlyos testisértés vétségéért 6 heti fogházra, Simont és Szeke­rest tettleges 'becsületsértésért ö—5 pengő pénzbüntetésre, meg nem fizetés esetén 1—1 napi elzárásra béllé. Simon és Szekeres íté­lete jogerős. A fűszer kereskedők a közönséghez A zalaegerszegi fűszer kereskedők a megvál­tozott gazdasági körülmények közölt kérik az igen tisztelt ve vő közönséget, hogy a könyvre való vásárlás további biztosba,a érdekében, mivel árúeákkeikel csak készpénzért tudják ! esze rezni, havi vásárlásaikat a következő iió teljés, egészében szíveskedjenek kifizetni. A szokásos mennyiségien felu.i vásárlásokat pedig szíveskedjenek készpénzfizetéssel ki­egyenlíteni. A fűszerárúk zavailaian kiszol­gálása csakis! a fenti kérelem teljesítése mel­len biztosítható. 1940 január 31­A kályhák kudarca Ez a tél szomorú és szégyenletes dátum marad a kályiiák Iorteneléreu. Jönnek majd könnyű, vidám cs barátságos Leiek, népiké­vel, meleg szobával,, piros farsangi Iánkkal és jókedvű részeg emberekkel, amikor a család­fők bosszú és borzalmas rémtörténeteket meséinek majd. gyermekeiknek a mostani tél­ről. A falusi fonókban számosán akad majd , anyóka, aki mesél tud az 1939—iO-cs uh ke­servéiről. amidőn megfagyott és ieiört bíró uram bajusza, a kutakat tükörnek használ­ták a hajadonok. A városi ember Is sok-sok történetei lúd mondani. Kimerítue.ellen .'esz a műsora. Akkoriban nem is igen fogják már tuuni, mi a hideg. Tokelelesnik a központi fűtési és minden bizonnyal fűteni fogják az utcákat és a sétatereket. Aki pedig lázósább fajta, az bekapcsolja a kabátja amit a saját villamos teleppel felszerelt melegítőjét. EL sem fogják hinni neki, amit a régi kályhák­ról mesél. Azon a Léten gőgösek és megközelíü- Jielellenek voltak a kályhák, mini az elvará­zsolt király kisasszonyok — fogom mondani unokáimnak —. Nem lehetett őket vidám éle tie kelteni. Kecsegtettem hóJfenér jyer- tyáníával, lulai brikettel, pécsi fekete gyé­mánttal, nem örült semminek. Hideg és. tar­tózkodó maradt. Tán Le mg, gonaoham és elhivattam hozzá a kályha aokloluih ké­ményseprőkéi, kályha okai, mindendució szomszédasszonyokat. Semmi sem használt. Hideg fenséggel nézett vissza rájuk. A kály­hások, lakatosok, íakeieskedők vagyonokat szereztek azon a télen. Az egyik kályhás csu­pán kályhaátrakásból annyit szerzett, hogy a velencei uózs.-palotára kezdet! alkudozni és sokat beszeltek egy hadirokkant iakenes- kédőről, aki hatalmas felárral árúba ix>csá- tolta a falábát. Minden darabka iára szükség voll. Ezen a télen a fakezü leányok aratták a legnagyobb sikereket. Meg a legtehetősebb családok is szenved­tek a hidegtől. Hát még a középosztály kis­pénzű famiuai. A kifutneteden hálószobákban valóságos művelet volt éjszakai nyugovóra térni. Nem csoda. Az ágyak alól a pampák jeges szele sivílod és kemény jégcsapok lóg­tak a iehérnemúszekrény ereszéről. A családapa így feküdt le ezen a télen : ma­gára. vette flanel pizsamáját, vastag -sízokni­ját, báránybőrrei belelt bekecsét és fejébe húzta puha utisapkáját. De ez nem voll elég. Érezte, hogy valami hiányzik. Hosszú töp­rengés után végre rájöU a titokra, i»cillegő kezekkel kinyúl é a paplan alól és kiszedte a lül védőket is az éjjeliszekiény fiókjából. A hölgy háióinget, majd éjjeli kabátkát öl­tön és minderre ráliúzui öreg pongyoláját. Aztán sálat kötött a nyakára es fondorlatos műveletekkel becsavarta a váilkenüővcl a kél lábát. Lépni is lehetetlen volt. a bebugyo­lál l lábakkal. Totyogva ugrott hal fel az ágyára, mint egy pinguin és a paplan alatt azokra a költeményekre gondoll, amelyekben hófehér, nyájas és kellemes a tél, cigányze­nével és bállal van tele, a családi ebédlőkben kipirult arcok hajolnak a disznótoros Iái fölé és a küllő a kandallóhoz hívta hitvesét. A gyermekek mackónadrágban és korcso­lyasapkában aludtak és a talpuk alatt forró­vizes üveget szorongattak, az aggastyánok meleg bugyogót húztak a hál éhig alá és a kis­fizetésű szobaurak becsavarták magukul az ágylerílőbe. Mindez nem volt elegendő Hi­deg volt és kész. Nem lehetett rajta segíteni. Az unokák majd összenéznek és megmo­solyognak a hálám mögött. —Túloz az öreg — fogják mondani. Pedig így van. ugye ? Tanúm rá az egész világ... Belpolitika. Budapest, január 31. A képviselőház ma délelőli iólylalta a mezőgazdasági legkisebb munkabérekről szóló törvényjavaslat \i úját.. A felszólalók kifejezést adtak abbeli remé­nyüknek, hogy a kormány a jövőben lölvb ha­sonló szociális természetű javaslatot- terjeszt a Ház elé. \ , i

Next

/
Thumbnails
Contents